Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

AKG - tájékoztató 2009 április

Tájékoztató az Agrár Környezetgazdálkodási Program  várható szabályozásáról a MOSZ elnöksége részére.

Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk
Országos Szövetsége (MOSZ)
Mezõgazdasági és Kereskedelemfejlesztési
                       Titkárság

Budapest, 2009. április 15.

 
Tájékoztató

az Agrár Környezetgazdálkodási Program
szabályozásáról


Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. tengelyének legjelentõsebb, 5 évre mintegy 310 milliárd forint forrással rendelkezõ intézkedése az agrár- környezetgazdálkodási (AKG) jogcím.

A 2009-tõl induló UMVP - AKG program számos elemében eltér a 2004—2009 közti idõszakra meghirdetett programtól, a legfontosabb, koncepcionális változást az jelenti, hogy a támogatási összegek az egyes célprogramoknál szigorúan a többlet kötelezettségbõl fakadó költségnövekedést vagy bevételkiesést ellentételezik, nem jelentenek – a jelenlegi program számos célprogramjánál tapasztaltakkal ellentétben – plusz támogatást a gazdálkodóknak.

Elõzmények

Az elõreláthatólag 2009. szeptember 1-tõl induló program nem elõzmény nélküli, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és különösen a 2004-ben indult, jellemzõen 2009-ben kifutó NVT agrár-környezetgazdálkodási program mind a gazdálkodók, mind a végrehajtásért, ellenõrzésért felelõs szervek számára számos tapasztalattal szolgált.

A 2004 õszén indult programra közel 33.000 támogatási kérelem érkezett, az MVH közel 25.000 kérelmet hagyott jóvá. A támogatott területek nagysága meghaladta az 1.2 millió hektárt – ennek több mint fele (650 ezer hektár) az alapszintû szántóföldi célprogram volt –, az intézkedésre kifizetett évenkénti támogatás összege meghaladta a 40 milliárd forintot.

A kifizetések nehezen indultak, a program végrehajtása során számos nehézség merült fel – kötelezettségátadáshoz kapcsolódó problémák, NFA-s földek ügye stb. – ugyanakkor a program megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek, hozzájárult és járul a mezõgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megõrzéséhez, javításához és mindezek mellett növelte a gazdálkodók jövedelembiztonságát is. (A tagjaink által leginkább preferált alapszintû szántóföldi célprogramban hektáronként 23-25000 Ft-os támogatáshoz jutottak a gazdálkodók.)

Az UMVP-AKG program fõbb sajátosságai

A 2004-ben meghirdetett AKG program keretében hat célprogram csoporton belül mintegy 40 célprogramra lehetett pályázni, a 2009. szeptember 1-tõl induló új AKG esetén négy (szántóföldi, gyepgazdálkodási, ültetvényekre vonatkozó, vizes élõhely földhasználatához kapcsolódó) célprogram-csoporton belül, 25 célprogram kerül meghirdetésre. (Az új AKG program többek között nem tartalmazza az alapszintû szántóföldi célprogramot és az extenzív halastavak fenntartásának támogatását sem).
 
Alapvetõ változást jelent, hogy az õshonos haszonállatok támogatása és az ökológiai állattartás külön jogcímen kerül meghirdetésre.

Az 5 éves idõtartamra rendelkezésre álló mintegy 310 milliárd forintos forráskeret elosztása az NVT-ben alkalmazott arányokhoz képest jelentõsen átalakul. A talajvédelmi, természetvédelmi célokra valamint az ökológiai gazdálkodás támogatására magasabb területi és forrásarány került meghatározásra, míg az alapszintû és integrált célprogram forrásai nagymértékben csökkenek. (1. ábra)


           1.ábra

Terület és forrásmegoszlás

Az alapszintû szántóföldi célprogram kiesése miatt az új AKG programban az alapszintû és integrált gazdálkodás által lefedett terület nagysága 40 %-kal csökken, miközben az ökológiai gazdálkodással és természetvédelmi célokkal érintett területek aránya a duplájára nõ. Ez az eltolódás forrásoldalon is közel azonos mértékû.

Az AKG továbbra is önkéntes kötelezettségvállaláson alapuló, normatív területalapú támogatás lesz, ami a kötelezõ elõírásokon túlmutató többletköltségek és kiesõ jövedelem ellentételezésére szolgál. (Ennek mértéke pl. az integrált szántóföldi programban a szántóföldi növények esetén 155 €/ha lesz.)


A kötelezõ elõírások közé tartozik a helyes mezõgazdasági és környezeti állapot betartása, a jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelményeknek (cross complience) való megfelelés és a minimum tápanyag-gazdálkodási és növényvédõ szerekre vonatkozó elõírások betartása.

A program 5 éve alatt nem változhat az egybefüggõ terület elhelyezkedése, és célprogram váltásra sincs lehetõség. A területek növelésére kizárólag kötelezettség átvállalással van lehetõség.
Átadni – a jelenlegi elképzelések szerint -, csak teljes célprogramot lehet, egyetlen földhasználónak, és egy terület csak egyszer lesz átadható. Aki átvállal területet, csak a fennmaradó idõtartamra teheti, célprogram váltásra nincs lehetõség, mint ahogy az elsõ évben nem lesz lehetõség kötelezettség átadásra, illetve visszavonásra sem (kivétel lehet a gazdaságátadás speciális esete).

A támogatási idõszak 2009. szeptember 1-tõl 2014. augusztus 31-ig tart, a támogatási kérelmet 2009. május 18-tõl (legfrissebb információk szerint június 1-tõl) június 30-ig lehet benyújtani.

A kötelezettségvállalás 2009. szeptember 1-tõl kezdõik, a horizontális célprogramok (pl.: ökológiai, integrált gazdálkodás) mindenhol, míg a zonálisak (pl. természetvédelmi, talajvédelmi, vízvédelmi célprogramok) pedig az elõre meghatározott területeken vehetõk igénybe.

A legkisebb támogatható terület 1 hektár, (szõlõ és gyümölcsös esetén 0,5 hektár) a tábla területe legalább 0,3 hektár kell hogy legyen. A táblaméret az egyes célprogramoknál 50 illetve 75 hektárban maximalizálásra került. (Uniós jogszabályra hivatkozva a tábla és parcella fogalma felcserélõdik, vagyis ami a gazdálkodási gyakorlatban eddig a parcellát jelentette, az a rendelet értelmében, a jövõben a tábla fogalmával fog megegyezni.)

A kötelezettségvállalás 5 éves idõtartamra szól, kivéve a környezetvédelmi célú földhasználat váltást, ami 10 éves kötelezettségvállalás.
A teljes gazdaság területén vezetni kell a gazdálkodási naplót, illetve a minimumkövetelményeket be kell tartani, ugyanakkor a célprogramban vállalt elõírásokat a programba bevitt területen kell betartani.

A tápanyag-gazdálkodási terv és földhasználati terv készítése évenkénti kötelezettség, a szántóföldi célprogramok esetében a támogatási idõszak kezdetét megelõzõ gazdálkodási évben, vagy az elsõ gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bõvített talajvizsgálatot kell végeztetni. (Az NVT AKG utolsó évében vett talajminta elfogadható, nincs szükség külön szûkített–bõvített és teljes körû vizsgálatokra.)

Az ültetvényes célprogramoknál levélanalízis vizsgálatok is bevezetésre kerülnek.

A növényvédõszerek használatához kapcsolódóan a növényvédõszer jegyzékben a tervek szerint nem a hatóanyagok, hanem a növényvédõszerek lesznek felsorolva.

Az AKG program 2009. április 3-a elõtt megismert változataiban célprogramonként történt a rangsorolás, minden célprogramra elkülönített forráskeret került megállapításra (pl. integrált növénytermesztési célprogramra a teljes forráskeret 35,3 %-a, a vízerózió elleni célprogramra 3,8 %-a  stb.).

A rendelettervezet ez idáig utolsó, hivatalos változata már csak célprogram-csoportonkénti bontást tartalmaz. (2. ábra)

2. ábra

A célprogram-csoportonként rendelkezésre álló forráskeret

A szántóföldi célprogramok forrásaránya NVT-AKG-ban szereplõ 75,6 százalékpontról 63 százalékpontra csökken, míg a gyepgazdálkodási célprogramok forrásaránya közel a kétszeresére nõ.

Ezzel párhuzamosan a horizontális és a zonális célprogramok területi és forrásoldali aránya is jelentõsen módosul. A zonális célprogramok aránya közel háromszorosára  nõ az új AKG programon belül. (3. ábra)


   3. ábra

Forrás és területmegoszlás

(horizontális – zonális)

     




A célprogram-csoporton belüli forráselosztás jelenleg nem ismert, a pontozási rendszer alapján elõfordulhat, hogy egyes célprogramok sokkal hangsúlyosabbak lesznek az eddigi tervezetekben szereplõ arányoknál, míg más célprogramok háttérbe szorulnak.
Egyes – hivatalos tervezetben nem szereplõ – javaslatok a célprogram-csoporton belüli rangsor felállításánál a program környezeti értékét vennék alapul. (Ez a megközelítés azonban, nem számol az egyes programok összehasonlíthatóságának nehézségével. Nincs lefektetve az az objektív feltételrendszer, ami alapján el lehetne dönteni, hogy pl. a természetvédelmi célok vagy az ökológiai gazdálkodás támogatása a fontosabb, illetve a környezetvédelmi célú gyeptelepítést az integrált szántóföldi növénytermesztés fölé lehet-e helyezni.)

A pontozás során – a jelenlegi elképzelések szerint - a korábbi NVT AKG résztvevõk 10 pont elõnnyel indulnak, a szántóföldi célprogramoknál a TCS/TÉSZ (esetleg BÉSZ) tagságért 15, az állatállományért 10 pont járna. A gazdaság szántóterületének nagysága után degresszív pontozást alkalmaz a tervezet, a jelenlegi elképzelések szerint 2000 ha felett 0 pont, 100 ha alatt 8 pont jár az igénylõnek, ugyanakkor a MOSZ kezdeményezésére valószínûsíthetõ, hogy az arányok az alábbiak szerint fognak alakulni: 100 hektár alatt 8 pont, 100 és 1000 hektár között 6 pont, 1000 hektár fölött 4 pont.

A fiatal gazdálkodók plusz 5 pontra jogosultak.

Területi szempontok alapján plusz pont jár a NATURA 2000, a nitrát érzékeny, a sérülékeny ivóvíz bázis és a KAT területek után.

Amennyiben a jelenleg még nem teljesen kiforrott pontozási szempontrendszer alapján a kérelem benyújtója támogatásra jogosult, az elõzetesen jóváhagyott határozat után 90 napon belül el kell készítenie a területazonosítást. Az MVH felé a területazonosítási kérelmet az un. EOV koordináták megadásával kell benyújtani (legalább 3 méteres pontossággal), ami a kérelemben feltüntetett terület pontosítására szolgál.

Kifizetési kérelem csak az elfogadott EOV koordinátákkal beazonosított terület után nyújtható be. (Ha valaki egynél többször nem nyújt be kifizetési kérelmet, az kiesik az AKG intézkedésbõl, azonban kötelezettségei fennmaradnak az AKG program végéig.)

A kötelezettségek megszegése esetén alkalmazott szankció mértéke széles skálán mozog, a figyelmeztetõ levéltõl - 15 fokozaton keresztül - az intézkedésbõl a támogatási idõszak lejártáig történõ kizárásig, az igénybe vett teljes támogatási összeg visszafizetéséig terjed.




Szankcionálandó jogkövetkezménynek minõsül a területeltérés (kifizetési kérelemben feltüntetett és helyszíni ellenõrzés során megállapított területek közti eltérés), a késedelmes benyújtás, az AKG általános kötelezettségeinek megszegése (földhasználat jogossága nem igazolható, monitoring adatszolgáltatás elmulasztása stb.) a célprogram, a kölcsönös megfeleltetés elõírásainak be nem tartása.


A MOSZ fõbb észrevételei az UMVP-AKG programtervezethez kapcsolódóan

A meghirdetésre kerülõ új AKG programról – a folyamatosan, akár napok alatt is változó tervezetek tükrében – jelen pillanatban nem adható végleges értékelés. A 2009. február 9-én megkapott elsõ hivatalos tervezethez képest mind a március 16-i, mind az április 3-i változat jelentõs módosításokat tartalmaz.
Az egyeztetések az anyag készítésének idõpontjában is folyamatosak, így a program kihirdetéséig még számos, akár a program alapjait is befolyásoló módosításra kerülhet sor.

Mindezek mellett az eddigi tervezetek tükrében megállapítható, hogy az új AKG programban megfogalmazott céloknak való megfelelés bürokratikus, sokszor indokolatlanul szigorú, egyes esetekben a gazdálkodási gyakorlattal csak nehezen összeegyeztethetõ elõírások teljesítéséhez kötött.

A tervezetben megfogalmazott egyes határidõk betarthatósága kétséges – pl. 90 nap áll rendelkezésre az EOV koordináták meghatározására – jó lenne elkerülni, hogy már a program meghirdetésének elsõ évében komolyabb csúszásokra kerüljön sor.

Az agrár környezetgazdálkodási célprogramok közti forrásmegosztás – az elsõ két tervezetben szereplõ adatok alapján – egyes célterületeket kiemelt módon támogat (pl. a tervezet alapján az AKG forráskeretének 12 %-a túzok élõhely – fejlesztési programokra került elkülönítésre), míg más célterületeket nem kezel a súlyának megfelelõ módon (pl. integrált szántóföldi gazdálkodás).

A rendelkezésre álló, legfrissebb hivatalos tervezet nem határoz meg az osztatlan közös tulajdonban álló földterületre vonatkozó speciális támogatás igénybevételi feltételeket, vagyis támogatás csak abban az esetben vehetõ igénybe az osztatlan közös tulajdonú területek után, ha a fölhasználó a támogatási idõszak teljes idõtartamára vonatkozó földhasználati joggal rendelkezik. (A tervezet szerint tehát nem elég a tulajdonosok által a tulajdoni hányadok arányában hozott szótöbbség, vagy a támogatással érintett terület elkülönült használatára a tulajdonosok közötti érvényes használati megosztás).




Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram vetésszerkezetre vonatkozó elõírásai, miszerint a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül az õszi búza, szemes kukorica, és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60 %, a pillangós növények aránya legalább 10 % lehet – erõsen bekorlátozza a résztvevõk körét, számos, a jelenleg futó szántóföldi integrált programban részt vevõ gazdálkodót zárhat ki a program folytatásából, vagy kényszerítheti arra, hogy csak a területe egy részével lépjen be a programba.

A tervezet nem kezeli az integrációban használt földterületekhez kapcsolódó sajátosságokat sem, valamint több célprogramnál felesleges korlátozásokat vezet be, például a táblaméret maximalizálásával.

A támogatási kérelmek rangsorolásának alapjául szolgáló pontozási rendszer még képlékeny, mind a pontozási szempontok, mind a hozzájuk kapcsolódó pontszám tervezetrõl-tervezetre változik. Informális értesülések alapján a legutolsó változathoz képest is további módosításokra lehet számítani.

A MOSZ a változó tervezetekhez igazodva folyamatosan teszi meg észrevételeit, konzultál a programkészítõkkel melynek következtében már eddig is számos eredményt sikerült elérnünk (EOV koordináták pontosságának 3 méterre történõ kiterjesztése, földhasználati és tápanyag-gazdálkodási terv módosítási lehetõségének megteremtése, pontozási szempontrendszer módosítása, EOV koordináták meghatározásához kapcsolódó támogatás területi plafonjának eltörlése stb.).

Mivel a keretrendszer folyamatosan változik, így végleges eredményekrõl csak a rendelet kihirdetését követõen lehet beszámolni. A fentiekben bemutatott, a teljesség igénye nélkül kiemelt problémák rendezésérõl jelenleg is zajlanak az egyeztetések, amik elõreláthatólag egészen a rendelet kihirdetéséig (a tervek szerint április közepe, vége) folytatódni fognak.