Tájékoztató a Konvergencia Programról
Az EU-ban 2011-től kezdődően a tagállamoknak a következő évekre szóló stabilitási és konvergencia programokat kell benyújtani a Bizottsághoz. A magyar kormány 2011. április 13-án elfogadta a 2011. évi konvergencia programot, melynek alapját a Széll Kálmán Terv jelenti.
Bevezetés
Az EU-ban 2011-től kezdődően a tagállamoknak a következő évekre szóló stabilitási és konvergencia programokat kell benyújtani a Bizottsághoz. A magyar kormány 2011. április 13-án elfogadta a 2011. évi konvergencia programot, melynek alapját a Széll Kálmán Terv jelenti.
A Széll Kálmán Terv egy strukturális reformprogramot fémjelez, melynek célja az államadósság csökkentése a gazdaság növekedése illetve a foglalkoztatás növelésén keresztül, az alábbi területekre összpontosítva: munkaerőpiac, nyugdíjrendszer, közösségi közlekedés, felsőoktatás, gyógyszerár-támogatási rendszer, önkormányzatok, és a vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek.
Az alábbiakban összefoglaljuk a konvergencia program legfontosabb üzeneteit és intézkedéseit, azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásait.
Makrogazdasági körkép
Foglalkoztatás
A munkanélküliségi ráta növekedésének kockázata rendkívül magas. 2011-ben a vállalatok jövedelmezősége javulni fog, ezt azonban némileg tompítják az egyes szektorokat érintő különadók. A közszféra létszámának racionalizálása ugyanakkor csökkenti a foglalkoztatottságot. A foglalkoztatottak számában összességében ezért csak mérsékelt ütemű növekedés várható 2013-ig. Nagyobb mértékű, 1,5%-ot meghaladó foglalkoztatottság-bővülésre 2014-től lehet számítani.
Jövedelempolitika, fogyasztás
Az szja átrendezések hatására 2011-ben a bértömeg várhatóan 5% feletti növekedése prognosztizálható. A lakosság rendelkezésre álló jövedelmét emellett a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése tovább növeli. Figyelembe véve ugyanakkor ezen jövedelem differenciált szóródását és a vásárlóerőt csökkentő tényezőket (rokkantnyugdíjak tervezett szigorítása, nyersanyagok további áremelkedése), összességében az előző évek jelentős csökkenése után 2011-ben a fogyasztási kiadások volumene már 3,1%-al növekedhet.
Beruházások
A 2005-2010. közötti időszakban jelentősen csökkent a lakosság, a kormányzat és a magánszektor bruttó állóeszköz-felhalmozása. A pozitív export-kilátások, a versenyképességet növelő intézkedések, az elkövetkezendő években megvalósuló jelentős nagyberuházások ( Audi, General Motors, Mercedes, Hankook), a 2011-2012-ben várhatóan kedvezően alakuló uniós forrásfelhasználás, valamint az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan olcsóbbá váló finanszírozási források a beruházások növekedésének irányába hatnak. Az állami beruházások szintje 2011-ben - a strukturális átalakítások következtében - várhatóan csökken, majd az elkövetkezendő években szinten marad.
Összességében a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintje 2011-től éves viszonylatban tartósan 6% körüli ütemben bővülhet.
Külgazdaság - Külső egyensúly
Magyarország külkereskedelmi aktivitása az elkövetkező években várhatóan tovább nő. Az exportorientált vállalati szférának – ezen belül az új autóipari beruházásoknak köszönhetően 2011-ben 9,7%, majd az autóipari termelés felfutásával párhuzamosan 2013-ban 12% körüli, 2014-2015-ben valamivel ez alatti exportnövekedés valószínű.
A folyó EU-transzferek növekedésének köszönhetően a folyó fizetési mérleg többlete 2012-2013 folyamán a GDP 2,7-2,8 %-a, 2014-ben 1,9%-a körül alakulhat GDP arányosan.
A belső kereslet várható bővülésével párhuzamosan az export és az import növekedése közötti olló záródik, 2013-tól pedig az import növekedése meghaladja az exportét.
A késedelmes és nem teljesítő hitelek részaránya mind a vállalatok, mind a háztartások körében továbbra is rendkívül magas. Ez azonban érdemben nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
A Konvergencia Program nem konkretizálja az euró bevezetésének dátumát.
Inflációs folyamatok
2011-ben főként a nyersanyagárak, ezen belül az olaj, illetve az élelmiszer árának drágulása lesz jelentős hatással a fogyasztói árindex alakulására. Az inflációs kockázatokat ugyanakkor nagyban mérsékli a továbbra is visszafogott belső kereslet.
Összességében az idei évre 4,0%-os infláció várható, amely 2012-ben 3,4%-ra süllyedhet. Hosszabb távon az inflációs célnak megfelelő 3%-os árszintnövekedés várható.
|
GDP növekedése (e. év =100%) |
Munkanél- küliség (e. év =100%) |
Háztartások fogyasztási kiadása (e. év= 100%) |
Bruttó állóeszköz felhalmozás (e. év= 100%) |
Export (e. év= 100%) |
Import (e. év= 100%) |
Fogyasztói árak (e. év= 100%) |
Folyó fizetési mérleg egyenlege (%) |
2010 |
1,2 |
11,2 |
-2,1 |
-5,6 |
14,1 |
12 |
4,9 |
2,1 |
2011 |
3,1 |
10,9 |
3,1 |
5,7 |
9,7 |
9,7 |
4 |
1,6 |
2012 |
3 |
10,5 |
2,2 |
5,3 |
10,5 |
10,4 |
3,4 |
2,8 |
2013 |
3,2 |
9,9 |
2,4 |
6 |
12,1 |
12,2 |
3 |
2,7 |
2014 |
3,3 |
9,3 |
2,5 |
5,7 |
11,6 |
11,8 |
3 |
1,9 |
2015 |
3,5 |
8,7 |
2,7 |
5,8 |
11,7 |
11,8 |
3 |
2 |
Költségvetés és államadósság
A 2011. év költségvetési szempontból érdekes évnek tekinthető. A nyugdíjrendszer átalakításának hatására jelentős vagyon áramlik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba, mely a kormány intézkedésein keresztül az államadósságot csökkenti és a 2011. év költségvetési egyenlegét javítja.
A magán-nyugdíjpénztári portfolió egyenlegjavító hatása a GDP 9%-ára becsülhető:
o 1,8%-ának megfelelő összeg a 2011-es nyugdíj- és nyugdíjjellegű kiadások finanszírozását szolgálja,
o mintegy 4,7%-át teszi ki a magyar állampapír-állomány, amely azonnali semlegesítése az adósságrátát ezen mértékben csökkenti,
o kb. 2,4%-ának megfelelő értékpapírokat adósságcsökkentés céljából a piaci feltételek függvényében értékesít, 2012-2013-ban.
A középtávú költségvetési pályában előirányzott egyenlegjavulással együtt az adósságráta a 2010. évi 80,2%-os csúcsról 2015-ig a GDP 65%-a alá csökken.
Az egyszeri vagyonhatás következtében az államháztartás egyenlege 4%-os többletet mutatna. A MÁV és a BKV adósságának jelentős részét ugyanakkor - egyes PPP projektek kiváltása mellett - a költségvetés átvállalja. Ezek az egyszeri tételek összességében a GDP 2%-ával csökkentik az idei várható többlet mértékét, így az államháztartás 2011. évi egyenlege a GDP +2%-ának felelhet meg.
Ugyanakkor a költségvetés strukturális hiányát a nyugdíjvagyonból származó egyszeri források nem csökkentik. A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága és a strukturális hiány csökkentése érdekében már idén intézkedéseket kellett hozni, melynek keretében 250 milliárd forintot zároltak. Ez azonban nem elégséges, a 2012-2015 időszakban további intézkedések szükségesek:
- A költségvetési takarékossághoz jegyében a közszférában nem emelkednek az illetmények, valamint a központi költségvetési fejezeteknél a dologi kiadások nem (illetve 2013-tól a GDP-től elmaradva) növekednek, míg a helyi önkormányzatoknál a várható infláció mértékével emelkedhetnek. Emellett a stabilizációs tartalék feloldására nem kerül sor és a jövőben a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalék döntő részével csökkentett bázisra tervezhetik a kiadási előirányzataikat.
- A megkezdett átalakítások folytatásaként a szuperbruttósítás intézménye és az adójóváírás jelenlegi rendszere fokozatosan megszűntetésre kerül 2013-ig.
- A társasági adó kulcsának általános csökkentése elhalasztásra kerül.
- A foglalkoztatás és munkaerő-piaci szabályozás átalakítása keretében a társadalombiztosítási és szociális juttatásokat csökkentik, a jogosultsági kört szűkítik, valamint munkajogi oldalról is változásokat eszközölnek. Emellett könnyítik az egyszerűsített foglalkoztatást, s elindítják közmunka új rendszerét.
- Átalakítják a nyugdíjrendszert: felülvizsgálják a rokkantsághoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátórendszert és átalakítják a nyugdíjemelés rendszerét.
- A felsőoktatás rendszerét finanszírozási és igénybevételi oldalról is megváltoztatják.
- A közösségi közlekedést illetően megalakítják Nemzeti Közlekedési Társaságot, majd új díj- és kedvezményrendszert léptetnek életbe.
- Gyógyszerkassza támogatási rendjét megváltoztatják.
A Széll Kálmán Terv és az agrárium
A Stabilizációs Alap 250 milliárd forintos zárolásból a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (korábbi FVM és KVVM) 18,7 milliárd forintot kellett zárolnia úgy, hogy az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokat, valamint az „Állat- és növénykártalanítás” jogcímet a zárolással érintett körbe nem vonhatták be. (1025/2011. (II.11.) Korm. hat.) A VM-re jutó 18,7 milliárd forintból 14 milliárd Ft az intézményrendszert, 1,9 milliárd Ft a fejezeti kezelésű előirányzatokat, 2,8 milliárd Ft pedig a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatot érinti.
A kormány – a korábbi évek joggyakorlatával összhangban, kormányhatározat formájában – a top up kifizetésekre 38 milliárd forint összeghatárig kötelezettséget vállalt a 2012. évi költségvetés terhére. (1084/2011. (IV. 12.) Korm. határozat)) A tárca jövő évi finanszírozása mellett eredménynek kell tekinteni az idei támogatások szinten maradását is.
Az idei évet érintő tartalékolás súlyos feszültségeket okoz, ugyanakkor a minisztériumi fejezet zárolása a konvergencia program alapján nem egyedi eset, a zárolással egyenértékű tartós forrásmegvonással tartósan kell számolni. Egyelőre nem tudni, hogy az intézmények finanszírozásának ilyen mértékű csökkentése milyen hatásokkal jár. Félő, hogy az MVH teljesítménye tovább csökken, még inkább lelassul a munkavégzés.
Az intézményrendszer fenntartásának és működtetésének kényszere plusz források bevonását teszi szükségessé, ami az egyes intézményeket a bírságok adók módjára történő alkalmazásában teheti érdekelté, illetve az egyes díjtételek emelésének veszélyét hordozza magában.
A mezőgazdaság jellemzően alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató, így következésképpen alacsony bérszínvonalon foglalkoztató ágazat. A mezőgazdaságban ezért az egykulcsos szja rendszer bevezetésével a konvergencia programban megfogalmazottakkal ellentétben nem csökkennek a régiós viszonylatban magasnak számító munkát terhelő adók. Az adójóváírás kivezetése okán keletkező kompenzációs igényt a szuperbruttó megszűntetése nem fedezi, így azt a munkáltatóknak kell a minimálbér, a garantált bérminimum emelés törvényi kötelezettsége okán ellentételezni.
A megnövekedett többletterhet az ágazat alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tudja elviselni, azokat – részben - kénytelen továbbhárítani. Ez az inflációs nyomást tovább növelheti. Az ágazat terheinek növekedése ugyanakkor a beruházások elhalasztásával, s így következésképpen a versenyképesség romlásával jár együtt. A versenyképesség csökkenése és a foglalkoztatás költségeinek emelkedése együttesen a foglalkoztatás növelésének, illetve szinten tartásának gátját jelenti, holott a kormányprogram az egymillió új munkahely létrehozása kapcsán, a vidéki foglalkoztatás növelését illetően a mezőgazdaságot kiemelt szereplőként említi.
Készítette: Paragi Márton