Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Tejágazat helyzete

Elõterjesztés
A tejágazat helyzetérõl
Budapest, 2008. december 17.

Magyarországon a tejágazat 2008 év végére kritikus helyzetbe került. Az év eleji felvásárlási árak év végére több mint 20 %-kal csökkentek, a termelõi árak folyamatos csökkenése következtében a tejtermelõ gazdaságok döntõ többsége önköltségi ár alatt kénytelen értékesíteni a megtermelt tejet.

A jövõ évi felvásárlási szerzõdések megkötése vontatottan halad, egyes esetekben a feldolgozók – a számukra kedvezõbb spot piaci árak miatt – nem kötnek szerzõdést a termelõkkel. Több feldolgozó pénzügyi nehézségekkel küzd, csúsznak a fizetési határidõk betartásával, ami növeli a termelõk pénzügyi bizonytalanságát.

A tejágazat folyamatosan romló helyzete ellen, valamint az állattenyésztési ágazatokban tapasztalható, a hazai gazdálkodókat rendkívül hátrányosan érintõ versenyhelyzet megváltoztatása érdekében november végén demonstráció sorozat indult, melynek kimenetele jelen pillanatban még nem ismert.

Hazai árak alakulása

Az év eleji kilogrammonkénti 93 Ft-os alapár év végére 73 Ft-ra csökkent. Míg 2007-ben év végére több mint 20 %-kal emelkedett a tej felvásárlási ára, addig 2008-ban épp ellentétes tendencia érvényesült, októberre ötödével csökkent a tej termelõi ára. Ez év októberében a tej alapára már 5 Ft-tal maradt el kilogrammonként a 2007. októberi ártól és novemberben, decemberben sem várható az év végi, szezonalitásból fakadó, szokásos termelõi áremelkedés.

     Forrás: AKI

A termelõi ár folyamatos csökkenése nem járt együtt sem a feldolgozói értékesítési, sem a fogyasztói átlagárak arányos csökkenésével.

A zacskós tej feldolgozói értékesítési ára március óta 130-125 Ft/l között mozog (a termelõi ár ezen idõszakban 15 %-kal csökkent), míg a fogyasztói ára a januári literenkénti 225 forintról év közben lecsökkent ugyan 190-200 forintra, de novemberre – 73 forintos termelõi ár mellett – újra 215 forintra emelkedett.

A feldolgozói értékesítési ár és a fogyasztói ár között közel 70 %-os különbség van. Ez az arány a dobozos tartós tej feldolgozói értékesítési ára (2008. novemberében 140 Ft/l) és fogyasztói ára (2008. novemberében 240 Ft/l) között is fennáll.

Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó a termelõi ár több mint háromszorosáért jut hozzá az üzletekben a dobozos tejhez.

A tej termelõi, feldolgozói, fogyasztói ára

A feldolgozók számára beszállított tej mennyisége évek óta csökken, októberben már a 105 ezer tonnát sem érte el. Az elsõ 8 havi export (tej és tejszín) meghaladta a 205 ezer tonnát (7%-os emelkedés 2007. hasonló idõszakához képest), az export ár – követve a hazai tendenciát - szintén csökkenõ trendet mutat, októberben a teljes nyerstej (fehérje 3,26 g/kg, zsír 3,72 g/kg) export átlagára 80,81 Ft/ kg volt.

Nemzetközi tendenciák

Az Európai Unióban a nyerstej felvásárlási ára – a szezonalitásból fakadó eltéréseket figyelmen kívül hagyva – 2001 év vége óta folyamatosan csökkent a 2007 év végén bekövetkezett áremelkedésig. 2008 év végén a nyerstej felvásárlási ára - nominálértéken - ugyanannyi, mint 2001 év végén volt, vagyis reálértéken a jelenlegi felvásárlási ár nem éri el a 7 évvel ezelõtti árszintet sem. A jelenlegi árak reálértéken legalább 15-20%-os csökkenést jelentenek a 2001-es árakhoz képest.

Forrás: AKI, CIRCA - LTO

Nemzetközi összehasonlításban a hazai termelõi árak jelenleg lényegében megegyeznek az EU-10-ek átlagárával, ugyanakkor mintegy 10 %-kal elmaradnak az EU-25-ök átlagárától. A tej termelõi átlagára az EU-25-ökben a januári 38,69 €/100 kg-ról szeptemberre 34,83 €/100 kg-ra csökkent, ami fele a hazai piacon bekövetkezett áresésnek.

A nyerstej szeptember havi termelõi átlagára az Európai Unióban és a világ néhány államában

Forrás: AKI,       EU-27 valós beltartalom, Új-Zéland 4,2% zsír, 3,4% fehérje; USA 3,6% zsír

Miközben a világ tejtermelése és kereskedelme folyamatosan bõvül, a fogyasztás növekedési üteme lassul, ami hosszabb távon az árak további csökkenéséhez vezethet. Idén a világ tejtermelése 2,2 %-kal növekszik (Ausztrália, Új-Zéland az elõzõ évek kedvezõtlen idõjárási viszonyait követõen újra megjelent a világpiacon). Az Európai Unióban 1 %-kal bõvül a tejtermelés, fõleg a francia, olasz, német, lengyel tejtermelõk növelték a kibocsátásukat.

Az EU belsõ fogyasztása egyelõre még élénk, azonban az egyre növekvõ termeléssel nem tud lépést tartani, a növekvõ készleteket pedig egyre gyakrabban Kelet Európában (nem kis részben Magyarországon) értékesítik.

A tej-kvótarendszer átalakításának hatásai

A Közös Agrárpolitika felülvizsgálatának egyik legnagyobb vitát kiváltó javaslata a tej-kvótarendszer átalakítása volt.

A tagállamok egy jelentõs része ellenezte a kvótaemelést, míg más tagállamok a tervezett évi 1 %-os mértéket meghaladó kvótaemelést láttak volna szívesen. A magyar álláspont végig elutasító volt a kvótaemelést illetõen.

A Tanácsi ülésen a felülvizsgálat elemeirõl „csomagban” kellett dönteni, (nem volt lehetõség az egyes elemekrõl külön – külön szavazni) Magyarország elfogadta, hogy 2009-tõl 5 éven keresztül évi 1 %-kal emelkedjenek a tagállamok tejkvótái. Az elfogadott javaslat azt is lehetõvé teszi, hogy Olaszország már az elsõ évben (2009-ben) végrehajtsa az 5 %-os bõvítést.

Mivel Magyarország a rendelkezésére álló kvótát csak részben használja ki, ez a döntés jelentõs piacvesztést okoz a hazai tejtermelõknek. A kvótaemelés miatt – különösen az Olaszországot érintõ záradék következtében – nyerstej exportunk visszaszorulhat, az olasz exportpiac elvesztésén túl a kvótaemelés hatására a környezõ országokból jelentõs mennyiségû tej- és tejtermék import célállomása lehet Magyarország, ami tovább rontja a hazai gazdálkodók kilátásait.

Elfogadhatatlan, hogy egy, az EU-27-ekre érvényes döntés kivételes helyzetbe hozzon egy tagállamot, míg más tagállamok érdekeit ne vegye figyelembe.

Több mint kifogásolható, hogy egyes tagállamok érdekeinek megfelelõen az Európai Unió külön támogatást nyújt azon hegyvidéki (francia, spanyol stb.) tej-termelõknek, akik termelésüket csak magasabb költségek mellett tudják fenntartani, miközben más tagállamok termelõit nem illeti meg semmiféle kompenzáció az õket érõ negatív hátrányok kiegyenlítésére. 

Mindezek figyelembe vételével jogos elvárásként merül fel, hogy a politikai kompromisszum létrejötte érdekében „beáldozott” tejágazat számára kompenzációs kifizetést kerüljön megállapításra, amit azon tagállamok vehessenek igénybe, akik kvótájukat nem használják ki.

Magyarországnak követelnie kell, hogy az Európai Unió teremtse meg ennek a feltételeit, valamint a KAP reform adta lehetõségeket kihasználva Magyarországnak élnie kell a támogatások 10%-ának elkülönítési lehetõségével, és azt részben a tejágazat helyzetének javítására kell felhasználnia (68. cikk).

Aktuális problémák, demonstrációs követelések

A tejtermelõk helyzetét nehezíti, hogy a jelenlegi – és a rövid, illetve középtávra prognosztizált – árak a gazdálkodók többségénél nem fedezik az önköltségi árat sem, nem képzõdik jövedelem a szükséges környezetvédelmi beruházások finanszírozásához, ami visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el az ágazatban. További hátrányt jelent, hogy az unión belül, a versenyfeltételek között jelentõs eltérések vannak.

A magyar tejtermelõk támogatottsága nem éri el a Nyugat Európai gazdálkodók szintjét, a hazai mezõgazdasági üzemek tárgyi eszköz, forgóeszköz és a vagyon tekintetében változatlanul jelentõs lemaradásban vannak. Jelen piaci körülmények között – egy, a MOSZ tagjai körében 2008 októberében végzett felmérés eredményei alapján – a tejtermeléssel foglalkozó tagjaink közel 20 %-a bizonytalan a szükséges beruházások megvalósítását illetõen.

A tejágazat folyamatosan romló helyzete, a bizonytalanság, kiszolgáltatottság a tervezhetõség teljes hiánya miatt a termelõk – a MOSZ Szarvasmarhatenyésztõk Országos Választmánya részvételével – november 21-én demonstrációba kezdtek. A tejtermelõkhöz csatlakoztak az állattenyésztõ szakmai szervezetek képviselõi is, így együttesen lépnek fel az áruházláncok tarthatatlan magatartása ellen.

Az az üzletpolitika, amit ma a multinacionális láncok Magyarországon alkalmaznak nem csak a tejtermelõket teszi tönkre, hanem a teljes mezõgazdasági vertikumra negatív hatást gyakorol.

A kereskedelmi láncok piaci koncentrációjából – erõfölényébõl – fakadóan az élelmiszerágazatban képzõdõ jövedelem elosztása egyoldalúan aránytalan, a termelõk – sok esetben a feldolgozók is – kényszerpályán mozognak.

A nyári termelõi akciók (dinnye, meggy, alma) is világosan jelzik, hogy sokkal mélyebb és szélesebb körû problémáról van szó, éppen ezért nem csak a tejtermelõk és állattenyésztõk érdeke, hogy végre minden érintett számára elfogadható együttmûködés – és nem a kereskedõi érdekeknek megfelelõ diktátum - jöjjön létre az ágazat szereplõi között.

A mezõgazdaság valamennyi ágazatának érdeke ezt kívánja.

Éppen ezért a magyar mezõgazdaság valamennyi szereplõjének szolidaritást kell vállalnia a demonstrációban résztvevõ ágazatokkal és gazdálkodókkal; az összes, a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatnak kiszolgáltatott ágazatnak fel kell sorakoznia a demonstrációt kezdeményezõ ágazatok mellé, az áruházláncokkal szemben megfogalmazott követelések kikényszerítése érdekében.

Nemcsak a tejtermelõk érdeke, hogy nõjön a hazai eredetû termékek aránya az áruházak termékkínálatában, hogy csökkentett beltartalmú, a Magyar Élelmiszerkönyv elõírásait figyelmen kívül hagyó termékek ne kerüljenek a fogyasztók elé, hogy megelõzhetõ legyen a lejárt – vagy hamarosan lejáró – szavatosságú termékek értékesítése, hogy átfogóbb és hatékonyabb legyen a külföldi eredetû termékek minõségi kontrollja.

A megfogalmazott követelések teljesítésérõl tárgyalások kezdõdtek.

A termelõk és az áruházláncok képviselõi közötti megbeszélések eddig nem vezettek eredményre. Az FVM készített egy megállapodás tervezetet – ami részben lefedi a termelõk követeléseit -, mely az élelmiszerforgalmazó vállalkozások és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között jönne létre. (Többek között a beszerzési ár 5 %-ában maximalizálnák a másodlagos visszatérítések mértékét, a kereskedelmi láncok vállalnák, hogy élelmiszerválasztékuk hazai eredetû termékekbõl álló hányada eléri a 80 %-ot stb.)

A megegyezés tervezett szövegérõl a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2008. december 3-án külön egyeztetett a termelõk és a feldolgozók, valamint a kereskedelmi láncok képviselõivel. A termelõi és feldolgozói oldal számára - kisebb finomításokkal - elfogadható lenne a megállapodás, ugyanakkor  a kereskedelmi láncok elsõ körben elzárkóztak a megállapodás aláírásától, de további egyeztetést kezdeményeztek, melyre december 17-én kerül sor a az FVM, a termelõk, feldolgozók valamint a kereskedelmi láncok képviselõinek részvételével.

A Mezõgazdasági Bizottság 2008. december 8-i ülésén  egyhangú szavazással elfogadta „ A mezõgazdasági és az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos etikus kereskedõi magatartás kidolgozásáról szóló határozati javaslatot”, melyben felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a mezõgazdasági és élelmiszeripari területen mûködõ kereskedelmi vállalkozások érdekképviseleti szervezeteivel, és állapodjon meg velük.

Amennyiben 2009. január 15-ig nem születik megállapodás, törvényben kerül sor a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának szabályozására.

                                                                                              Tóth István sk.

                                                                                                    titkár

Tervezet

Állásfoglalás

-         A MOSZ Elnöksége mindvégig elutasította a Bizottság tej-kvótaemelésre vonatkozó javaslatát, így a Miniszterek Tanács erre vonatkozó döntését is elhibázott lépésnek tartja.

Az Elnökség elvárja, hogy a tej-kvótaemelés miatt elszenvedett negatív hátrányok kiegyenlítése érdekében a tejtermelõk jussanak kompenzációhoz, akár Európai Uniós, akár nemzeti forrásból.

-         A MOSZ Elnöksége megalapozottnak és indokoltnak tartja a termelõk demonstrációját, egyetért a termelõk követeléseivel. Nem csak a gazdálkodók, hanem a fogyasztók érdeke is azt kívánja, hogy nõjön a hazai, biztonságos eredetû élelmiszerek aránya a kereskedelmi láncok árukínálatában.

-         A MOSZ Elnöksége elutasítja azt a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatot, mely egyoldalú és aránytalan jövedelem elosztáshoz vezet a termékpálya szereplõi között, ami egyes – köztük a tej – ágazatok ellehetetlenítéséhez vezet.

-         A MOSZ Elnöksége úgy ítéli meg, hogy a magyar mezõgazdaság valamennyi szereplõjének szolidaritást kell vállalnia a demonstrációban résztvevõ ágazatokkal és gazdálkodókkal; az összes, a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatnak kiszolgáltatott ágazatnak fel kell sorakoznia a demonstrációt kezdeményezõ ágazatok mellé. Az Elnökség felkéri az érintett termelõket, hogy szükséges esetén személyes részvételükkel is támogassák a demonstrációt.

-         A MOSZ Elnöksége felkéri az FVM miniszterét, hogy megállapodással, szükség esetén új törvény kibocsátásával, a kereskedelmi, a versenytörvény módosításával kényszerítse ki a tisztességtelen forgalmazói magatartás felszámolását, a rendelkezésre álló hatóságok, (APEH, VPOP) szakigazgatási szervek segítségével szerezzen érvényt a jelenlegi elõírásoknak.