VII
VII. Összefoglaló az érdekképviselet tevékenységérõl és helyzetérõl
1. Az országos szövetség testületei, tisztségviselõi és irányításukkal az ügyintézõ szervezet az elmúlt két évben a MOSZ IV. kongresszusa állásfoglalása szellemében, az ott meghatározott feladatok teljesítése érdekében tevékenykedett.
A tevékenység két fõ területe továbbra is a gazdasági és a munkáltatói érdekképviselet volt. Ezek mellett aktualitása (az új szövetkezeti törvény megalkotása) miatt kiemelt figyelmet és munkát jelentett a szövetkezéssel, annak jogi szabályozásával való foglalkozás.
Az EU csatlakozás, a Közös Agrárpolitika (és a közösségi foglalkoztatási, munkajogi normák) Magyarországra való kiterjesztése, alkalmazása következében tovább erõsödött az európai szintû érdekegyeztetési fórumokon való részvétel, illetve a magyar agrárkormányzattal az európai döntések befolyásolása érdekében való együttmûködés fontossága.
A gazdasági érdekképviseleti tevékenység jórészben a korábbi intézményi keretek között folytatódott, de bõvült is az érdekegyeztetés fórumrendszere. Új feladat a részvétel a gazdasági és közlekedési miniszter által vezetett Versenyképességi Tanácsban, valamint az elmúlt idõszakban alakult termékpálya bizottságokban. Ugyancsak a kongresszus óta alakult meg a kormány tanácsadó testületeként - sok más uniós ország mintájára - a Gazdasági és Szociális Tanács, amelyben a MOSZ elnöke vesz részt.
Az ágazati szintû érdekképviselet általános fóruma továbbra is a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Tanács, amely azonban a minisztérium minden szándéka ellenére - az indokolatlanul nagy létszáma és egyes szervezetek obstrukciós magatartása miatt - nem tud érdemi munkát végezni.
Ez nem érinti a MOSZ részvételének intenzivitását az FVM szabályozó, jogalkotó munkájában. A szövetség részt vesz a jogszabálytervezetek tárcaközi egyeztetésében, ami egyes idõszakokban (mint pl. jelenleg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtását szolgáló rendeletek készítése során) rendkívüli munkaterhet jelent az érintett munkatársaknak. A szûk határidõk többnyire nem teszik lehetõvé a szakmai segítséget jelentõ társadalmi háttérszervezetek bevonását sem a konkrét véleményezésbe, ami pedig az érdekképviseleti munka alapkövetelménye.
Az agrárpolitikai, szabályozási kérdésekben a MOSZ - mint az agrárágazat szakmailag legfelkészültebb szervezete - gyakran a saját tagi érdekkörét messze meghaladó mértékben kényszerül szerepvállalásra.
A gazdasági érdekképviselet szakmai hátterét és bázisát az ágazati választmányok jelentik. A választmányok véleményeznek minden fontosabb szabályozási változtatást és segítik a MOSZ szakmai állásfoglalásának kialakításához az egyes ágazatokat érintõ kérdésekben. Az országos választmányokban való rendszeres részvétel nagy áldozatot kíván a választmányi tagoktól, akik ezt a munkát ellenszolgáltatás nélkül, saját költségükön végzik.
Hasonlóan fontos szerepet játszanak az érdekképviseleti álláspont kialakításában a szakmai szövetségek, mint a beszámolási idõszakban a Cukorrépatermesztõk Országos Szövetsége, a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége, a Dohánytermesztõk Országos Szövetsége az ágazatukat érintõ szabályozás módosításában.
Gyakori azonban, hogy a kormányzat nem veszi figyelembe a civil szervezetek mûködési sajátosságait (mint pl. a háttérszervezetek, testületek felkészítésének, összehívásának idõigényességét)és az ügyintézõ szervezetnek külsõ segítség nélkül és szinte azonnal kell a különbözõ szakmai kérdésekben állást foglalnia.
A MOSZ munkaadói érdekképviseleti tevékenységének fõ tere továbbra is az Országos Érdekegyeztetõ Tanács. Az ÉT tagság lehetõvé teszi az alapvetõ gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatos egyeztetésekben való részvételt. A tagsághoz fûzõdnek az országos szövetség részvételi lehetõségei már országos testületekben, illetve a területi szövetségek delegálási lehetõsége különbözõ megyei és regionális szervezetekbe.
Az OÉT mûködése szintén jelentõs idõt és energiát vesz igénybe. A plenáris ülések tárgyalásait az u.n. oldalülések (munkáltatói és munkavállalói) mellett szakbizottságok készítik elõ, ahol az érdemi egyeztetés folyik.
A MOSZ a MEDOSZ szakszervezeti szövetséggel megalakította a Mezõgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottságot. Az ennek keretében kötött Ágazatai Kollektív Szerzõdés, illetve a 2007. évre közösen kiadott bérmegállapodás (ami megelõzte az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban hosszú viták után elfogadott ajánlást) rugalmasabbá teszi a tagszervezetek számára a foglalkoztatást és könnyít a bérterheken.
Az érdekképviseleti munka mindkét területét érintette az a kezdeményezés, aminek során a MOSZ - a területi szövetségek közremûködésével - reprezentatív felmérést készített a tagjai körében az ágazat humán erõforrásai helyzetérõl és várható jövõbeli alakulásáról.
A MOSZ érdekképviseleti munkájában, feladataiban és módszereiben jelentõs változást hozott Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.
A kongresszus a szövetség fõ feladatának a következõ idõszakra az uniós tagságból adódó lehetõségek kihasználásának segítését, a magyar termelõi érdekeknek az uniós szinten való érvényesítése elõmozdítását és az ezeket szolgáló nemzeti szabályozás kialakításához való közremûködést jelölte meg.
Az országos szövetség a határozat szellemében aktívan segítette tagjait az uniós forrásokhoz való hozzájutásban. Részben közvetlenül, pályázatkészítõ szolgáltatással, szaktanácsadói hálózat mûködtetésével, részben a feltételek alakításában fontos szerepet játszó monitoring (SAPARD, AVOP, NVT) bizottságok munkájában való részvételen keresztül.
Kiemelt feladata volt az országos szövetségnek a 2007-2013. közötti EU költségvetési ciklusra szóló programok - a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv illetve Vidékfejlesztési Program kidolgozásában és egyeztetésében való részvétel. Ennek során a MOSZ elsõsorban a magyar mezõgazdaság versenyképességének erõsítését szolgáló intézkedések bevezetésére törekedett, amiben sok esetben szembe került más érdekcsoportokat képviselõ szervezetek álláspontjával.
A MOSZ a magyar mezõgazdaság érdekeit az európai mezõgazdasági szervezetben, a COPA/COGECA-ban illetve azon keresztül az uniós szabályozási munkában is képviseli. A szabályozási, illetve újraszabályozási tevékenység különösen felgyorsult az utolsó évben, amikor a Bizottság sorozatban kezdeményezte az EU közös termékpálya szabályozásai (cukor, tej, bor, stb.) felülvizsgálatát. Ezekben az ügyekben az érdekképviselet az agárkormányzattal egyeztetett álláspontot igyekszik képviselni, sok esetben a többi új tagállammal is egyeztetve.
Az európai szintû érdekképviseleti fellépés szükségét váltotta ki az EU Bizottság döntése a kukorica intervenciós felvásárlás szabályainak váratlan és elõzetes egyeztetés nélküli módosítására, majd a teljes és azonnali megszüntetésének kezdeményezése. A COPA/COGECA ebben az ügyben szolidaritást vállalt a magyar érdekekkel és átvéve a MOSZ érvelését, erélyesen tiltakozott a Bizottság egyoldalú lépései ellen. Az érdekképviseleti fellépés hatékonyan segítette az agrárkormányzatot a magyar érdekek érvényesítésében.
Aktív részt vállal a MOSZ az európai mezõgazdasági munkaadói szervezetek uniós szintû képviselete, a GEOPA tevékenységében. Ennek a részvételnek az elismerése, hogy a GEOPA a MOSZ-t kérte fel - az új tagállamokban elõször megrendezendõ - szemináriuma házigazdájának.
A GEOPA-n keresztül a MOSZ képviselõi részt vesznek az EU Bizottság Foglalkoztatási Fõigazgatósága mellett mûködõ Mezõgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottságban. Ennek keretében több, az agrárágazat foglalkoztatási kérdéseivel kapcsolatos úgynevezett "európai egyezmény" megkötésére került sor az elmúlt két évben, a GEOPA és az EU agrár szakszervezeteit összefogó EFFAT között.
Az uniós intézmények mûködésének és a Közös Agrárpolitika várható változásainak megismertetésére a MOSZ több tanulmányutat szervezett az országos szövetség és a területi, ágazati szövetségek tisztségviselõinek. Ennek során alkalmuk volt betekinteni az EU Bizottság Mezõgazdasági Fõigazgatósága, a COPA/COGECA és az Európai Parlament Mezõgazdasági Bizottsága tevékenységébe.
Az uniós csatlakozási szerzõdés elõírta az új tagállamoknak a területalapú támogatási rendszerrõl (SAPS) az egységes kifizetési rendszerre való áttérés (SPS) kötelezettségét. A MOSZ a tagszervezeteknek idõben segítséget kíván nyújtani az ezzel kapcsolatos döntéseik meghozatalához. A rendszer mûködésének megismerésére több tanulmányútra került sor az ezt már alkalmazó tagállamokba, aminek a tapasztalatait a szakmai rendezvényeken továbbadjuk a tagoknak, illetve hasznosítjuk a nemzeti szabályozás kialakítása során.
A COPA/COGECA négy magyar tagszervezete az általuk alakított Koordinációs Egyeztetõ Bizottság keretében delegál képviselõket az EU Mezõgazdasági Fõigazgatóság mellett mûködõ Tanácsadó Bizottságokba.
A COPA/COGECA-ban fizetendõ tagdíjat az új tagállamok részére az EU támogatáshoz hasonlóan az ország besorolása szerint fizetendõ tagdíj 25 %-ban állapították meg, amely évente emelkedik (2007-ben 43 Mó Ft). A tagdíj megfizetéséért a tagszervezetek egyetemlegesen felelnek. Az FVM - illetve a kormány - eddig támogatást adott a tagdíj megfizetéséhez (2006-ban 40 millió forintot, a ténylegesen fizetendõnél kevesebbet), de a továbbiakban a támogatás bizonytalanná vált. A 2007. évben fizetendõ tagdíj (a múlt évi elmaradással együtt) 202.000 euro.
A GEOPA tagdíját - mint egyedüli érdekelt munkaadói szervezet - a MOSZ fizeti.
A szövetkezeti hagyományoknak megfelelõen a MOSZ továbbra is tagja az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, valamint a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (SZNSZ), illetve az SZNSZ Mezõgazdasági Bizottságának. 2006-ban felmerült olyan javaslat, hogy az SZNSZ két magyar tagszervezete szüntesse meg a tagságát és helyettük egységes magyar képviselõként az Országos Szövetkezeti Tanács lépjen be a nemzetközi szervezetbe. A költségek fedezésére tett kormányzati ígéret visszavonása miatt erre nem került sor.
2006-ban a MOSZ felfüggesztette - gyakorlatilag megszüntette - tagságát a Nemzetközi Raiffeisen Unióban, belátva ennek a szövetkezeti modellnek a Magyarországon való elterjesztésére tett erõfeszítések kudarcát.
2.) A szövetség tagsága, a szövetségi rendszer mûködése
Bár a MOSZ Alapszabály 2003. évi - egy utóbb megalapozatlannak bizonyult bírói döntés miatt történt - módosításával az országos szövetségben is közvetlen tagság jött létre, ez nem érintette az alapszabályban definiált szövetségi rendszert. Az országos szövetség munkájában a területi és az ágazati-szakmai szövetségekre támaszkodik, azok tagjait az érdekkörébe tartozónak, a szövetségi rendszer részeinek tekinti. Az országos szövetség legfelsõbb testületében, az elnökségben meghatározó szerepük van a területi és ágazati szövetségek képviselõinek.
Az alapszabály módosításával mintegy felére csökkent a MOSZ közvetlen tagjainak száma, ami azóta szerény növekedést mutat. A növekedést zömmel olyan gazdálkodók csatlakozása adja, akik nem tartoznak területi szövetséghez, így a velük való kapcsolattartás, informálásuk és az érdekképviseleti mûködésbe való bevonásuk sajátos megoldást igényel.
A szövetség tagságának összetétele tükrözi az eredeti szövetkezeti tagság körében végbement folyamatokat. Az átalakulások, tevékenység kiszervezése, stb. következtében ma már a tagok többsége gazdasági társasági formában mûködik.
Az általános tendenciák tükrözõdnek a tagok tevékenységét illetõen is. Az évenkénti adatközlésbõl látható, hogy csökken a gazdálkodás volumene és eredményessége, ami a tagdíjak mértékére is kihatással van.
A szövetkezeti formában mûködõ tagok igen sok esetben tényleges tevékenységet nem végzõ, többnyire a részleges átalakulás után "visszamaradt" szervezetek, amelyek sem anyagilag, sem részvételükkel nem tudnak érdemben hozzájárulni az érdekképviseleti tevékenységhez.
A tagsági viszony létesítését, aktivitását, és a fenntartását egyre erõsebben érezhetõ módon befolyásolja a tulajdonosi kör változása. Ez különösen a gazdasági társaságok esetében tapasztalható, ahol a tulajdonosváltást szinte mindig a tagsági viszony megszüntetése követi. De a "hagyományos" tagsági körben is érezhetõ a vezetésben megindult generációváltás hatása, ami az érdekképviselettõl való eltávolodásban érezhetõ.
A MOSZ arra igyekezett ösztönözni a tagszervezeteket, hogy a szövetségbe minden, egymással tulajdonosi kapcsolatban lévõ szervezet - tagdíjkövetkezmény nélkül - lépjen be, hogy ezzel erõsítsék a szövetség reprezentativitását. Ennek különösen az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban való tagság - és a hozzá kötõdõ jogosultságok - szempontjából van nagy jelentõsége. Ez a törekvés azonban csak kevés esetben járt sikerrel.
A MOSZ-nál tapasztalt tendenciák - fõleg a negatív fejlemények - érvényesek a területi szövetségekre is. A taglétszám csökkenése, a teherviselõ képesség csökkenése következtében néhány szövetség már a mûködõképesség határára jutott. Ez természetesen szûkíti a MOSZ és a tagok közötti közvetítõ tevékenység, valamint az országos szövetség munkájához szükséges segítés (elsõsorban információadás) hatékonyságát.
A szövetségek közvetítési lehetõségének szûkülése miatt egyre inkább elõtérbe kerülnek a tagszervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás eszközei (ami a nem teszöv tag szervezetek esetében az egyetlen lehetõség). Gyakrabban adjuk ki aktuális információkkal a MOSZ Hírlevelet és egyre többször kerül sor az elektromos levelezésen keresztül való gyors információadásra.
3.) Az érdekképviseleti munka tárgyi és személyi feltételei lényegében változatlanok maradtak a beszámolási idõszakban.
A közvetlen MOSZ tagság bevezetését követõen jelentõs javult a tagok fizetési készsége, de ez a bevétel csak részben fedezi a kiadásokat. A szövetség kiadásainak közel felét pályázatokon elnyert támogatásból fedezi, amibõl a legjelentõsebb az OÉT tagszervezetei részére kiírt, az érdekképviseleti munka hatékonyság javítását szolgáló pályázaton elnyert összeg. Az elmúlt években az FVM is kiírt hasonló célú támogatási pályázatot, de az elnyert összeg - mivel a minisztérium itt is az "egyenlõ elbírálás" elvét alkalmazta - a MOSZ esetében nem jelentett nagyságrendileg számottevõ hozzájárulást a mûködési költségekhez.
A pályázatok mellett a szolgáltatások - pályázatírás, szaktanácsadói hálózat mûködtetése, szakmai rendezvények, továbbképzések - bevétele is hozzájárul a mûködés költségeinek fedezéséhez.
Korábban jelentõs bevételt és némi többletet is biztosított a MOSZ vállalkozói tevékenysége. Ezek a lehetõségek az elmúlt években folyamatosan beszûkültek. Külön gondot jelentett, hogy a MOSZ egyetlen jelentõs vagyontárgya, a Hotel-Agro Panoráma mûködése évek óta folyamatosan veszteségessé vált és a korábbi bevétel helyett a tulajdonos támogatására szorult.
A szálloda veszteséges mûködése mellett a mûszaki állapota annyira leromlott, hogy elkerülhetetlen felújításra szorul. Mivel erre a szövetségnek nem volt semmiféle lehetõsége, a MOSZ elnöksége 2006. április 24.-i ülésén az ingatlan eladását határozta el, amire a múlt év végén került sor. A határozat értelmében az értékesítésbõl származó bevételt az érdekképviselet elhelyezését és tartós mûködését segítõ bevétel szerzését szolgáló ingatlan megvásárlására kell fordítani.
Az anyagi feltételek szûkössége kihat a személyi feltételek alakulására is. Az ügyintézõ szervezet létszáma a mûködõképesség határára csökkent (17 fõ), akik többsége a nyugdíjkorhatárt közelítõ vagy elért korú. Új munkatársak felvételének akadálya, hogy a szövetség nem tud versenyképes fizetést ajánlani, de ezen túl az is, hogy igen nehéz szakmailag képzett és az érdekképviseleti munkában is tapasztalattal rendelkezõ megfelelõ jelentkezõt találni. Különösen gondot jelent a nyelvtudás hiánya,, mivel az uniós dokumentumok jelentõs részéhez - így a COPA/COGECA anyagaihoz - csak az unió munkanyelvein lehet hozzáférni, illetve a különbözõ fórumokon részt venni. A helyzet javítására az ügyintézõ szervezet munkatársai részére intenzív nyelvgyakorlási lehetõséget biztosítunk.
Kérdésessé vált a szövetség elhelyezése is, mivel az Akadémia utcai székházban kedvezõtlen feltételekkel bérelt irodákban mûködik. A Hotel-Agro eladásával elvesztette a rendezvényekhez szükséges hátteret, ami gondot okoz a tagsággal való kapcsolattartásban. A székház kezelõi jogának átruházása, a bejutás megnehezítése is sürgetõvé teszi egy megfelelõ feltételeket biztosító, saját székház megvásárlását.