A MOSZ és a szövetkezés

A MOSZ nevében a szervezet többféle minőségét definiálja: egyrészt a mezőgazdaságnak, mint gazdasági ágazatnak , másrészt az ágazatban folyó termelésben különböző szervezeti formában résztvevők érdekeinek képviselőjeként. Az elnevezés a szervezetet 1989-ben létrehozó kongresszuson fogadták el a résztvevők és az tükrözi az akkori körülményeket: a múltat, amiből kinőtt és a várt, de még nem ismert jövőt.


A kongresszuson az 1967-ben létrehozott termelőszövetkezeti érdekképviseleti rendszer, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) tagszervezeteinek képviselői vettek részt. A kongresszus célja az volt, hogy a rendszerváltás előtt megindult reformfolyamat betetőzéseként létrehozza a váltást a szövetkezeti mozgalomban és ezzel együtt az érdekképviseletben.


A magyar termelőszövetkezetek a TOT megalakulását követő negyed században fokozatosan eltávolodtak a „kolhoz típusú” szövetkezeti modelltől és működésükben egyre jobban érvényesült az önkéntesség, valamint a közösségi és egyéni érdekek összehangolása. Ennek a változásnak, a tagi akaratnak és érdeknek az előtérbe helyezése motiválta, hogy a MOSZ nevében nem a „szövetkezetek”, hanem a „szövetkezők” került. Másrészt számolva a várható változásokkal, az érdekképviselet már a nevével is jelezte, hogy továbbra az ágazat egésze képviselője kíván maradni és vállalja az ágazat minden szereplője, beleértve a szövetkezeteken kívül maradó, egyéni termelők érdekei képviseletét is. Az elnevezés filozófiájához tartozik továbbá, hogy az érdekképviselet, a tagság vállalása maga is a szövetkezés egy formája, a tagok erre irányuló szövetsége.


Az átalakuló kongresszus szándékai a rendszerváltás után nem teljesülhettek. Bár a belső megújulás, az önkéntesség és demokratikus működés kiteljesedett, a politika a szövetkezeteket – elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteket – a múlt bűnbakjaivá tette. Nem csak gazdaságilag gyengültek meg, de a folyamatos támadások miatt jelentős részük feladta a szövetkezeti működési formát és átalakult gazdasági társasággá. Ez azonban többnyire nem jelentette a szövetkezeti értékekkel való szakítást is és jelentős részük továbbra is tagja maradt az érdekképviseletnek.


A politika azonban nem csak a működő szövetkezeteknek ártott. A fokozatosan növekvő számú egyéni termelőt nem csak az érdekképviseleti tagságtól riasztotta el, de mindenféle szövetkezéstől, bár számos politikailag ösztönzött akció indult a „régiekkel” szemben „új típusú” szövetkezetek szervezésére.


A MOSZ nem tagadja meg, sőt büszke a szövetkezeti gyökereire, azok hibáival együtt. Bár a tagok között ma már kisebbségben vannak a szövetkezeti formában működő szervezetek, az érdekképviselet évente megtartott eseménye a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, ahol sor kerül az érdekképviselet által alapított kitüntetések átadására. Továbbra is megőrizte – 1971 óta folytonos – tagságát a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében.


A múlt iránti tisztelet és emlékeinek megőrzése motiválta, hogy az érdekképviselet a megalapítása ötvenedik évfordulójára egy kiadványt jelentetett meg „A mezőgazdasági szövetkezetek ötven éve. 1967-2017.” címmel.


Szövetkezeti tagozat


A rendszerváltás utáni években, majd az 1989-2002 közötti, az Orbán-Torgyán kormány idején a volt termelőszövetkezetek folyamatos , többnyire jogszabályokon keresztül érvényesülő támadásoknak voltak kitéve. Az érdekképviseletnek ezekben az időkben kiemelt feladata volt a szövetkezetek segítése a jogszabályok alkalmazásában, az alkalmazkodásban, másrészt a szövetkezetellenes politikai támadások kivédésében. Ennek a munkának a segítésére hívta létre az elnökség az Országos Szövetkezeti Választmányt , amelyben a területi szövetségek hasonló szervezeteinek képviselői működtek közre. A szövetkezetek számának – területenként különböző mértékű – csökkenése idővel ezt a szervezetei-működési formát idejétmúlttá tette. Helyébe lépett a Szövetkezeti Tagozat, amelynek munkájában minden szövetkezeti tagszervezet közvetlenül vehet részt.


A Szövetkezeti Választmánynak szerepe volt a szövetkezetellenes támadások és jogszabályok elleni fellépésben, ”békésebb” időszakokban a szövetkezeti jogalkotásban való részvételben, így a 2006. évi X. törvény előkészítésében és végrehajtásában. A választmány elnöke látta el a szövetkezeti közösségi alappal kapcsolatos érdekvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzését, amivel kapcsolatban a választmány ajánlást is kiadott.


Erre azért volt szükség,mert az első Orbán kormány idején az állam a nem szövetkezeti tag tulajdonosoktól illetve a szövetkezeti nyugdíjasoktól névértéken (mintegy 64 milliárd forintot erre költve) felvásárolta szövetkezeti üzletrészeiket. Az állami tulajdon a szövetkezetben állandó fenyegetést jelentett a szövetkezeti autonómiára. A MOSZ folyamatosan fellépett ennek a problémának a megoldásáért, aminek eredményeként a kormány 2006-ban ingyenesen visszaadta a tulajdonában lévő üzletrészeket a kibocsátó szövetkezeteknek, azzal a feltétellel, hogy annak névértékét a szövetkezeti közös alapba kellett helyezni. Erre való tekintettel a törvény (illetve a végrehajtását szolgáló rendelet) szabályokat állapított meg a közösségi alap felhasználására, aminek ellenőrzésében az érdekképviseletnek is feladatot adott.
Fontos szerepe volt a választmánynak a szövetkezeti törvény 2010. utáni módosítása során az agrárgazdasági szövetkezetekre vonatkozó szabályai kialakításában. Ennek eredménye, hogy a tervezettel szemben a törvény továbbra is lehetővé teszi a közös termelést folytató szövetkezetek működését.
Részt vett az érdekképviselet a Polgári Törvénykönyv szövetkezetekre vonatkozó szabályai véleményezésében is, amit azonban a végleges változat kidolgozásában jórészt figyelmen kívül hagytak. Bekerült viszont több, a volt termelőszövetkezetek sajátosságait figyelembe vevő szabály.


Szövetkezeti jogszabályok


A szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokat elvileg az Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza. Formailag ennek ellenére továbbra is hatályban van a korábbi szövetkezeti (2006. évi X.törvény), bár lényegesen leszűkült tartalommal. A törvény szabályozza az iskolaszövetkezetek, a szociális szövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek működését. A hatályban tartásának fő oka azonban az „agrárgazdasági szövetkezetek” speciális szabályozásának hatályban tartása. Bár ez a jelenlegi tartalommal – az érdekképviselet határozott fellépésének köszönhetően -nem jelent problémát a működő szövetkezeteknek, mivel elismeri a közös termelésre való szövetkezés lehetőségét is. Ez a törvény azonban egyszerű többséggel is bármikor módosítható, míg a Ptk. valamennyi szövetkezetre vonatkozó szabályainak módosításához minősített többségre lenne szükség.
Továbbra is problémát jelent a szövetkezeti közösségi alap szabályozása. elsősorban az állam által visszaadott üzletrészek miatt. Bár az alap felhasználására már nincs korlátozás, a törvény szerint a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a közösségi alapot a szövetkezet alapszabályában megjelölt szervezet részére kell átadni. Mivel az esetek jelentős részében a névértéken nyilvántartott alap mögött nem áll tényleges vagyon, az átadási kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, ami miatt sem átalakulásra, de még jogszerű megszűnésre sincs lehetőségük.


Nemzetközi Szövetkezeti Nap


Az Egyesült Nemzetek Szövetségének közgyűlése 1992-ben hozott határozatot, hogy minden év július első szombatja a világ szövetkezeteinek közös ünnepnapja legyen, Nemzetközi Szövetkezeti Nap néven. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége az ünnepet megelőzően közzéteszi az adott év kiemelt, a megemlékezésekre ajánlott témáját.
Bár a MOSZ tagjainak ma már csak kisebb része működik szövetkezeti formában, a tagszervezetek többségének szövetkezeti előzményei vannak és a szövetség a működési formától függetlenül fontosnak tartja a szövetkezeti értékek, a szolidaritás eszméjének a megőrzését. Erre való tekintettel határozott úgy a szövetség elnöksége, hogy a Szövetkezeti Napot a szövetség ünnepnapjának tekinti. A minden évben megtartott megemlékezésen kerül sor a szövetség elnöksége által alapított és adományozott MOSZ Emlékérem érdekképviseleti kitüntetések átadására. Az adott évben kitüntettek listája a MOSZ honlapján is közlésre kerül.


Szövetkezeti szervezetek


A MOSZ illetve jogelődje a TOT 1971. óta tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (International Co - operative Alliance – ICA) ami az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa nem kormányzati konzultatív szervezetének minősül. Ezen belül a MOSZ tagja a szervezet Mezőgazdasági Bizottságának.


Az SZNSZ aktív segítséget nyújtott az első Orbán kormány idejében a MOSZ-nak az általa képviselt termelő típusú szövetkezeteket ért politikai támadásokkal szemben, a működésüket veszélyeztető jogszabályok elítélésével.
A MOSZ tagja a magyar szövetkezeti szövetségeket tömörítő Országos Szövetkezeti Tanácsnak. Az OSZT feladata a szövetkezeti közös érdekek képviselete országos szinten.


A MOSZ egyik alapítója a Szövetkezeti Kutatási Alapítványnak, amelynek keretében működik a Szövetkezeti Kutatási Intézet.


A rendszerváltást követő évben a MOSZ a Nemzetközi Raiffeisen Szövetséggel közösen hozta létre a Magyar Raiffeisen Alapítványt, aminek célja ennek a számos országban működő szövetkezeti típusnak a hazai bevezetése volt. A szövetkezetellenes politikai légkörben a próbálkozás nem járt sikerrel, ezért az alapítvány is megszűnt.