II
II. A termelés alakulása, támogatások, agrárolló, jövedelemfolyamatok
II/1. A mezõgazdaság termelésének alakulása
A magyar mezõgazdaság termelése a rendszerváltás elõtti értéknél egyharmaddal kisebb. Az utóbbi években némileg emelkedett az ágazat termelése, elsõsorban a 2004-2006 évek kiemelkedõ szántóföldi eredményeinek köszönhetõen. Mezõgazdasági termelésünk hatékonysága jelentõsen elmarad az Unió régi tagállamaiétól.
A mezõgazdaság bruttó termelésének alakulása | ||
volumenindex ; százalék | ||
Év | 1989 = 100% | Elõzõ év = 100% |
1990 | 95,6 | 95,6 |
1991 | 89,7 | 93,8 |
1992 | 71,7 | 80,0 |
1993 | 64,4 | 90,3 |
1994 | 66,8 | 103,2 |
1995 | 68,4 | 102,6 |
1996 | 72,8 | 106,3 |
1997 | 70,0 | 96,2 |
1998 | 68,4 | 97,8 |
1999 | 67,9 | 99,2 |
2000 | 63,6 | 93,7 |
2001 | 66,8 | 105,0 |
2002 | 69,3 | 95,6 |
2003 | 60,3 | 94,3 |
2004 | 67,5 | 112,0 |
2005 | 67,0 | 99,3 |
2006+ | 66,5 | 99,3 |
+ Elõzetes adat, MOSZ Információs rendszer | Forrás: KSH |
A rendszerváltástól számítva a mezõgazdaság bruttó termelése az 1990-1994-es periódusban az 1989-es szint egyharmadával csökkent, döntõ mértékben az állattenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs, szõlõ-, bortermelés visszaesése miatt. Az 1995-1998 között a rendszerváltás elõtti értéknek átlagosan a 70 %-át tette ki, de 2000-ben már csak az 1989. évi bázison számított érték 63 %-a volt. 2004 és 2005-ben a rendkívül jó növénytermelési eredményeknek köszönhetõen növekedett a mezõgazdaság bruttó termelési értéke, amely 2006-ban is az elõzetes adatok alapján az elmúlt két évhez hasonlóan alakulhat.
1 hektár mezõgazdasági területre esõ kibocsátás folyó termelõi áron egyes uniós tagállamokban | ||||
Euró | ||||
Ország | 2000 | 2003 | 2005 | 2005 (%) |
EU-25 | 1 657 | 1 741 | 1 780 | 100,0% |
EU-15 | 1 925 | 1 998 | 2 013 | 113,1% |
Dánia | 2 603 | 2 831 | 2 817 | 158,3% |
Franciaország | 1 905 | 1 870 | 1 875 | 105,3% |
Németország | 2 294 | 2 139 | 2 289 | 128,6% |
Portugália | 1 545 | 1 740 | 1 688 | 94,8% |
Spanyolország | 1 287 | 1 524 | 1 471 | 82,6% |
EU-10 | 679 | 737 | 872 | 49,0% |
Magyarország | 826 | 919 | 975 | 54,8% |
Lengyelország | 681 | 723 | 942 | 52,9% |
Szlovákia | 575 | 701 | 843 | 47,4% |
Forrás: EUROSTAT adatokból AKI számítás |
Az újonnan csatlakozott tagállamok esetében mindössze fele az 1 ha mezõgazdasági területre esõ kibocsátás folyó termelõi áron a régi EU 15-ökhöz képest. Az EU 10-ek között Magyarországon volt a legjobb, de 2000 és 2005 között nálunk 18 %-kal, míg Lengyelország, illetve Szlovákiában 38, illetve 46 %-kal nõtt az 1 ha-ra esõ kibocsátás.
Az agrárolló alakulása* | |||
(2000=100,0%) | |||
Év | Mezõgazdasági termelõiár-index | Mezõgazdasági ráfordításár-index | Agrárolló |
2001 | 106,0 | 111,7 | 105,4% |
2002 | 104,3 | 113,5 | 108,8% |
2003 | 110,5 | 120,3 | 108,9% |
2004 | 104,5 | 130,9 | 125,3% |
2005 | 105,2 | 130,4 | 124,0% |
2006 | 116,3 | 136,7 | 117,5% |
| Forrás: KSH | ||
* A csatlakozás elõtt használt módszer szerint |
|
Az ezredfordulót követõen 2004-ig folytatódott az agrárolló rendszerváltás óta tartó folyamatos nyílása. 2004-ben az elõzõ évihez képest kétszeres gabonatermés miatt a felvásárlási árak 5-10 %-kal kisebbek voltak, míg a termeléshez felhasznált ún. input anyagok, eszközök árai több, mint 10 %-kal emelkedtek.. 2005. és 2006. évben minimális mértékben zárult az olló, amely az elmúlt évek ( illetve az elmúlt két évtized) nyílását alig csökkenti.
Agrár-és vidékfejlesztési támogatások | ||||||||
milliárd forintban | ||||||||
Elõirányzat neve | 2004. évi tény | 2005. évi tény | 2006. évi költségvetési törvény | 2007. évi költségvetési törvény | ||||
Központi költségvetés | Európai Unió alapjaiból | Központi költségvetés | Európai Unió alapjaiból | Központi költségvetés | Európai Unió alapjaiból | Központi költségvetés | Európai Unió alapjaiból | |
Fejlesztési típusú támogatások | 27,5 | - | 15,3 | - | 10,2 |
| 3,0 | - |
Folyó kiadások és jövedelem-támogatások | 90,9 | - | 131,5 | - | 110,5 |
| 98,7 | - |
Egyéb nemzeti agrár- és vidékfejlesztési támogatások | 8,8 | - | 9,8 | - | 13,1 |
| 7,0 | - |
Méhészeti Nemzeti Program* | - | - | 0,1 | - | 0,5 |
| 0,5 | - |
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv I. (NVT I.) | 0,3 | 1,5 | 6,7 | 43,0 | 12,1 | 48,4 | 17,0 | 68,2 |
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (NVT II.) | - | - | - | - | - |
| 8,8 | 26,9 |
Sapard támogatásból megvalósuló programok | 3,6 | 13,3 | 8,3 | 21,4 | 3,0 | 9,0 | 1,7 | - |
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) | - | - | 4,8 | 13,7 | 11,7 | 28,9 | 7,9 | 25,0 |
FVM fejezeti költségvetés összesen | 131,1 | 14,8 | 176,5 | 78,1 | 161,0 | 86,3 | 144,6 | 120,1 |
Magyar államkincstár által meghitelezésre kerülõ EU által közvetlenül térített támogatások | - | - | - | - | - | - | - | - |
Mezõgazdasági termelõk közvetlen támogatása (SAPS) | - | 10,0 | - | 148,0 | - | 109,3 | - | 142,2 |
Agrárpiaci támogatások** | - | - | - | 16,9 | - | 43,8 | - | 48,6 |
Agrár- és Vidékfejlesztési támogatások összesen | 131,1 | 24,8 | 176,5 | 243,0 | 161,0 | 239,3 | 144,6 | 310,8 |
MINDÖSSZESEN: | 155,9 | 419,5 | 400,3 | 455,4 | ||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* Az uniós rész a piaci támogatások között |
|
|
|
|
|
|
|
|
** Exporttámogatások, belpiaci támogatások és intervencióhoz kapcsolódó, EU által megtérítendõ költségek |
|
|
|
|
Az agrárköltségvetésben 2004-ben jelent meg elõször az EU-tól származó plusz forrás (a kifizetések nagy része áthúzódott 2005-re). 2005-ben rekord összegû kifizetés történt (a 2004. évi közvetlen kifizetések jelentõs része 2005-re húzódott át, s ezeket a SAPARD, AVOP és NVT kifizetések is kiegészítették). A 2007. évi várható kifizetések az NVT-bõl és az AVOP-ból áthúzódó támogatások valamint az új vidékfejlesztési kifizetések (NVT II.) miatt növekszenek, miközben a tisztán normatív költségvetési források (top up) csökkennek.
Támogatás megnevezése | A támogatás mértéke | Változás 2005-höz képest | |||
2004-ben | 2005 - ben | 2006 - ban | |||
Forint* | |||||
SAPS | 18 300 Ft/ha | 21 500 Ft/ha | 27 900 Ft/ha | 130,7% | |
Top-up | |||||
| Hízottbikatartás támogatása | 34 700 Ft/egyed | 34 900 Ft/egyed | 40 000 Ft/egyed | 114,6% |
Tejtermelés támogatása | 2 000 Ft/tonna | 4 700 Ft/tonna | 8 100 Ft/tonna | 172,3% | |
Anyatehéntartás támogatása | 40 000 Ft/egyed | 31 300 Ft/egyed | 35 000 Ft/egyed | 111,8% | |
Extenzifikációs szarvasmarhatartási támogatás | - | 11 700 Ft/egyed | 13 000 Ft/egyed | 111,1% | |
Anyajuhtartás támogatása | 1 600 Ft/egyed | 1 200 Ft/egyed | 1 500 Ft/egyed | 125,0% | |
Anyajuhtartás kedvezõtlen adottságú területen | - | 1 000 Ft/egyed | 1 200 Ft/egyed | 118,0% | |
Növénytermesztési kieg. tám. - rizs nélkül | 15 000 Ft/ha | 19 400 Ft/ha | 12 800 Ft/ha | 65,8% | |
Rizs | 59 000 Ft/ha | 22 800 Ft/ha | 66 000 Ft/ha | 289,5% | |
Burley dohány | 580 000 Ft/ha | 666 000 Ft/ha | 779 000 Ft/ha | 117,0% | |
Virginia dohány | 740 000 Ft/ha | 842 000 Ft/ha | 985 000 Ft/ha | 117,0% | |
Héjas gyûmölcsûek (mandula, mogyoró, dió) | - | 29 000 Ft/ha | 31 000 Ft/ha | 106,9% | |
Energetika célból termesztett | - | 6 500 Ft/ha; 7 700 Ft/ha; 46 600 Ft/ha | 7 600 Ft/ha; 20 000 Ft/ha, ill. 46 900 Ft/ha | - | |
* A maximálisan kifizethetõ összeg száz forintra kerekítve |
| ||||
|
| ||||
|
|
| |||
|
|
|
|
|
|
Támogatás megnevezése | A kifizethetõ támogatás mértéke | Index 2005/2004 % | |||
2004 | 2005 | 2006 | |||
SAPS | 16 311 | 18 904 | 24 421 | 129,2% | |
Top-up (szántóföldi növénytermesztés) | 15 000 | 19 142 | 12 405 | 64,8% | |
Összesen | 31 311 | 38 046 | 36 826 | 96,8% |
II/3/c. SAPARD - Elõcsatlakozási program
A SAPARD program hazánk elõcsatlakozási programjaként a pályázati rendszer kialakítását és az EU-s rendszer tanulását szolgáló program volt. 2004. április 30-ig lehetett pályázatokat beadni. Az "új" rendszerben történõ pályázatkészítés, a projektek megvalósítása, továbbá a pénzügyi elszámolások egy rendkívül komoly tanulási folyamatot jelentettek a pályázók és az MVH munkatársai számára egyaránt.
A SAPARD teljes keretösszegét (55 milliárd forint) sikerült pályázatokkal lefedni és 2006. év végi megvalósítási határidõig 95 %-ban megtörtént a beruházások elszámolása, kifizetése. Összességében mintegy 60 milliárd forint került kifizetésre, a kötelezettségvállalás meghaladta a 65 milliárd forintot. A 2006. december 31-e utáni elszámolások esetében tisztán hazai finanszírozásból történik - várhatóan 2 milliárd forint összegû - meg a kifizetés. 2003 év végén és 2004 elején olyan sok pályázatot adtak be, hogy ezek jelentõs hányadára már nem jutott forrás. Ezek a jelentõs, részben gépbeszerzésre, illetve falufejlesztésre beadott pályázatok az AVOP keretébõl juthattak csak támogatáshoz.
A Program keretében 8 830 pályázatot nyújtottak be, s ebbõl 2 656 pályázatot fogadtak el, azaz a benyújtott pályázatok kereken 30 %-át. Tehát több, mint 6 000 pályázatot utasítottak el.
Ez a program jelenleg is tart, ugyanis a beruházások megvalósítását követõen 5 évig kell a támogatottaknak monitoring jelentési kötelezettségüknek eleget tenni. A megvalósításra és elszámolásra 2006. december 31-ig volt lehetõség (n+2 év szabálya). A program zárására 2011-ben kerül sor.
A SAPARD program fõbb intézkedéseit, az elnyert támogatást és a tényleges kifizetést az 1. sz melléklet tartalmazza.
A MOSZ folyamatosan képviselte és képviseli tagjai érdekeit a SAPARD Monitoring Bizottságban. A Program kidolgozása és mûködtetése alatt a termelõk érdekében számos módosító indítványt tettünk, melyek bekerültek a Programba és a hozzá kapcsolódó pályázati feltételrendszerbe. A lényegesebb MOSZ által kezdeményezett és elfogadott módosítások:
- árbevétel-arány szabálymódosítás,
- 25 %-nál nagyobb állami résztulajdonú szövetkezetek pályázati lehetõsége,
- agrár-fejlesztési hitel felhasználhatósága,
- kombájnok kiemelt kezelése a 2004. évi nyári betakarítási idõszakában,
- forrás allokáció módosítás:
- állattenyésztést érintõ építési beruházásokhoz,
- infrastruktúra fejlesztéshez.
Az elkövetkezendõ években a MOSZ érdekképviseleti munkája - a szabálytalanságok miatti szankciók megelõzése, illetve mértékük lehetséges csökkentése - jelentõs lesz ezen a területen, mivel a beruházások üzleti terveinek megvalósítása, az ellenõrzések során felmerülõ problémák kezelése a Bizottság elé kerülnek.
II/3/d. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
Az AVOP hazánk csatlakozását követõ elsõ pályázatos támogatási rendszere. A SAPARD program tapasztalataira építve, a mezõgazdaság és a vidék, szinte valamennyi fejlesztésre szoruló területét érintõ támogatási rendszer. A 2004-2006 között rendelkezésre álló források a SAPARD program forrásainak a kétszeresét - összesen 108 milliárd forint forrást jelentettek, a kötelezettségvállalás mintegy 6 milliárd forinttal magasabb volt.
2004. május 1-tõl indulhatott meg a pályázatok beadása, a SAPARD-ra beadott nagyszámú pályázat feldolgozásának elhúzódása miatt azonban csak október 1-tõl kezdõdött meg a feldolgozás és a támogatási döntések meghozatala. A SAPARD források kimerülése miatt elutasított pályázatok közül a legnagyobb részarányt képviselõ gépberuházásokra oly mértékû volt a beadott pályázatok támogatás igénye, hogy e jogcím esetében már 2004. november 5-én (!) felfüggesztették a beadást.
A pályázatok nagyszámban érkeztek 2005 év elején is az MVH-hoz, s emiatt az Irányító Hatóság több intézkedés esetén is elrendelte a beadás felfüggesztését 2005. március 25-ével(!). Ebbe a körbe tartozott a MOSZ koordinációjával megvalósult Gabonatároló Építési Program is.
Az AVOP Monitoring Bizottság ülésein kezdeményeztük az: életképességi kritérium (SFH érték - 5 EUME) megváltoztatását, az építési beruházásokhoz szükséges forrásallokációt (gabonatárolók, állattenyésztés), valamint a KAT területek besorolásának megváltoztatását.
A MOSZ által összefogott termelõi kör 58 pályázatot adott be, melybõl 2006 tavaszára 51 került átadásra. A beruházások értéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot, melyhez a beruházók több mint 4,5 milliárd forint támogatást nyertek el.
Az AVOP keretében az egyes támogatási címekre jutó támogatáskeretet, a megvalósult kötelezettségvállalást, valamint a 2007. január 1-ig megtörtént kifizetést a melléklet mutatja be.
Sajnos a források kimerülésével e Program keretében is jelentõs számban maradtak támogatás nélkül beruházók. A program keretében 11 056 db pályázatot nyújtottak be, a támogatott pályázatok száma 4 314, azaz a pályázatok 39 %-át fogadták el. Több, mint 6 700 pályázatot utasítottak el. (Több gazdálkodó máig nem kapott értesítést az elutasításról, csak a várólistára helyezésrõl.)
A MOSZ több alkalommal kezdeményezte a feldolgozás és a kifizetések felgyorsítását. Sajnos ez valójában nem valósult meg. A késlekedésnek kezdetben humánerõforrás és infrastrukturális okai, majd késõbb - az államháztartási hiány miatt - pénzügyi problémái voltak.
A MOSZ mezõgazdaságunk technikai elmaradásának felszámolása érdekében a versenyképesség növelését és a mezõgazdasági termékek feldolgozását célzó fejlesztéseket javasolta nagyobb mértékben támogatni. Ezért kértük az állattenyésztés építési és technológiai beruházásainak elõtérbe helyezését, a növénytermelést kiszolgáló beruházások (magtárak, szárítók, stb.) támogatását.
A pályázatok kezelésénél keletkezett igen jelentõs lemaradások miatt javasoltuk az MVH létszámának és infrastruktúrájának megerõsítését, s egyidejûleg kezdeményeztük az eljárásrend egyszerûsítését és gyorsítását is. Az FVM javaslatainkat nem építette be a Programba és nem tette lehetõvé az eljárásrend átláthatóságát.
A Program vontatottan valósul/t/ meg, amit jelentõs részben az adatfelvitel és a formanyomtatványok technikai korszerûtlensége okozott. Az MVH a számára elõírt, illetve a saját maga által megállapított határidõknek szinte sohasem tudott megfelelni. Emiatt nagymértékben elhúzódott a beruházások megvalósítása, ez nagyon sok esetben a kivitelezés és a költségvetés módosítását is kikényszerítette.
Ezt igazolja, hogy a Program keretében csak 2006-ban valósult meg a legnagyobb arányú kifizetés, de az ezt követõ két évre húzódik át a kifizetések mintegy egyharmada.
A SAPARD és AVOP együttes kötelezettségvállalások megoszlását bemutató 2. sz. melléklet támasztja alá, hogy nem valósultak meg azok az elõzetes reményeink, melyek szerint a SAPARD és az AVOP programok a magyar mezõgazdaság technikai, technológiai elmaradása egy jelentõs részének felszámolását biztosították volna. A két fejlesztési program keretében összesen csaknem 180 milliárd forint összegû kötelezettségvállalás történt. A tényleges megvalósulás - beszámítva az "elállásokat" és a visszafizetéseket - ennél mintegy 10 milliárd forinttal kisebb lehet.
Az összes kötelezettségvállalás 52 %-át, 93 milliárd forintot tettek ki a mezõgazdasági beruházások, s ennek közel fele (41 milliárd forint) gépberuházáshoz, egyharmada (32 milliárd forint) a növénytermesztés épületeihez és ezek technológiai berendezéseihez, egyhatoda az állattenyésztési célt szolgáló épületekhez és technológiájához adott támogatás volt.
Ültetvénytelepítésre és öntözésfejlesztésre 2, illetve 3 milliárd forint, meliorációra 500 millió forint jutott.
A termékfeldolgozás korszerûsítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, illetve falufejlesztésre az összes kötelezettségvállalás 20-16-6 %-át adták, ami 36, 28 illetve 12 milliárd forint támogatást jelentett.
SAPARD, AVOP támogatási és kifizetési adatok | ||||||
millió forint | ||||||
SAPARD | Támogatási keret | Kötelezettség- vállalás | Kifizetés 2007.01.01-ig. | |||
Mg.-i beruházások | 20 278,7 | 37,3% | 25 125,1 | 38,4% | 23 365,7 | 38,9% |
Élelmiszeripar | 17 690,4 | 32,5% | 19 495,7 | 29,8% | 17 301,9 | 28,8% |
Falufejlesztés | 2 715,2 | 5,0% | 5 759,6 | 8,8% | 5 481,1 | 9,1% |
Diverzifikáció | 463,2 | 0,9% | 463,2 | 0,7% | 433,0 | 0,7% |
Vidéki infrastruktúra | 13 187,0 | 24,2% | 14 594,3 | 22,3% | 13 395,3 | 22,3% |
Technikai Segítségnyújtás | 73,9 | 0,1% | 73,9 | 0,1% | 73,9 | 0,1% |
Összesen: | 100,0% | 100,0% | 100,0% | |||
* ebbõl 5,1 Md Ft NVT garancia 5,94 Md Ft többlet kötelezettségvállalás | ||||||
| ||||||
AVOP | Támogatási keret | Kötelezettség- vállalás | Kifizetés 2007.01.01-ig. | |||
Mg.-i beruházások | 55 337,0 | 51,3% | 59,0% | 46 276,2 | 65,8% | |
Állattenyésztési | 8 400,0 |
| 11 103,4 | 16,5% | 4 808,2 |
|
Növénytermelési | 16 937,0 | 29 511,5 | 44,0% | 20 100,8 | ||
Gépbeszerzés | 25 000,0 | 23 152,3 | 34,5% | 20 605,6 | ||
Ültetvénytelepítés | 1 900,0 | 224,8 | 0,3% | 73,8 | ||
Öntözés | 2 600,0 | 2 401,1 | 3,6% | 625,4 | ||
Melioráció | 500,0 | 705,2 | 1,1% | 62,4 | ||
Halászat | 1 461,0 | 1,4% | 1 192,3 | 1,0% | 343,0 | 0,5% |
Fiatal gazdálkodók | 3 053,0 | 2,8% | 2 004,1 | 1,8% | 980,6 | 1,4% |
Szakmai továbbképzés és átképzés | 1 628,0 | 1,5% | 1 189,8 | 1,0% | 354,3 | 0,5% |
Mg.-i termékek feldolgozás | 15 095,0 | 14,0% | 16 630,1 | 14,6% | 8 521,5 | 12,1% |
Vidéki jövedelemszerzés | 6 445,0 | 6,0% | 2 228,7 | 2,0% | 694,4 | 1,0% |
Mg.-i infrastruktúra | 13 501,0 | 12,5% | 13 590,0 | 11,9% | 6 701,8 | 9,5% |
Falufejlesztés | 3 731,0 | 3,5% | 5 798,8 | 5,1% | 3 928,4 | 5,6% |
Leader+ | 4 885,0 | 4,5% | 1 647,4 | 1,4% | 542,7 | 0,8% |
Technikai Segítségnyújtás | 2 687,0 | 2,5% | 2 415,4 | 2,1% | 1 973,4 | 2,8% |
Összesen: | 100,0% | 100,0% | 100,0% |
A SAPARD és AVOP együttes kötelezettségvállalások címenkénti megoszlása | ||||
milliárd forint; százalék | ||||
Megnevezés | Kötelezettség- vállalás | Megoszlás (%) | ||
Mezõgazdasági beruházások | 93,4 | 100,0% | 52,1% | |
Ebbõl: | gép | 41,0 | 43,9% | |
növénytermesztés | 32,0 | 34,3% | ||
állattenyésztés* | 14,5 | 15,5% | ||
egyéb | 6,0 | 6,4% | ||
Termékfeldolgozás | 36,1 | 20,1% | ||
Infrastruktúra | 28,2 | 15,7% | ||
Falufejlesztés | 11,6 | 6,4% | ||
Vidéki jövedelemszerzés bõvítése | 2,7 | 1,5% | ||
Egyéb | 7,3 | 4,1% | ||
SAPARD + AVOP összes kötelezettségvállalás | 179,3 | 100,0% | ||
Forrás: MOSZ Információs Rendszer az FVM adatai alapján | ||||
* Ebbõl: halászat 1,5 milliárd forint |
|
Az 1998-2002 közötti kormány alapvetõ mulasztásai miatt a 2000-ben beindítható SAPARD program pályázati kiírásai és a tényleges beadások csak 2002-tõl volt lehetséges. A vele párhuzamosan mûködõ nemzeti támogatási rendszer csak alacsony érdeklõdést eredményezett. A szigorú feltételek MOSZ által is javasolt módosításával 2003 õszétõl nagy számban érkeztek be pályázatok. A jelentõs, mintegy négyszeres túligénylés miatt többletkötelezettség vállalásokat tett a kormányzat, de sajnos így is sok igény kielégítetlen maradt. A problémát tovább tetézte, hogy az AVOP program beindulása is rendkívül vontatott volt. Az igények és a rendelkezésre álló források nem voltak összhangban, melynek eredményeként 2005 tavaszára a nagyobb intézkedések forráshiány miatt kimerültek. A kormányzat a problémákat enyhítendõ itt is többletkötelezettség vállalásokat tett. A beruházások a kötelezettségvállalásokat követõ 1-2 éven belül, azaz zömében 2005-2006-ban valósultak meg.
II/3/e. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
Az NVT végleges dokumentumait csak 2004. júliusában sikerült elfogadtatni. Ezt követõen 2004 októberétõl folyamatosan kerültek kihirdetésre a jogszabályok, illetve az ahhoz szükséges támogatási kérelemcsomagok.
A Terv legnagyobb problémája az elõzetes szakmai kontroll hiánya, valamint az egyes területeken illetõen kimunkálatlan feltételrendszer volt. A MOSZ a Monitoring Bizottsági üléseken folyamatosan jelezte a Tervvel kapcsolatos szakmai kifogásait.
Ezek között a tagjaink számára leghátrányosabb megkülönböztetés a "nagy állat egység" (NÁE) alapján történõ AVOP-NVT lehatárolás és a kedvezõtlen adottságú területek (KAT) besorolása volt.
A 160-200 NÁE korlát meghatározása miatt tagjaink az NVT keretében nem nyújthattak be támogatási kérelmeket az állatjóléti- és környezetvédelmi beruházások támogatására. A megállapított értékek a MOSZ partneri körét - az áruképes termékek nagy részét elõállító vállalkozásokat - gyakorlatilag kiszorították a támogatási intézkedésekbõl. Az intézkedésen belüli indokolatlanul szigorú feltételek, a rosszul megállapított támogatási mértékek, a források kisszámú igénybevételét eredményezték. A szempontok módosítását többször javasolta a MOSZ, de a "Program" aktív ideje alatt nem sikerült módosítani a tagjainkat hátrányosan érintõ feltételrendszert.
A régi lehatárolás szerinti KAT-os területek zömében kikerültek a rendszerbõl. Ennek oka, részben az uniós szempontrendszer hazai átvétele, részben pedig a nem megfelelõ adatbázisokon alapuló kiválasztás volt.
A mezõgazdaságban foglalkoztatottak kedvezõtlen korösszetételének megváltoztatását - az uniós intézkedéseket követve - két támogatási cím szolgálta volna. A fiatal agrárvállalkozók indulását segítõ támogatás, valamint a "korai nyugdíjazás" intézménye. Ez utóbbi program nem valósulhatott meg, mert a hazai nyugdíjrendszer és az FVM által készített járuléktípusú ellátási rendszer összhangját nem lehetett megteremteni.
Emiatt nem valósulhatott meg az a MOSZ javaslat sem, hogy a társas vállalkozások alkalmazottaira - akik az elõírt feltételeknek e jogállásuk mellett megfelelnek - is kiterjedjen az intézkedés.
Az NVT legnagyobb érdeklõdést kiváltó intézkedése az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program volt. A programban támogatható terület nagyságát nem megfelelõ körültekintéssel alakították ki. Emiatt a tervezetthez képest mintegy másfélszeres (10 md Ft összegû) támogatás túligénylés keletkezett. Ezért a beérkezett 33 ezer támogatási kérelembõl 24 ezret fogadtak el. A Terv legfontosabb címeit és az e címeken biztosított támogatásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A rendkívül nehézkes és hosszadalmas adatfeldolgozás miatt csak 2005 augusztusában kaptak határozatot a támogatási kérelmükrõl az érintettek. Ez jelentõs problémát okozott a talajvizsgálatok megrendelésénél, illetve azoknak az akkreditált laborok által történõ vizsgálatánál.
2005 augusztusától megkezdõdtek az ellenõrzések, s a tapasztalatok miatt jelentõs módosításokat kell végrehajtani.
Az NVT MB 2005 novemberében elfogadta a - már jelzett - forrásátcsoportosítást, valamint a vidékfejlesztési támogatások alapfeltételét képezõ Helyes Gazdálkodási Gyakorlat és a Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerét tartalmazó jogszabály módosítását.
Ezt követõen további problémák jelentkeztek, ezért szükségessé vált az alaprendeletek módosítása (területnagyság, engedélyezett növényvédõ-szer hatóanyagok jegyzék, a támogatási jogosultság átruházása, az ellenõrzés és a szankciók területei).
Az AKG-s kifizetések is rendkívül vontatottan történtek meg mind 2005-ben mind 2006-ban és az öt éves program további determinációja az EMVA forrásait terheli.
Az NVT "technikai segítségnyújtás" keretébõl származó forrás felhasználásával szaktanácsadói rendszer szervezését és képzését kezdték meg. Az FVM e célra kiírt pályázati felhívása keretében a MOSZ is - az NVT végrehajtásában közremûködõ - 25 fõbõl álló "ernyõszervezetet" alakított, amelyet 2007. június 30-ig mûködtet úgy, hogy csaknem valamennyi területi szövetségünknél a szaktanácsadók a MOSZ által bérelt irodákban végezték, végzik munkájukat.
2007 június 30-a után életbe lép a tervezett új szaktanácsadási rendszer.
Az NVT céljaira rendelkezésre álló támogatási keret és felhasználása | |||
millió euró;milliárd forint | |||
Intézkedés | 2004-2006 évi keret | 2004-2006 évi keret | 2007. február 28-ig megtörtént összes kifizetés |
millió euró | milliárd forint | ||
Agrár-környezetgazdálkodás | 451,1 | 115,0 | 78,9 |
EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeknek való megfelelés | 25,2 | 6,4 | 1,5 |
Mezõgazdasági területek erdõsítése | 79,7 | 20,3 | 9,7 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása | 3,5 | 0,9 | 0,6 |
Termelõi csoportok támogatása | 28,4 | 7,2 | 5,6 |
Korai nyugdíj | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
Kedvezõtlen adottságú területek támogatása | 14,8 | 3,8 | 2,0 |
SAPARD (átcsoportosítás) | 20,0 | 5,1 | 5,2 |
TOP UP (átcsoportosítás) | 94,0 | 24,0 | 25,0 |
Technikai segítségnyújtás | 37,5 | 9,6 | 6,9 |
Összesen: | 754,1 | 192,3 | 135,3 |
Az NVT intézkedései között a legnagyobb célterület az agrár-környezetgazdálkodás, mely mintegy 24 ezer termelõt és összesen évi 44 milliárd forint támogatás kifizetését jelenti. A program bõvítésére 2009-ig már nem lesz lehetõség, a meglévõ 1,5 millió ha növelése a tervezett 2,1 millió ha-ra csak 2009-tõl lehetséges.
Kamattámogatásban részesített hitelek és kölcsönök adatai | |||||||
milliárd forint | |||||||
Megnevezés | 2000. december 31. | 2001. december 31. | 2002. december 31. | 2003. december 31. | 2004. december 31. | 2005. december 31. | 2006. december 31. |
Összes hitel | 286,8 | 293,7 | 368,5 | 399,4 | 464,5 | 406,9 | 305,2 |
Ebbõl: | |||||||
- éven belüli forgóeszköz hitelek | 137,0 | 143,5 | 155,1 | 67,3 | 10,2 | 2,6 | 1,1 |
- éven túli hitelek | 149,8 | 150,2 | 213,4 | 332,1 | 454,3 | 404,3 | 304,1 |
|
|
|
| Forrás: Kereskedelmi bankok, MFB, FVM |
A táblázat adatai kizárólag az állami kamattámogatás mellett felvett hiteleket mutatják. Ezeken felül mindenkor - különbözõ mértékben - rászorultak a mezõgazdasági vállalkozások a piaci kamatozású hitelekre is.
A magyar mezõgazdaság a rendszerváltás után folyamatosan eladósodott. 2004-ben a kereskedelmi bankok által nyújtott kamattámogatott mezõgazdasági hitelek állománya meghaladta a 460 milliárd forintot. Figyelemre méltó az az arányeltolódás, aminek következtében 2003-tól 2006-ig az éven belüli hitelek gyakorlatilag teljes mértékben eltûntek. A MOSZ már korábban is szorgalmazta az ágazat tõkeigényessége és alacsony jövedelmezõsége miatt a hosszú lejáratú hitelek növelését. Csatlakozásunkat követõen a rövid lejáratú hitelekre már nem adható kamattámogatás.
2006 végére a hitelállomány két év alatt közel kétharmadára - 300 milliárd forintra - csökkent. Természetesen ezt az állományt most is közel ilyen nagyságrendû nem támogatott hitelállomány egészíti ki. Ennek egyik oka a hogy a top up támogatásokat csak 2005-tõl, egy év csúszással tartalmazza költségvetésünk. Az egységes földalapú támogatás rendszeresen "csúszó" kifizetése is növeli a hiteligényt.
A kamattámogatott agrárhitelek, kölcsönök hitelcímenként 2004-2006 | |||
milliárd forint | |||
Megnevezés | Fennálló hitelállomány Mrd Ft | ||
2004. december 31. | 2005. december 31. | 2006. december 31. | |
Éven belüli forgóeszköz hitelek összesen | 10,2 | 2,6 | 1,1 |
Összesen | 10,2 | 2,6 | 1,1 |
Éven túli forgóeszköz hitelek összesen | 69,8 | 52,8 | 33,6 |
Éven túli beruházási hitelek összesen | 36,4 | 28,1 | 16,4 |
A 30/ 2000. (III.10.) Korm r. alapján "Gazdahitel" támogatás | 0,3 | 0,2 | 4,0 |
57/2001. (IX.21.) FVM rend. alapján felvett éven túli hit. | 0,4 | 0,3 | 0,3 |
317/2001.(XII.29.)Korm.r. Családi gazdálkodók hitelei | 72,7 | 69,1 | 59,8 |
46/2003.(IV.3.)Korm.r. alapján kedvezõtlen besorolású térs.h. | 5,7 | 3,8 | 1,1 |
3/2003.(I.24.)FVM rend.271.§ magángazdálkodók birtokfejl. h. | 3,2 | 3,9 | 3,0 |
25/2004. (III.3.)FVM r. 267-269.§ élelm. termékek érték. (EXIM hitel) | 12,2 | 16,3 | 10,3 |
25/2004. (III.3.)FVM r. 269-/A-G.§ birtokfejlesztési hitel | - | - | 4,6 |
84/2003 (VII. 22) FVM r. alapján felvett hitelek (Aszály hitel) | 9,7 | 32,5 | 25,0 |
6/2004. (I. 22.) FVM rendelet alapján felvett hitelek (Európa hitel) | 203,1 | 189,8 | 144,6 |
107/2004. (V. 22.) FVM r. alapján felvett hitel (Hajdú-Bét, Parmalat) | 2,0 | 1,7 | 1,4 |
Mindösszesen | 464,5 | 406,9 | 305,2 |
Forrás: FVM |
A kiugróan magas 2004. évi kamattámogatott hitelállomány az elmúlt két évben jelentõsen csökkent. A mérséklõdés a forgóeszköz- és a családi gazdálkodók hitelállományának csökkenésével, valamint az Európa Terv Agrárhitel Program hiteleinek jelentõs törlesztésével magyarázható.
Minden hitelcímen "osztozik" a mezõgazdaság egyéni és társas szektora a hitelfelvételbõl, kivéve a gazdahitelt, a családi gazdálkodók és a magángazdálkodók birtokfejlesztési hiteleit. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kamattámogatott hitelállomány közel negyed részéhez az egyéni gazdaságok kizárólagosan jutottak hozzá.
Az adózás elõtti eredmény változása a mérlegkészítõ mezõgazdasági vállalkozásoknál | |||
milliárd Forint | |||
Év | Adózás elõtti eredmény | Index 1986 - 1989 = 100% | |
folyó áron | 1989. évi áron | ||
1986 | 21,0 | 36,4 | 149,8% |
1987 | 22,5 | 32,8 | 135,1% |
1988 | 20,0 | 28,4 | 117,0% |
1989 | 24,3 | 24,3 | 100,0% |
1990 | 13,3 | 10,3 | 42,3% |
1991 | -15,4 | -8,8 | (-136%) |
1992 | -37,9 | -17,7 | (-172%) |
1993 | -14,9 | -5,7 | (-123%) |
1994 | 5,4 | 1,7 | 7,0% |
1995 | 20,1 | 5,0 | 20,6% |
1996 | 21,7 | 4,4 | 18,1% |
1997 | 22,9 | 3,9 | 16,0% |
1998 | 23,9 | 3,6 | 14,8% |
1999 | -7,0 | -1,0 | -104,1% |
2000 | 8,8 | 1,1 | 4,5% |
2001 | 39,3 | 4,5 | 18,5% |
2002 | 48,1 | 5,3 | 21,8% |
2003 | -5,8 | -0,8 | (-103,3%) |
2004 | 19,5 | 1,9 | 5,8% |
2005 | 47,0 | 4,4 | 13,5% |
2006+ | 65,0 | 5,8 | 13,5% |
+Becslés | Forrás: KSH; MOSZ Információs Rendszer |
A rendszerváltást követõen hektikusan alakult a mezõgazdaság jövedelem termelése. Az 1989 elõtti idõszakhoz képest a jövedelemtermelõ képesség rendkívüli mértékben romlott. Az ezredfordulót követõen - az aszály sújtotta 2003. évet kivéve - lassan emelkedett az ágazat eredménye, s 2005-re - a közvetlen kifizetések áthúzódása miatt is - megközelítette az 50 milliárd forintot. A MOSZ felmérésébõl rendelkezésre álló adataink alapján 2006-ra az adózás elõtti eredmény 20-30 %-kal 65 milliárd forintra nõhet.
A táblázat adatai csak a társas gazdaságok eredményeit mutatják. Nyilvánvaló, hogy a mezõgazdaság egyéni szektorában is keletkezik jövedelem, mégpedig a gyengébb termelékenység ellenére, az adó- és járulékfizetésben kapott kedvezményeket figyelembe véve jelentõs nagyságrendben. (lásd diszkrimináció)
II/6. Diszkrimináció a mezõgazdasági termelõk között
2001-ben részletesen feltártuk, hogy milyen megkülönböztetések érik a közterhek viselésében, illetve a támogatások odaítélésében az agrárgazdaság vállalkozásait, attól függõen, hogy milyen vállalkozási formában végzik tevékenységüket.
Az akkori felmérés eredményeit a mai állapotokhoz hasonlítva megállapítható, hogy - már csak az uniós csatlakozásunk miatt is - több változás történt mind az elvonások, mind a támogatások tekintetében. Ezek ellenére a társas vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók és az õstermelõk közötti megkülönböztetések, s mindezekkel a társas cégek kárára jelentõs, számszerûen is kimutatható hátrány maradt.
Ami az elvonások között megmaradt különbségeket illeti, itt a társas vállalkozások hátránya tovább növekedett, elsõsorban a 2006 õszétõl, az Új Egyensúly Csomag intézkedései következtében. Az e Csomag keretében meghirdetett intézkedések mindegyike normatív módon - a nemzetgazdaság más ágazatival egyenlõen - érinti a mezõgazdasági társas vállalkozásokat:
- A természetbeni juttatások adójának 10 % pontos növelése - + 2-3 md forint/év.
- A céges telefon "magánhasználatáért" kivetett, a telefonszolgáltatási díj bruttó számlaértékének 20 %-a és a kivetett többlet társadalombiztosítási járulék együttesen mintegy 20 %-kal növeli ezen költségeket.
- A 4 %-os Különadó évenként mintegy 3 md forint többletköltséget jelent.
- Az "elvárt jövedelem" adóztatása a változó szabályok mellett remélhetõleg nem jelent majd jelentõs többletterhet. A mezõgazdasági társas vállalkozások jelentõs része (önhibáján kívül, például állattenyésztés nagyobb súlya a termelési szerkezetben) "nulla" jövedelmû vagy veszteséges, illetve nem éri el a törvényben megkívánt pozitív társasági adóalap mértéket.
- Az áfa kulcsnak az ágazat szereplõire gyakorolt változásai természetesen mindkét szektort érintik. Az árutermelésben, illetve általában a rendezett, kizárólag "számlás" és teljes egészében árutermelõi jelleg miatt a gazdasági szervezeteket jelentõsen nagyobb mértékben érinti az élelmiszertermékek áfa kulcsának 5 % pontos növelése. A kihatás nagyon nehezen számszerûsíthetõ, amennyiben emiatt csak 1 % pontnak megfelelõ mezõgazdasági termelõi árcsökkentõ hatás valósulna meg, úgy ágazati szerint közel 10 md forint értékû lenne az árbevétel kiesés.
- A Csomagnak egyetlen jelentõs intézkedése van, amely mindkét szektort érinti, ez a társadalombiztosítási járulékfizetés szabályainak megváltoztatása. Itt is igaz azonban, hogy a társas vállalkozásokat érintõ kihatások jelentõsen nagyobbak, mint az õstermelõi szektort érintõ - igaz e szektorban alapvetõen újnak minõsülõ - többletkiadások.
A legálisan foglalkoztatók esetében azért jelentõsen nagyobbak a társadalombiztosítási intézkedések kihatásai, mert például csak a munkavállalók többletjárulék fizetési kötelezettsége (2007-tõl 3 % pont többletjárulék teher) - a reálkeresetek szinten tartása esetén - ezen foglalkoztatóknál évente 5-6 md forint összegû személyi jellegû többletköltséget gerjesztene.
Az õstermelõi szektor esetében attól függõen, hogy az éves árbevétel 7 millió forint alatt vagy felett van, különbözõ módon kell társadalombiztosítási járulékot fizetni: a 7 millió forint alatti kategória esetén az összes õstermelõi bevétel alig 3 %-át (2,7 %), a 7 millió forint feletti kategóriában a minimálbér után kell megfizetni (normatív mértékben: 44,5 %) a járulékokat.
A társadalombiztosítási járulékfizetés normatív szabályai, illetve a fenti szabályok (és értékhatárok) azt jelentik, hogy az egyes mezõgazdasági szektorokban foglalkoztatottak után összességében fizetendõ járulékok összege a következõk szerint alakul:
a mezõgazdasági társas vállalkozásokban egy fõ foglalkoztatottra átlagosan mintegy 7 millió forint mezõgazdasági árbevétel jut. Az átlagos keresetük évente kb. 1,2 millió forint. A normatív szabályok szerint egy ilyen átlagfoglalkoztatottra évente 530 ezer forint (általa és a cég által együttesen) megfizetett társadalombiztosítási járulék jut,
egy 6 millió forint éves árbevételt elérõ mezõgazdasági õstermelõ - a most bevezetett szabályok alapján - 160 ezer forint/év társadalombiztosítási járulékot fizet évente (igaz nála árbevétele 6 %-át, azaz 360 ezer forintot vesznek figyelembe éves nyugdíjalapként),
egy 7 millió forint éves árbevételt éppen csak meghaladó mezõgazdasági õstermelõ esetében a járulékfizetési kötelezettség (a minimálbér figyelembe vételével normatív alapon) 350 ezer forint/év. (Nyugdíjalapnak természetesen a minimálbér számít ez esetben.)
Összegezve a nehezen számszerûsíthetõ kihatásokat arra jutunk, hogy az adó- és járulékváltozásokból eredõ többletkihatások 2007-re (az áfa esetleges termelõi ár csökkentõ hatása nélkül) 10 md forintot meghaladó nagyságrendûek, míg az õstermelõk esetében legfeljebb 3 md forint.
A személyi jövedelemadóban folyamatosan növekedett az adómentes értékhatár, ami azt eredményezi ma is, hogy az õstermelõk zöme a kedvezményes határ alá esik, azaz ebben az adónemben alig fizet adót ez a szektor.
Társasági adót és különadót - ezen adónem jellegébõl adódóan - csak a társas mezõgazdasági vállalkozások fizetnek (õk viszont a normatív 16 %-os mértékhez közel esõ mértékût, míg a nemzetgazdasági átlagos társasági adó terhelés /a multinacionális cégek számára adott különbözõ kedvezmények miatt/ csak 11 % körüli).
Egyes érdekképviseletek részérõl gyakran elhangzó "vád", hogy a "nagyüzemek" a termelési súlyuknál lényegesen nagyobb arányban részesülnek az állami támogatásokból. Ez az állítás az alábbiak miatt nem állja meg a helyét.
A támogatásokat illetõen a kisvállalkozások pozitív kezelése kisebb mértékben, de fennmaradt. A csatlakozást két-három évvel megelõzõen érvényben volt, a társas vállalkozásokat sújtó (egyébként minden közgazdasági alapot nélkülözõ) negatív megkülönböztetések természetesen csaknem teljesen megszûntek, azaz a vállalkozási formától függetlenül minden mezõgazdasági vállalkozás a gazdálkodási alapok egységére (a használt területre, nevelt állatállományra, termékmennyiségre) jutóan normatív uniós (SAPS, illetve NVT címein finanszírozott támogatások) és nemzeti (top up) támogatásban részesül.
A fennmaradt kivételek a kisebb vállalkozásokat kedvezményezik úgy, hogy az alaptámogatáson felül meghatározott kiegészítõ támogatásban részesülhetnek (például az egyéni gazdálkodók közül a fiatal gazdák többlettámogatása fejlesztési támogatások esetén).
A fejlesztési támogatások esetében sincs megkülönböztetés a két szektor között. Természetesen nem lehet megkülönböztetésnek venni annak az uniós szabálynak az érvényesülését, hogy bizonyos mérethatárt és termelést elérõ termelõk esetében nyújtható csak a fejlesztési támogatás.
A fentebb jelzett helytelen értékítélet kialakításánál figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a mezõgazdasági társas vállalkozások, de természetesen a nagyobb méretû egyéni gazdaságok is, sokszor jelentõs mértékû fejlesztésekre kényszerülnek - s ehhez természetesen állami támogatásban is részesülhetnek - pusztán azért, hogy az európai uniós, illetve az ezeknél gyakorta szigorúbb nemzeti szabályoknak eleget tegyenek. Ezek a jellemzõen az állattenyésztésben megvalósításra kerülõ fejlesztések gyakorta a 100 millió forintos nagyságrendet is elérik, meghaladják, de nyilvánvaló, hogy elsõsorban nem a termelés jövedelmezõségét javítják, hanem az egyébként kevéssé jövedelmezõ vagy éppen veszteséges ágazati tevékenység fennmaradását szolgálják.
Ezért nem lehet olyan következtetést leszûrni, hogy a "nagyok" elviszik a fejlesztési támogatások nagyobb részét.
Az elvonások és támogatások mértékét a mezõgazdaság szektoraiban a következõ összegzés mutatja.
Közteher-fizetési kötelezettség a társas vállalkozások illetve az õstermelõk esetében1 | ||
milliárd forint | ||
Megnevezés | Társas vállalkozások | Õstermelõk |
Adók, egyéb kifizetések | ||
társasági adó, különadó, stb. | 10 | - |
helyi adók | 12 | - |
szakképzési hozzájárulás | 2 | - |
rehabilitációs alap | 8 | - |
mezõgazdasági alapok | 6 | 1 |
Munkáltató által fizetett | ||
nyugdíjbiztosítási járulék | 32 | - |
egészségbiztosítási járulék | 12 | - |
munkaadói hozzájárulás | 5 | - |
egészségügyi hozzájárulás | 2 | - |
"Dolgozótól levont" | ||
SZJA | 25 | 10 |
nyugdíjjárulék | 13 | |
egészségbiztosítási járulék | 11 | |
munkavállalói járulék | 2 | |
Összesen: | 140 | 11 |
Forrás: MOSZ Információs Rendszer |
1 A 2007-tõl érvényes törvények alapján
A mezõgazdasági társas vállalkozások, az egyéni vállalkozók, illetve az õstermelõk számára alapvetõen különbözõek a fõbb adó-, járulék (és egyéb) befizetési kötelezettségek. Míg a társas vállalkozások minden - jogszabály által elõírt - kötelezettséget teljesítenek, addig az õstermelõi szektor csaknem teljesen mentesül ezek alól.