Az állattenyésztés helyzete háttéranyag
Állattenyésztési fejlesztési beruházások és finanszírozási lehetõségek
a „válság” tükrében konferencia
Beruházások vállalkozói szemmel
címû elõadás vázlata
Tisztelt Hölgyeim, Uraim!
Bevallom õszintén, szerettem volna olyan összefüggésben beszélni az állattenyésztési fejlesztési beruházásokról, mint a felzárkózás, a fejlõdés, a hatékonyság javulás elengedhetetlen eszközeirõl, de sajnos nem tehetem.
Nem tehetem, mert sem a jelenlegi helyzet, sem a kilátások nem teszik indokolttá.
Az állattartó gazdálkodók egy meghatározó része épp a túléléséért küzd, a talpon maradás minimális feltételeit igyekeznek megteremteni a jelenlegi piaci és finanszírozási gondok közepette.
Az, hogy jelen körülmények között is fejlesztési beruházásokról beszélünk, annak köszönhetõ, hogy az állattenyésztési ágazatok fejlesztési, beruházási kényszer alatt állnak.
Aki termelni akar, annak nincs más választása.
Beruházási kényszer okai:
- környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelés (inproduktív beruházások, de a termelés folytatásának elõfeltétele, az IPPC telepeknek legkésõbb 2010. október 31-ig be kell fejezniük, ellenkezõ esetben bezárják a telepet)
- a versenyképesség és hatékonyság növelése (piaci kényszer, a környezetvédelmi beruházások mellett, vagy azok után)
Az állattartók jelentõs része megnyert pályázat birtokában sem kezdte meg ez idáig a beruházásokat, mivel teljesen bizonytalannak ítélik az állattenyésztés jövõjét, míg azok, aki már megkezdték a beruházásaikat jelenleg többnyire finanszírozási, likviditási gondokkal küszködnek, estenként leállították a beruházásokat.
Ekkora lenne a baj? Igen, sajnos ekkora.
Mi vezetett ide?
Nézzük, milyen környezetben és feltételek mellett kell / kellene beruháznia (kockázatot vállalnia) a gazdálkodóknak.
Néhány pillanatkép az ágazat helyzetérõl, a visszaesés okairól, az aktuális „beruházási környezetrõl”:
Mezõgazdasági termékek bruttó kibocsátása
|
| 2003 | 2007 |
Növénytermesztés és kertészet | 48,50% | 57,30% |
| Állattenyésztés | 42,70% | 34,10% |
| Nem mg.-i másodlagos teljesítés | 3,10% | 2,90% |
| Mezõgazdasági szolgáltatás | 5,70% | 5,70% |
Forrás: Agrárgazdasági jelentések
Állattenyésztés bruttó kibocsátása 5 év alatt 8 % ponttal csökkent. (a sertésállomány például öt év alatt a 2/3-ára zuhant!)
(Nagyon messze vagyunk a minisztérium által kívánatosnak tartott 50-50% -os növénytermesztési, állattenyésztési arány elérésétõl.)
Mi vezetett az ágazat kibocsátásának ilyen mérvû csökkenéséhez?
A visszaesés fõbb, általános okai (egyben a megkezdett és most induló beruházások megtérülési esélyeit erõsen befolyásoló tényezõk):
- piacvédelem gyakorlatilag megszûnt (EU csatlakozás),
- tehetetlenség az importnyomással szemben,
- agrárstratégia hiánya (cél – eszközrendszer nem megfelelõ koordinációja),
- környezetvédelmi kötelezettségek (soha meg nem térülõ beruházások végrehajtásának a kényszere, ahol a befektetett tõke nem eredményez többlet hozamot, vagy költségmegtakarítást),
- fogyasztói tudatosság hiánya,
- háztáji gazdaságok leépülése (5 év alatt a felére esett az egyéni gazdálkodók által tartott sertések száma)
- földkérdés,
- torz jövedelemelosztás a termékpályán.
Mindezek mellett
- piaci kiszámíthatatlanság, tervezhetõség teljes hiánya,
- hivatali adminisztráció, végrehajtás ( MVH kifizetés) nem megfelelõ mûködése,
- finanszírozási nehézségek, a gazdasági válság miatt a bankok sokkal óvatosabbak, lassabban és drágábban hiteleznek, vagy egyáltalán nem hiteleznek.
Jelen helyzetben, mindenekelõtt a piaci és a pénzügyi (finanszírozási) problémákra kell megoldást találni.
Ebbõl a szempontból 2009-2010 vízválasztó év lesz.
A beruházási kényszert pontosan érzik az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók, (lásd ÁTK 1-re benyújtott 967 db, ÁTK 2-re benyújtott 1273 db kérelem), ugyanakkor az utóbbi hónapokban drasztikusan megváltozott finanszírozási (közgazdasági) - és egyes ágazatok vonatkozásában piaci - környezet kényszerpályára sodorta a termelõket, ahonnan azonnali intézkedések hiányában sokak számára már nem lesz visszaút.
A gazdálkodóknak el kell dönteniük, hogy folytatják-e a termelést - és beruháznak - vagy kivonulnak az ágazatból és befejezik, vagy el sem kezdik a beruházásaikat.
Piaci oldalról nézve a sertéstartók 2007 év végén, 2008 elején már átélték ezt a döntési helyzetet, az akkori, kilogrammonként akár 70-100 forintos veszteséget jelentõ felvásárlási árak hatására tucatjával zártak be sertéstartó telepeket. A jelenlegi, magasabb felvásárlási ár nem képes kompenzálni az akkor elszenvedett veszteségeket, így kérdéses, hogy a finanszírozási problémák következtében kik azok, akik 5 éves tartási kötelezettség mellett végrehajtják a szükséges beruházásokat.
A tejágazatban több mint egy éve folyamatosan romlanak az értékesítési lehetõségek, a jelenlegi termelõi árszint tömeges felszámolásokhoz vezethet. (A Tej Terméktanács felmérése szerint, ha a tej felvásárlási ára tartósan 60 Ft/kg alatt marad, akkor az 44 %-os termeléscsökkenést és közel 50 %-os létszámleépítést okoz az ágazatban.)
Egy évi 5 millió liter tejet elõállító gazdaság éves szinten a jelenlegi árak mellett akár 75-100 millió forint veszteséget is kénytelen elszenvedni.
Jelen körülmények között ki vállalja és ha vállalja is, lesz –e olyan pénzintézet aki finanszírozza a beruházást? – Érdeklõdve fogom hallgatni a soron következõ elõadásokat.
Szorosan kapcsolódik az elõzõ felvetéshez az a tény is, hogy a mintegy 1900 darab támogatott ÁTK 1-es és ÁTK 2-es kérelemhez kapcsolódóan a jóváhagyott 220 milliárd forint támogatási összegbõl eddig mindössze – 2009 január végi információ, a Forgács Barnabás elõadásában elhangzó adattal korrigálni kell – körülbelül 20 mrd forintra érkezett be kifizetési kérelem (10%), míg a kifizetett összeg a 3 mrd forintot sem érte el (1,5%).
A papíron akár 75%-os támogatási intenzitás a költségek növekedése, valamint az MVH által a támogatás alól kivont egyes elemek finanszírozási szükséglete miatt a gyakorlatban ennél lényegesen alacsonyabb is lehet, ami a saját erõ (sok esetben hitel) magasabb arányát követeli meg, rontva a beruházás megvalósításainak kilátásait.
Jelen finanszírozási problémák mellett elfogadhatatlan, - a beruházások megvalósítását nagyban hátráltató hivatali magatartás -, hogy a 2008 szeptemberében beadott kifizetési kérelmek kiegyenlítését 2009 február végére, 2009 március elejére ütemezte az MVH. (6 hónap!) Teljesült?
A konferencia célja, hogy az állattenyésztési beruházások fejlesztési támogatásainak hatékony felhasználására, finanszírozhatóságának megteremtésére adjon választ.
Vállalkozói, (gazdálkodói) oldalról ehhez kapcsolódóan több elvárás is megfogalmazódik, de önmagában a finanszírozhatósági feltételek megteremtése nem jelent megoldást, hiszen ha ehhez piaci oldalról nem kapcsolódik egy olyan környezet, ami a beruházás késõbbi megtérülést lehetõvé teszi, akkor irracionális elvárni a gazdálkodóktól, hogy olyan beruházást eszközöljenek (finanszírozzanak), aminek teljesen bizonytalan a jövõbeni hasznosulása.
Éppen ezért a problémát komplexen kell kezelni.
Vállalkozói (gazdálkodói) oldalról az alábbi intézkedések azonnali végrehajtását várjuk el:
- az állattenyésztés helyzetével a legmagasabb szinten kell foglalkozni, a minisztérium eszközei korlátosak, ezért kormányszinten kell megoldást keresni az ágazat problémáira.
- a pénzpiaci válság következményeként a gazdálkodók finanszírozási nehézségekkel küzdenek, a termelés folytatásához szükséges beruházások megkezdéséhez, folytatásához forrásokhoz kell jutniuk. A saját erõ szükségletének biztosításához államilag garantált hitel bevezetésére van szükség, valamint a hitelprogramokat ki kell terjeszteni a már megkezdett beruházásokra. (pl. az MFB Új Magyarország Agrárfejlesztési hitelprogramja nem vehetõ igénybe a már megkezdett beruházásokra.)
- az EMVA elõleg igénylés lehetõségét azonnal be kell vezetni – az utófinanszírozás miatt a gazdálkodóknak akár több száz millió forint kell, fél, háromnegyed éven keresztül lekötve tartaniuk - mind a megkezdett, mind az ezután induló beruházásokra.
- fél éve (egyes esetekben 9-10 hónapja) beadott kifizetési kérelmek „parkolnak” az MVH-nál, ami nem csak jelentõs kiadást (hitelkamat) jelent a gazdálkodóknak, hanem a beruházás következõ fázisának elindítását is akadályozza.
Azonnali és plusz forrás bevonása nélküli segítséget jelentene az MVH ügyintézési folyamatának felgyorsítása.
A beadott kifizetési kérelmek 30 napon belül kerüljenek elbírálásra, jóváhagyás esetén kifizetésre, valamint az ÁTK pályázatok élvezzenek prioritást a feldolgozás során.
- a tavaly, tavalyelõtt beadott pályázatok vállalásai, üzleti tervei egész más közgazdasági környezetben kerültek kialakításra. Az akkor vállalt feltételek teljesítése jelen helyzetben nem várható el, módosítani kell a pénzügyi kondíciókat (az import gépek, technológiák jelentõsen megdrágultak - akár 30-40%-kal is -, a mai költség és árviszonyokhoz kell igazodni), felül kell vizsgálni az akkor meghatározott követelményeket és határidõket.
- ma már látható, hogy a beruházások egy része minden törekvés ellenére sem kivitelezhetõ (finanszírozási problémák, kapacitáshiány, közbeszerzési problémák) az elõírt határidõig. A megváltozott feltételek miatt – a határidõk jogszabályi változtatására (kitolására) van szükség.
- Minden segítséget meg kell adni a termelés folytatásához, de ha ez nem megy, akkor biztosítani kell a tisztességes visszavonulás lehetõségét (kötelezettségek alóli felmentés).
- a piaci helyzet tükrében a SAPARD, AVOP pályázatok elszámolásához, ellenõrzéséhez kapcsolódó feltételeket is a jelenlegi helyzethez kell igazítani.
- az ÁTK pályázati lehetõséget újra meg kell nyitni, lehetõséget kell biztosítani azok számára, akik esetlegesen eddig nem pályáztak (például azok a sertéstartók akik a 2007/2008-as krízis idején nem adtak be kérelmet), de most a beruházás megvalósítása mellett döntöttek.
- az ez évi állatjóléti támogatások kerüljenek idén kifizetésre (forráshiány enyhítése).
- a MOSZ kezdeményezi, hogy a közvetlen termelõi értékesítéshez kapcsolódó eszközbeszerzés támogatása kerüljön be az EMVA jogcímei közé.
- az eddigieknél szigorúbb hatósági vizsgálatokra van szükség a minõségvédelem és nyomon követhetõség biztosítása érdekébe.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket.
Melléklet – kiegészítõ ágazati információk
Sertés állomány
|
| 2003 | 2008 | 2008/2003 |
| Sertés | 4.913.000 db | 3.383.000 db | 69% |
| ebbõl koca | 327.000 db | 230.000 db | 70% |
Forrás:KSH
- strukturális problémák (genetika, tartástechnológia, stb.),
- hígtrágya elhelyezése földkérdés,
- tûzoltás a célzott programok véghezvitele helyett,
- háztáji állomány drasztikus visszaesése (egyéni gazdaságok által tartott sertések száma 2003-ban 2.255 ezer darab, 2008-ban 1.117 ezer darab. Az állomány a felére csökkent)
Szarvasmarha állomány
|
| 2003 | 2008 |
| Szarvasmarha (ezer db) | 739 | 701 |
| Ebbõl tehén (ezer db) | 350 | 324 |
Forrás: KSH
Tejkrízis
- 60 Ft/l-es tejár, önköltség 70-85 Ft/l
- beruházási kényszer (környezetvédelmi elõírások)
- 5 éves kötelezettségek – kiszámíthatatlan jövõ
- állománycsökkenés – ugyanaz a folyamat, mint a sertés esetén 2007/2008-ban
Tyúkfélék állománya
|
| 2003 | 2008 |
| Tyúkfélék (ezer db) | 37.502 | 31.165 |
| Ebbõl tojó (ezer db) | 16.286 | 13.344 |
Forrás: KSH
Megjegyzés: juhállomány alakulása az elmúlt 5 évben viszonylag kiegyenlített képet mutat.