Állatenyésztési beruházások vállalkozóiszemmel Fõtitkár elõadása
Gratulálok a program kiötlõknek és a szervezõknek, nagyon idõszerû e témáról beszélni.
Köszönöm a felkérést!
Mi lenne velünk, ha nem lenne EMVA? Tettem fel magamnak a kérdést korábban. Hogyan lenne itt versenyképes állattenyésztés? Hogyan lenne képes behozni azt a hátrányt, amit a 20 éven keresztül elmaradt korszerûsítés okoz?
Mi lesz itt a szépreményû EMVA programmal a pénzügyi válság és a piaci katasztrófa idõszakában? Teszem fel ma a kérdést, most már nemcsak magamnak.
Baj van /nem lesz!/ van, mert:
- az ágazat szerkezetének kívánatos változása az állattartás javára nem fog megfordulni. Várhatóan tovább romlik a helyzet, mert a mai állattartók helyzete is kilátástalan. Itt azonban nincs vége, mert ez a gabonatermelõk perspektíváját is jelentõsen rontja.
- Baj van, mert ma minden jel arra utal, hogy az UMVP az EU források /állattenyésztés/ fõ célkitûzése tekintetében is a sikertelenség felé tart.
- Baj van, mert a vállalt környezetvédelmi kötelezettségeknek határidõre nem fog eleget tenni a termõk egy jelentõs része. És a hatóságokon lesz a sor. A bezárás következik. /A telepek bezárásának jelenleg számba vehetõ variáció között azonban nagy a különbség. Döntést hozhat a gazdálkodó, a csõdbiztos, vagy a Hatóság.
Miért látják /a termelõk/ ilyen borúsan a helyeztet: Itt a termelésben mindenki tudja milyen az ágazatok helyzete. 2007-ben baromfi-válság, 2008-ban sertés-krízis, 2009-ben tejpiaci anarchia. Hogy jövedelmet nem, ellenben veszteséget termelünk. Az import megfolytja a hazai termelést, hogy kevesebb a támogatás, mint a versenytársaké, hogy a földkérdés rendezetlen, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar nem létezik, hogy a termelõi kereskedelem helyett multinacionális van. Na és a beruházások helyzete.
Ez a mai fõ téma. Vegyük sorra az itt meglévõ problémákat:
Termelõi döntéseket kell hozni:
- Folytatni akarja-e az állattartást? Ha igen, akkor beruházni kell. Ez evidencia ebben a piaci helyzetben? /ez igen kockázatos döntés/.
- Vannak sertéstartók, akiknek a pályázat meghirdetésekor /1 éve/ a legkilátástalanabb volt a helyzetük. Nem pályáztak EMVA-ra /nem voltak abban a helyzetben/. A gabonapiaci szakértõk is tartósnak gondolták az árrobbanást, azóta javult a helyzet, ma fejlesztést kezdenénk.
Kevesen vannak, de vannak ilyenek. Nekik ki kell nyitni a pályázati lehetõséget minél elõbb.
- Vannak termelõk akik az elõzõ ciklusban megcsinálták a szükséges beruházásokat, /AVOP/ de ma nem kötnek velük szerzõdést a felvásárlók. Nekik alkalmazkodni kell a piaci kereslethez, csökkenteni kell az állományt, de kötelezettség a meghatározott állományt tartani. Vállaltak, kötelezõen. Nekik – a túlélés érdekében, a veszteségek csökkentése érdekében, a piaci egyensúly megteremtése érdekében mentességet kell adni. Pl. az állománytartási kötelezettség alól. Nincs más út, mert csõd lenne a vége, elveszítik a vagyonukat, ha nem ezt teszik.
- Külön döntési helyzetben vannak akik sikeres pályázatot nyújtottak be trágya kezelésre és vagy telepek korszerûsítésére.
E csoport egy része elkezdte a beruházást, de azt az eredeti paraméterekkel nem ésszerû folytatni.
Miért is? Sok okból:
1./ Nem lesz nyereséges a gazdálkodás és elvesztik vagyonukat. /a piaci helyzet/
2./ A beruházások megvalósítási költségei objektív okból elviselhetetlenül megnövekedtek /import árak a Ft árfolyam miatt/. Ez nem a szokásos kockázat része, ez a rendkívüli Ft válság következménye.
Ennek mértéke 30-40 %-os
Ezt a költségtöbbletet nem vállalhatják, csak akkor, ha a megemelkedett költségre is támogatási jogosultságot kapnak. Tehát módosítani kell a pályázatot, illetve a határozatot a reális értékekre.
- Már nem is csak a termelõi döntés kérdése a beruházás megvalósítása, befejezése, hanem pl. a közbeszerzésen nyertes vállalkozás felmondja a szerzõdést, mert a kiírás alapján ajánlott áron nem képes teljesíteni. Kifizeti a kötbért is. Ettõl azonban nem kevesebb a probléma, nem csak többletköltség van, de újra kezdõdik a procedúra, új közbeszerzéssel ezután egészen bizonyos, hogy , a határidõt nem lehet /nem lehet/ teljesíteni. / 2010. október 31./Tehát módosítani kell a határozatot.
- Eddigi példánkban még mindig a termelõ volt valamilyen döntési helyzetben, mindenki számára világos, hogy ezekben az esetekben kényszer-döntések lesznek, de az EMVA feltételeinek változtatása, a pályázatok, a határozatok módosítása segítene, ha erre van nyitottság! Kell. Legyen.
Hölgyeim és Uraim!
A megítélt támogatások ellenére a beruházások másik része el sem kezdõdik. A termelõk egy részének itt is mérlegelni kell szabad-e megcsinálni az eredeti perem feltételekkel! Ha a pályázatok, határozatok módosításától az állam elzárkózik, ha elzárkózik, nem tanácsos. Nem lehet soha kitermelni olyan trágya beruházásokat, ahol a költségek akár 50 %-át is saját erõbõl kell finanszírozni, ja, ha hitelbõl, akkor még inkább nem. Pedig a megemelkedett költségek /árfolyam/, valamint más a pályázati elbírálás során támogatás alól kivett elemek miatt ez a helyzet áll elõ. Költségnövekedés nélkül sincs 75 %-os támogatás trágya ügyben, meg a többi esetben sem mindig van 40 %-os.
- De van itt más baj is. A pénzügyi válság miatt, a hitel hiánya, na és persze a kölcsön méreg drága kamata.
Momentán azonban méreg drágán sem kapnak idõben, elégséges hitel a bankoktól. Majd el fogják mondani a banki elõadók, hogy ennek sok oka van. Leginkább nincs forrás, de az is igaz, hogy az állattenyésztõ nem jó adós, nincs biztosíték a hitelek visszafizetésére, nem lehet megbízható üzleti tervet készíteni. Ha bankos lennék valószínû én is kezdeményezném még a meglévõ hitelszerzõdések módosítását is. Lehetünk megértõk, fel is háborodhatunk, a lényegen azonban nem változtat. Az sem képes a beruházásokat megvalósítani kölcsön forrás híján, aki nagyon akarja. Nem érdemes várni a finanszírozási helyzet spontán javulására, a megkezdett beruházásokhoz az UMFT hitelkeretbõl meg eleve nem lehet kapni, mert kizárnak a feltételek, hogy miért?
Határozott véleményem: célzott, az állattartás fejlesztéseit szolgáló, állami garanciát tartalmazó hitelre, gyorsan elérhetõ hitelre van szükség, amely a megkezdett beruházásokhoz is felvehetõ.
- Már nagyon itt az ideje, hogy megnyíljon a lehetõség a támogatások elõlegként lehívására. Nem kritikának szánom, inkább az idõtényezõ unos-untalan hangsúlyozásának, hogy tavaly novemberben kezdeményezte a MOSZ, az elõleg magyarországi alkalmazását, amit 20 %-os mértéken eredetileg is bevezethettünk volna, akkor ígéretet kaptunk, talán most teljesül, illetve kérdés az MVH mikor tud megbirkózni ezzel a feladattal is. Az, hogy állami garancia kerül mögé, az jó kormányzati döntés.
Megemlegettem az imént az MVH-t. A leltárba tartozik az is, hogy a teljesített beruházások számláinak kifizetési késedelme tarthatatlan.
Több hónapos, félévet meghaladó kifizetési késedelmek halmozódtak fel az elmúlt évben. Visszaigazolom, hogy intézkedések történtek a restancia ledolgozására – érezzük már – ennek ellenére még mindig hónapokkal van lemaradva a kifizetõ Ügynökség. Ha ilyet a gazdálkodó követ el, akkor jönnek a szankciók, nincs egyenlõség a törvény elõtt. És hogy legyen a Hivatalnak garantálnia kel l a határidõben való fizetést, be kell vezetni egy olyan monitoring rendszert, amelyben havonta be kell mutatni a határidõ túllépéseket, és késedelmi kamatot is bevezetni. Nem, nem a Hivatalt akarom egzecíroztatni, hanem idõben kell szembesülni, ha a Hivatal nem tud teljesíteni, meg kell elõzni a lemaradások felhalmozódását, idõben kell intézkedni a szükséges, felkészült adminisztrációs kapacitások biztosításáról.
- Fõképpen a nagyobb beruházásokat kezdett gazdálkodók, - nem beszélve arról, ha õk nagyobb mértékben állattartók – ebben a pénzügyi válsághelyzetben különösen ki vannak téve annak, hogy átmeneti gazdálkodási nehézségeik adódnak. Most a tevékenységeket tekintve a tejtermelõk vannak ilyen helyzetben. A kormány a válságkezelés eszköz-rendszerben több 10 md-os programokat indított.
Felháborító, igazságtalan és méltatlan, hogy a de minimis szabályra hivatkozva kizárják a válságkapaszkodók igénybevételeibõl a mezõgazdasági üzemeket. Tudom az elfogadhatatlan választ. Európai Unió
No, ez ezzel együtt is elfogadhatatlan. Magyarországnak a csatlakozáskor /2004-ben/ nem szabadott volna elfogadni azt a szabályt, hogy egy félidõs parasztgazdaságnak is 7500 Euró a de minimis 3 éves keret és a 200 fõt foglalkoztató gazdaságnak is. A válság talán alkalmas arra, hogy ezt megváltoztassuk és javaslatunk szerint 1 fõ állandó alkalmazottra határozzák meg a limitet. Tehát 10 fõ foglalkoztatás esetén 10x7500 a 3 éves maximum.
Alkotmányosan is aggályos ez akkor, amikor a Munkaerõ piaci Alapból kaphat a mobiltelefon gyár és végeredményben nem kaphat a mezõgazdasági vállalkozó, pedig azt a pénzt amit elosztanak, azonos szabályok mentén, egyformán fizetik be. A kötelezettség normatív, jogosultság pedig diszkriminatív. Nagyon hátrányos ez nekünk magyar mezõgazdasági termelõknek. Ezért tenni kell ellene. Kezdeményezni kell a változtatást, minden eszközt igénybe véve
Összefoglalva:
Miután igen sötéten látom /látják a termelõk/ az állattartási beruházások
- részben e miatt az állattenyésztõk, de ezen keresztül a takarmánygabona termelõk - helyzetét, a Magyar Köztársaság Kormánya elé terjesztett intézkedés-csomagot javaslok a MOSZ nevében, a következõ elemekkel:
1./ Döntsön a kormány célzottan állattenyésztés fejlesztési hitelkeretrõl, amelyhez vállaljon állami garanciát és a már megkezdett beruházásokhoz is igénybe vehetõ legyen. /MFB/
2./ Az UMVP fejlesztéseket támogató MFB hitelkeret feltételeit úgy módosítani, hogy megkezdett beruházásokhoz is felhasználható legyen.
3./ Meg kell teremteni a beadott pályázatok módosítási lehetõségét, biztosítva az árfolyamváltozás miatti költségnövekedés érvényesíthetõségét és a kötelezõ feltételek mai helyzethez /piaci, pénzügyi/ való igazításának lehetõségét, valamint a határidõét.
4./ Az MVH gyorsan készüljön fel a támogatási elõleg kifizetésére, a kormány pedig szorgalmazza a 20 %-ot meghaladó elõlegfizetési lehetõségét.
5./ Az MVH-ban kerüljön bevezetésre egy monitoring rendszer, amely a 30 napon túl haladott / kifizetési és elbírálási/ igényeket mutatja, a szükséges intézkedések megalapozására.
6./ FVM egészítse ki az EMVA fejlesztési címeit a termelõk által, saját termékeik közvetlen értékesítését szolgáló eszközökkel.
7./ Az AVOP keretében megvalósult fejlesztésekhez kapcsolt /5 éves/ kötelezettségek /5 éves mûködtetés/ felülvizsgálatát termelõi kérelmek alapján a piaci és a pénzügyi helyzetre tekintettel biztosítani szükséges.
8./ Az agrár de minimis szabályok módosítását közösen kezdeményezni kell, hogy a mezõgazdasági üzemek is részt vehessenek a válságkezelés eszközei igénybevételében.
9./ Az állatjóléti költségek csökkentését szolgáló támogatások meghirdetésére és ez évi kifizetésére erõfeszítéseket kell tenni.
10./ Az elviselhetetlen piaci feszültségek kezelésére komplex intézkedéseket kell tenni /minõség-ellenõrzés, túlkínálat levezetés, vesztség csökkentés, stb./
11./ Bármennyire sok-sok problémát fog okozni, a kormányzatnak fel kell készülni arra, hogy határidõre a trágya beruházások nem fognak mindenütt elkészülni, és ha nem akarják bezárni az állattenyésztõ telepeket, ki kell járni a határidõ módosítást, legalább a fejlesztésbe kezdett vállalkozások számára.
12./ Az elsõ körben nem pályázók számára újra meg kell hirdetni az EMVA állattenyésztési beruházásait.
Állattenyésztési beruházások vállalkozói szemmel - Fõtitkár elõadása
Budapest, 2009. március 16.
Horváth Gábor
MOSZ fõtitkár