Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Agrárpolitikai állásfoglalás

A helyzet javítása érdekében a MOSZ a következõ javaslatokat fogalmazza meg:

Európai Uniós csatlakozás

A MOSZ a mielõbbi és a lehetõ legkisebb derogáció melletti és azonnali, teljes jogú tagságot biztosító csatlakozási megállapodást támogatja-

A MOSZ jelentõs lemaradást érzékel:
- a kormányzati, irányítási EU-s rendszerek átvételében és az ezek lebonyolítására hivatott intézmények felállításában,
- az uniós csatlakozáshoz elengedhetetlen nyilvántartási, agrárinformatikai rendszerekben, beleértve a termelõket érintõ adatszolgáltatási, nyilvántartási kérdéseket, illetve az érdekeltek megfelelõ tájékoztatását is.

Az európai uniós felkészülésnek egy speciális területe - amely nem eléggé hangsúlyos és nyilvános - a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- És Vidékpolitikai Fejezetének készítése, valamint a régiók fejlesztési programjának kialakítása. Ezek a programok az EU különbözõ alapjaitól igényelhetõ támogatások elnyeréséhez nélkülözhetetlenek. Sürgõs és kiemelt feladat ezért ezen tervek elkészítése, méghozzá olyan tartalommal, amely figyelembe veszi a mezõgazdasági foglalkoztatottság kiemelten fontos szerepét az EU-s csatlakozás után is, valamint azt, hogy a magyar mezõgazdaság struktúrájában jelentôs helyet foglal el a társas, foglalkoztató szektor, amelynek kiegyensúlyozott fejlõdését biztosítani kell a csatlakozás után is. A vidéki népesség európai uniós csatlakozás utáni perspektívái nagymértékben függnek ezektõl a programoktól.

Hátrányos feltételek

A MOSZ aggodalmait sajnálatosan igazolják az EU Bizottságának közzétett irányelvei a bovítés finanszírozására vonatkozóan. A bizottsági javaslat egy rendkívül hosszú - tíz éves - átmeneti idoszakkal számol, mely periódus alatt a csatlakozó országok, így Magyarország az uniós tagországok támogatásának csak töredékét (kezdetben a közvetlen kifizetések 25%-át) kaphatná meg.

A bizottsági ajánlat ugyancsak kedvezotlen a kvóták vonatkozásában is. A gabonafélékre, olajos- és fehérjenövényekre (GOF termékekre) javasolt mintegy 3,6 millió "bázis" hektár még elfogadhatónak tunik, de elfogadhatatlan a 4,26 t/ha-ban rögzített termésátlag, ami még a jelenlegi technikai színvonal mellett sem biztosítaná agrárpotenciálunk kihasználását, rontva ezzel az ágazat hatékonyágát. Teljes mértékben elfogadhatatlanok az állattenyésztési kvóták, különösen a tej esetén, mely még a várható hazai szükség kielégítésére sem elégséges, valamint a juh állományra tett javaslat. Elfogadhatatlanul alacsony, a hazai fogyasztói igényeket sem fedezo a bizottsági cukorkvóta javaslat is.

A MOSZ szerint az agrárirányításnak olyan feltételeket kell teremtenie, hogy uniós csatlakozásunk után a 3,6 millió hektáros GOF területen azonnal alkalmazható legyen az uniós szabályozás, nemcsak a támogatásban, hanem az ehhez kapcsolódó nyilvántartásban és termelésszabályozásban is.

Nem könnyíti a magyar tárgyalási pozíciókat, hogy az a SAPARD ügynökség, melynek a csatlakozást követõen a vidékfejlesztési források kezelését szánja a Bizottság Magyarországon, mind a mai napig nem mûködik. A SAPARD hivatal akkreditálásának problémái a tervezett pályázat ellentmondásossága, illetve meghirdetésének csúszása jól mutatja, hogy a termelõi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása hova vezet. A program tartalmának, a pályázati minõsítés szempontjainak sürgõs felülvizsgálatát javasoljuk, mert e nélkül a termelõk, a vidék és egész Magyarország számára is várhatóan elvész az EU által rendelkezésre bocsátott - és itthon annyira hiányzó - források jelentõs része.

Elõkészítés és felkészítés

Elengedhetetlen, hogy a termelõk önszervezõdéseit, az agrár-érdekképviseleteket az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben vonják be a tárgyalások elõkészítésébe, a magyar álláspont kialakításába. Ez nemcsak azzal az elõnnyel járna, hogy egy-egy kérdéskör problémái, megoldásra váró feladatai és az ebbõl adódó, termelõket érintõ kérdések, jogok, kötelezettségek, feladatok a termelõk egyetértésével a magyar álláspontba beépítésre kerülnének, hanem azzal is, hogy az így kialakult álláspont mellett az agrár-érdekképviseletek nemzetközi szinten is hatékony lobby-tevékenységre lennének képesek.

A MOSZ rendkívül fontosnak tartja az agrártermelõk gyakorlati felkészítését az uniós csatlakozásra és kész ebben hatékonyan részt venni. Egy egységes, az agrár-érdekképviseletre támaszkodó informatikai feladat megosztási rendszer nélkül az EU-s szabályozás megvalósítása, a támogatások lehívása megvalósíthatatlan. A MOSZ-t szervezettsége, országos hálózata, több évtizedes tapasztalata alkalmassá teszi e feladatból jelentõs rész vállalására.

A MOSZ elkötelezte magát a belépés mellett, de fontosnak tartja ráirányítani a figyelmet arra az ellentmondásra, amely az EU mezõgazdasági rendszere és a magyar valóság között fennáll. Ezt az EU bizottsági anyag felerosítette és egyértelmuvé tette. A mi termõhelyi és természeti adottságaink olyanok, hogy növelni lehetséges és szükséges a mezõgazdasági termelést, annak érdekében, hogy megerõsödjön egy európai uniós szinten is piacképes mezõgazdaság. Csak ez lehet biztos háttere azon uniós elvárás teljesítésének, hogy a mezõgazdasági termeléssel harmóniában legyen a környezetvédelem és a tájmegtartás. Ezért a csatlakozási tárgyalásokon nem szabad elfogadni olyan javaslatot, amely csökkenteni kívánja a magyar mezõgazdaság termelési képességét és lehetõségeit.

Földtulajdon, földhasználat

Magyarországon ma a földtulajdon elaprózott, a tulajdon és a használat nagymértékben elkülönült, a társas vállalkozások nem szerezhetnek földet, sem a földtulajdonos, sem a földbérlõ védelme nem megoldott- Tovább ront ezen a helyzeten a 2001 végén kapkodva, átgondolatlanul elfogadott földtörvény-csomag (a Nemzeti Földalapról, a termõföldrõl, illetve a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló törvények), amellyel az állam durván beavatkozik a tulajdoni és bérleti viszonyokba.

Amennyiben az Alkotmánybíróság a MOSZ és más szervezetek kezdeményezését figyelmen kívül hagyja, s jóváhagyja az elmúlt év végén a parlament által elfogadott földbirtok és -tulajdon koncepciót, úgy a következõ parlamentnek új földtörvényt kell alkotni. Ennek alapelveiként a következõket javasoljuk figyelembe venni:

1. A törvény a földmûvelõk egyenlõ esélyeken alapuló biztonságát, a meglévõ diszkrimináció feloldását, a hazai földtulajdon védelmét szolgálja,

2. A földbérleti szabályok a bérlõ védelmének biztosítása révén a legszélesebb körben segítsék az eredményes termelést,

3. A földtulajdonosok rendelkezési jogaiban a lehetõ legkisebb legyen a korlátozás,

4. Az állam tulajdonú földek privatizációját nyilvánosan és széles kör számára vásárlási lehetõséget biztosítva kell lebonyolítani.

A MOSZ álláspontja szerint elengedhetetlen a földtulajdon-szerzés szabályainak módosítása. A foglalkoztató gazdasági formák stabilizálása, illetve 150-200 ezer agrárfoglalkoztatott biztonsága érdekében - legalább ésszeru mértékben - lehetové kell tenni, hogy a szövetkezetek, társas vállalkozások földtulajdont szerezhessenek. E nélkül hosszú távon elképzelhetetlen az ültetvények, állattenyésztõ telepek fenntartása, bõvítése.

Földbérlet, birtokméret

A mezõgazdasági földterület 65-70%-át bérleti rendszerben mûvelik, és várhatóan a következõ évtizedekben is meghatározó lesz a bérlet. Ezért olyan bérlõvédelmi szabályokra van szükség, amelyek minimálisan 10 évben - ültetvények esetében az élettartamnak megfelelõen - szabják meg a haszonbérlet idõtartamának alsó határát, és lehetõséget biztosítanak a termõképességet növelô pótlólagos befektetések elismertetésére. Érdekeltté kell tenni a bérbeadót is a bérleti idõ tartamának növelésében-
Az életképes birtokméret kialakulását adó- és illetékkedvezményekkel, támogatással is segíteni kell. Meg kell szabni a minimális birtoktest nagyságát (2 ha), illetve meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a további elaprózódás megakadályozható.

A rendszerváltás utáni 12. évben az állami földtulajdon privatizációja nem történt meg, pedig ezek a földek az aktív birtokpolitika céljait hasznosan szolgálhatnák. A jelenlegi állapot sérti a versenyhelyzetet, az állami földek jelenlegi földbérlési, és az ilyen alapon való tulajdonszerzési gyakorlatával szemben a nyílt pályáztatást kell érvényesíteni.

A földhasználat további zavaraihoz vezet a közös tulajdonú tábláknál a földkimérés erõltetése. Ezt abban az esetben támogatjuk, ha az a tulajdonos közvetlen, minimum 10 éves (vagy ennél hosszabb) földhasználata érdekében történik. Birtokrendezési (tagosítási) kényszer helyett az önkéntes földcseréket kell szorgalmazni, támogatni.

Adósságrendezés, konszolidáció

A pénzügyi rendszer korszerusítésével kapcsolatosan a közgyûlés dokumentuma kifejti: Az agrártermelõk döntõ része az elhibázott agrárpolitikai intézkedések következtében végletesen eladósodott. Az agrárgazdaság egészében - a jövedelemtermelo képességhez mért magas eladósodottsági szint miatt - kigazdálkodhatatlan tartozásállomány halmozódott fel, azaz az agrártermelok széles köre, mérettol, gazdálkodási formától függetlenül adósságcsapdába került.

Az ún. Agrárbéke megállapodás egyik leglényegesebb pontja az objektív okokból felhalmozódott adósságok rendezését tûzte ki célul. A jelenlegi kormányzat a megállapodást indoklás nélkül, egyoldalúan felrúgta-A MOSZ ezért elengedhetetlennek tartja, hogy az új kormány azonnali hatállyal hirdesse meg a rövid hitelek rendezését szolgáló intézkedést. Ennek érdekében az éven belüli hitelek 50%-ának visszafizetését az állam vállalja magára és engedje el a többször átütemezett APEH, Tb. VPOP stb. tartozásokat is. A gyenge termõhelyi adottságok mellett földet mûvelõk számára külön reorganizációs programot kell kialakítani.

Külön intézkedést igényel az elemi károk miatt megállapodásokkal átütemezett, állammal szembeni kötelezettségek rendezése. Tekintettel arra, hogy ilyen átütemezett kötelezettséggel zömében azon agrárgazdálkodók rendelkeznek, melyek nem vagy a szükségesnél lényegesen alacsonyabb hitelállománnyal kénytelenek gazdálkodni, ezért indokolt ezen kötelezettségek egyideju rendezése is. Javasoljuk, hogy a pótköltségvetés mondja ki: az elemi károk miatt megállapodásos alapon átütemezésre került állammal szembeni kötelezettségeket az állam elengedi.

A kedvezõtlen körülmények között gazdálkodó agrártermelõk részére egy további részleges adósságrendezésre pályázatot kell meghirdetni. A pályázó a pótlólagos adósságrendezésre akkor jogosult, ha legalább három évre foglalkoztatási szintjének megtartására kötelezettséget vállal. A pályázatban azt kell a termelõnek vállalnia, hogy fennálló hitelállományát három éven belül visszafizeti oly módon, hogy minden esedékes törleszto részlet 50%-ának megfizetése esetén a másik 50%-ot a költségvetés vállalja magára. Ennek érdekében ki kell mondani, hogy a pótlólagos adósságrendezéssel érintett hitelállomány vonatkozásában, függetlenül a hitel egyébkénti lejáratától a bank és az adós megállapodása alapján az érintett hitelállomány részben vagy egészben átalakításra kerül, egy három éves lejáratú, egyenletes törlesztésu, adósságrendezési hitellé. E hitelhez 50%-os állami garancia és egységes 50%-os kamattámogatás jár.

Akik kimaradnak az adósságrendezésbõl

A komplex adósságrendezési koncepció - mérettol és muködési formától függetlenül - az agrártermelok dönto többségének problémáit rendezi. Ugyanakkor a konszolidációból az agrártermelõk két szélsõ csoportja kimarad. Az egyik az a viszonylag szuk kör, mely még e rendkívül kedvezotlen viszonyok között is képes volt tulajdonképpen hitel nélkül gazdálkodni, komoly árutermelési, foglalkoztatási színvonalat felmutatni. E körre nézve célszeru kimondani, hogy aki nem vesz igénybe adósságrendezést, illetve akinél az adósságrendezésbe vont hitelállomány nem éri el a bevallott (mérlegszerinti) bruttó árbevétel 10%-át, az a termelo a hatékonyság növelését szolgáló fejlesztésekhez (gép, épület, ültetvény, stb.), a ténylegesen igénybe vett támogatások +25%-ára jogosult az elkövetkezendo három évben.

A koncepció nem kezeli azt az agrártermeloi kört sem, amelynek a hitelezésébõl a pénzintézetek kivonultak, finanszírozásuk az integrátorokon keresztül történik. (Számukra csak elvi jelentoségu a többletfejlesztési támogatás, hiszen évek óta semmilyen fejlesztési típusú támogatást saját forrás hiányában nem tudnak igénybe venni.)
Megfontolandó, hogy e kör esetében - pályázatos alapon - az életképességet igazoló szigorú feltételek megléte esetén, az igazolhatóan integrátoron keresztül biztosított rövid rövidlejáratú hitelállomány egy része is a konszolidáció tárgyát képezhesse.

A hitelezési rendszerek és intézmények

A mai agrárhitelezési gyakorlatban indokolatlanul túlsúlyban vannak az éven belüli hitelek, s nem kellõ súllyal szerepelnek a középlejáratúak és csak a kivételezett termelõk számára léteznek - az európai agrárfinanszírozási gyakorlatban domináló -, hosszú futamidejû hitelkonstrukciók. Az agrárgazdaság növekedési és modernizációs pályára állásához, elengedhetetlen a jelenlegi hitelezési gyakorlat átalakítása. A MOSZ álláspontja szerint a jövõ agrár-finanszírozásában általánosan helyet kell kapniuk a hosszú (10 éves vagy azt meghaladó) lejáratú, alapvetõen a technikai, technológiai korszerusítést szolgáló finanszírozási formáknak. Ki kell dolgozni az ennek megfelelõ hitelkonstrukciókat, illetve az ezekhez kapcsolódó állami garanciális és kamattámogatási rendszert.

A forgótõke-hiány enyhítése érdekében meg kell erõsíteni az ún. tôkepótló hitelek rendszerét és a preferenciáit a tényleges agrár-jövedelemtermelõ-képességhez kell igazítani. Mindezek mellett fenn kell tartani a konstrukcionális rövid hiteleket (zöldhitelek), a hozzájuk kapcsolódó kedvezményekkel.
Az intézményrendszeri oldaláról alapvetõen - az agrárhitelekhez elengedhetetlen - garancia rendszerek erõsítésére van szükség. Ezért a MOSZ kezdeményezi, hogy hatékony állami szerepvállalás mellett (alapítási- és a növekedéssel szinkronban lévõ tõkejuttatással), segítsék elõ a termelõk összefogásán alapuló garancia intézmények, ezek között is kiemelten, a garancia szövetkezetek alakulását és muködését.

Piacszabályozás

Az agrárgazdaság jelenlegi állapotának egyik alapvetõ oka a muködõ piacszabályozás csaknem teljes hiánya. Ennek egyik következménye a hektikus termelés- és áringadozás- A kiszámíthatóság érdekében a csatlakozásig terjedo idoszakra ( három év) kell meghirdetni az ágazatra vonatkozó harmonizált szabályozásokat. Az egyes ágazatok termelési és piacrajutási támogatásának egységes rendszerét kormányrendeletben kell meghirdetni (gabona, cukorrépa, olajosnövény, dohány, zöldség-gyümölcs, szolo-bor, tej, vágósertés, -baromfi, -marha, juh, hal).

A WTO-megállapodás következtében elvont támogatási összegeket teljes mértékben át kell csoportosítani az árutermelot megilleto minoségi támogatássá, kiegészítendo azt az árcsökkenést, ami az exporttámogatások megvonásából következett.

A gabona-piac szabályozása

A gabonafélék exportja teljes liberalizálást igényel. Halaszthatatlan az Európai Unióban alkalmazott intervenciós ár- és intézményrendszer - átmeneti idoszakra vonatkozó - módosított változatának bevezetése. ...Az intervenciós árakat a vetések megkezdése elott három hónappal kell meghirdetni. Az intervencióban kvóta nélkül, de csak regisztrált területbejelentéssel vehessen részt a termelo-Az intervenciós felvásárlás idoszaka étkezési búzánál szeptember 15-tol következo év május 31-ig, takarmány kukoricánál november 1-jétol következo év július 31-ig tartson. Az intervenciós igény mérséklése céljából az átmeneti idoszakban indokolt és célszeru fenntartani a közraktárba helyezett gabona tárolási- és kamattámogatásának, valamint a takarmány vásárlásához nyújtott hitelek kamattámogatásának megtartását.

A cukorrépa-piac szabályozása

A hazai cukorpiac szabályozásában meg kell erosíteni a termelokre vonatkozó répaszállítási jog rendszerét és garanciáit. A répaszállítási jog a termelok szerzett, vagyonértéku joga. Azt szabályozott körülmények között megtarthatják, átadhatják, visszaadhatják, elveszthetik, de azt el nem vehetik tolük.

Az olajosnövények piacszabályozása

Az olajosmagvak nemzetközi versenyhátrányának kiegyenlítése érdekében, indokolt - a termelési mérettol független - földalapú támogatás alkalmazása, az egyéb GOF növények támogatásához hasonlóan.

A zöldség- és gyümölcs ágazat piacszabályozása

-A piacrajutás elosegítése érdekében erosíteni kell az export hitelek támogatását. A piacrajutási támogatásoknál elonyt kell biztosítani a korszeru, jó minoségu, élelmiszer-biztonsági elõírásoknak megfelelõ, az igényes piacokon is eladható termékeknek. Elengedhetetlen a kiöregedett és/vagy korszerutlen ültetvények kiváltásának, megszüntetésének ösztönzése, a minoségi árut eredményezo, új telepítések támogatása.

A szõlõ- és bor ágazat piacszabályozása

A korábbi exporttámogatásokat, amelyek palackos borra és pezsgore vonatkoztak, át kell csoportosítani a jó minoségu szolot eloállító termelokhöz, minoségtámogatási jogcímen-A stratégiai értékesítés elosegítése érdekében alkalmazni kell a közraktárban elhelyezett bor finanszírozásának és tárolásának, valamint a lepárlás, illetve a must sûrítésének támogatását-A feszültségek csökkentése érdekében elotérbe kell helyezni a termelés-szabályozás kérdését.

A tejpiac szabályozása

Az öt éve muködo szabályozás bevált. A vagyon értéku kvóta alapján muködo, az irányárhoz kötött minõségi támogatás azt eredményezte, hogy létrejött a szabályozott piac. Az exporttámogatáson túlmenõen bõvíteni kell a lehetõségeket a vaj, tejpor stratégiai tárolása, szociális- és takarmányozási felhasználás támogatásaival.

A vágósertés-piac szabályozása

Az átmeneti idoszakban stabil szabályozásra van szükség mindaddig, amíg az ágazat exportorientált és a sertéstartók a földalapú támogatásokon keresztül nem kapják meg a takarmány-termesztéshez azt a mértéku támogatást, amely az Európai Unió termeloi számára rendelkezésre áll- Javasoljuk a több jogcímen meghirdetett termelési- és piacrajutási támogatások összevonását, a minoségi és élelmiszerbiztonsági támogatások növelését.

A baromfi ágazat piacszabályozása

Az átmeneti idoszakra stabil szabályozásra van szükség mindaddig, amíg a földalapú támogatásokon keresztül nem mérsékelheto a magyar baromfitermelok versenyhátránya. A korábban meglévo exporttámogatások volumenét konvertálni kell a baromfi termelok számára kifizetheto minoségi és élelmiszerbiztonsági támogatásra.

Támogatási rendszer

A támogatási rendszer alakulásának kiemelt jelentõsége van az uniós csatlakozásig hátralévõ idõben, mert utána már alig lesz mód belsô intézkedésekkel pótolni a lemaradást, illetve azért is, mert az Unió csak a már muködo támogatási rendszert hajlandó átmeneti, nemzeti támogatásként befogadni. A jelenlegi agrártámogatási rendszer sem a támogatás tömege, sem felhasználásának módja, sem pedig az abban alkalmazott technikák miatt nem felel meg a konszenzussal elfogadott Agrártörvény elõírásainak. A jövôben az agrártámogatásokra rendelkezésre álló források meghatározásakor maradéktalanul be kell tartani a törvény elõírásait, az infláció ellentételezése és a GDP arányos növekménye mellett, az uniós felzárkózást szolgáló forrásokat is biztosítani kell.

A MOSZ elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi agrártámogatási rendszernek a foglalkoztató, adófizetõ, árutermelõ mezõgazdasági vállalkozásokat diszkrimináló, kirekesztõ gyakorlatát. Szükségesnek tartjuk egy olyan támogatási törvény kihirdetését, amely az ágazati támogatásokat 5-6 évre elôre kiszámíthatóvá, átláthatóvá, szektorsemlegessé, a jelenleginél sokkal normatívabbá teszi.

Az elmúlt három évben tovább növekedett a nem az agrártermelést szolgáló támogatási elemek súlya. E helyzetet alapvetõen meg kell változtatni, és egyértelmuvé kell tenni, hogy mennyi az a költségvetési forrás, ami az agrárgazdaságot illeti meg, s mennyi - s milyen költségvetési elôirányzatokból - az, ami a vidéken hiányzó szociális háló részleges pótlásául szolgál.

A MOSZ álláspontja szerint az agrártermelõk versenyképességre felkészítése érdekében a támogatási rendszert mértékében fokozatosan, de technikáiban és rendszerében azonnal közelíteni kell az uniós gyakorlathoz. Ennek keretében 2003. I. 1-jétol a csatlakozás után is fenntartani kívánt támogatási elemeket is be kell építeni a rendszerbe.

Ehhez a piacszabályozási fejezetben felsorolt eszközökön (jövedelemkiegészítô támogatások, intervenció, költségtérítõ támogatások, stb.) túl az alábbiakat kell figyelembe venni:

Az ágazat versenyképességét, modernizálását szolgáló fejlesztéseket kiemelten kell támogatni. Ezen belül mind mértékében, mind a támogatásba bevonható kör tekintetében növelni kell a gép- és technológiai támogatást, az épületek, építmények rekonstrukcióját. Fontos cél az állattartó kapacitás korszerusítése és különösen a telepek környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ átalakítása, valamint az öntözés támogatása.

Nagyobb szerepet kell kapniuk az élelmiszerbiztonságot szolgáló beruházásoknak, a mezõgazdasági minõségbiztosítási rendszerek (ISO) támogatásának. Mind foglalkoztatási, mind piaci okokból jelentõsen növelni kell az ültetvénytelepítések, illetve -felújítások támogatását. Gépekre normatív alapon 30%-os, új épületre 30-40%-os, épületrekonstrukcióra és ültetvénytelepítésre 50%-os támogatottsági szintet javasolunk.

Agrárfoglalkoztatás

A rendszerváltás óta közel félmillió agrár-munkavállaló vesztette el munkahelyét. A nemzetgazdaság egészében már két éve növekszik a foglalkoztatás, csökken a munkanélküliség, ezzel szemben a mezõgazdaság az elmúlt három év alatt is évente átlag 10%-os munkaerõ kibocsátásra kényszerült. Ez a foglalkoztató mezõgazdaság diszkriminációjának, illetve a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb átlagbéren foglalkoztatók helyzetén rontó kormányzati intézkedéseknek "köszönhetõ". A nemzetgazdasági átlagbérnél magasabb bérszínvonalon foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkaadók foglalkoztatási terhei csökkentek, az átlagbérszint alatti foglalkoztatók terhei (minimálbér emelés, egészségügyi hozzájárulás növekedése, stb.) pedig növekedtek.

A MOSZ álláspontja szerint az agrár-foglalkoztatás megõrzése érdekében a munkáltató által ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási kötelezettség legalább 30%-ának megfelelõ, de legalább 10 ezer Ft/fo/hó összegu foglalkoztatási támogatást kell meghatározni. E támogatási forma természetesen vonatkozik a társadalombiztosítást fizetõ, önfoglalkoztató agrártermelõkre is.

Élelmiszerbiztonság

Elengedhetetlen az élelmiszerbiztonsági követelményeknek megfelelõ, köz-, állat-, növény-egészségügyi, valamint környezetvédelmi elõírások betartásával elõállított termékek termelésének és piacra jutásának nagyobb támogatása.

A bérlet ösztönzése

A termõföldet meghatározott területi méret és bérleti idõtartam mellett bérbevevõ földhasználót - a földbérleti díj meghatározott hányadát kitevo - bérleti díj támogatás illesse meg. Az öt évet meghaladó bérleti szerzodéseknél a bérleti ido növekedésével progresszíven emelkedo bérletdíj támogatást és a bérbeadónál adóelengedést javasolunk alkalmazni.

Gyenge minõségû földek

A magyar gazdaság, a vidék nincs abban a helyzetben, hogy lemondhasson az átlagosnál gyengébb minõségu földeken történõ gazdálkodásról. Ebbõl adódóan a MOSZ elengedhetetlennek tartja, hogy a támogatási rendszer honorálja az e területeken gazdálkodók jövedelem-kiesését. Javasoljuk a 17 AK/hektárnál kedvezõtlenebb földminõségen gazdálkodók földminõségtõl függõ támogatásának idõszakos visszaállítását és egy az EU gyakorlatnak megfelelõ, de a hazai lehetõségek figyelembevételével kidolgozott új feltételrendszertõl függõ, többletköltség-térítõ támogatás bevezetését. Az ehhez szükséges pénzeszközök egy részét - hasonlóan az uniós strukturális alaphoz - vidékfejlesztési pénzekbol kell finanszírozni.

A termelõk érdekérvényesítõ esélye

Az agrártermelõk piaci érdekérvényesítõ esélye, alkupozíciója elfogadhatatlanul alacsony színvonalra süllyedt, az agrártermelõk kiszolgáltatottsága növekszik. (Az elmúlt 12 évben az agrárfelvásárlási árak alig ötszörösükre, még az élelmiszer feldolgozói árak és az élelmiszer fogyasztói árak nyolcszorosukra emelkedtek.) Ugyanezen folyamatok figyelhetõk meg a jövedelmek alakulásában is. E helyzet megváltoztatása érdekében elengedhetetlen a termelõk érdekérvényesítõ képességének javítása, pozíciójuk erõsítése és a termelõi, beszállítói biztonság javítása. A termelok pozíciójának erosítése érdekében javasoljuk beszállítói garancia szervezet (Kht) létrehozását.

Az agrártámogatási rendszeren belül továbbra is fenn kell tartani, illetve bõvíteni kell az agrárhitelekhez kapcsolódó garancia- és kamattámogatási rendszereket, és vissza kell állítani a tagi kölcsönhöz kapcsolódó támogatásokat.

Több "alapszeru" támogatás mûködik a mezõgazdasági szabályozórendszeren belül. Ezek közös jellemzõje, hogy forrásukat csaknem teljes egészében a mezõgazdasági termelõk rendszeres, jogszabályban elõírt, adók módjára teljesített befizetései biztosítják. Ezen alapok felhasználását hivatalosan agrártámogatásként könyvelik el, függetlenül attól, hogy több alap esetében - különösen ilyen pl. az állattenyésztési alap - a termelõkhöz csak az általuk befizetett összeg kisebb hányada jut el.

A MOSZ ismételten javasolja ezek megszüntetését, vagy azt, hogy ezen alapok befizetéseibõl csak a termelõk részesedjenek, e források ne szolgáljanak hatósági, illetve más állami támogatásból finanszírozandó feladatokat.

Adó- és járulékrendszer

A mezõgazdasági termelõk több, mint 100 md forinttal járulnak hozzá az államháztartási befizetésekhez, s ennek mintegy 96%-át társas vállalkozások adják-
A MOSZ szerint a jelenlegi agrár elvonási és támogatási rendszer diszkriminatív, ezért tarthatatlan. Ellehetetleníti az árutermelõ, foglalkoztató társas gazdaságokat, ezzel gyorsítja újabb munkahelyek elvesztését. A mezõgazdaság szereplõinek fele olyan terheket visel (adó, tb-járulék stb.), amelyek elviszik a fedezetét mintegy 200 ezer mezõgazdasági foglalkoztatott jövedelmi színvonala felzárkóztatásának. Az elvonások ennél az agrártermelôi körnél lehetetlenné teszik a fejlesztési célú tõkefelhalmozást is, sõt a társas gazdaságokban gyakran a vagyon terhére kell teljesíteni az adók és járulékok befizetését, ezzel felélve a vagyon egy részét, s veszélyeztetve több ezer mezõgazdasági alkalmazott és családja megélhetésének perspektíváját.
Emiatt a MOSZ az elvonási rendszert a következõk szerint javasolja átalakítani:

1. A MOSZ szükségesnek tartja - új földtörvény alapján - a földbérlet adószabályainak átalakítását. A rendszerben a stabil használati jogviszonyokat kell ösztönözni, ezért a tartós (muvelési ágtól függô, legalább 5 éves, illetve az ültetvények életkorához igazodó idõtartamú) bérleteket a továbbiakban az adómentesítéssel szükséges preferálni.

2. A MOSZ a társasági adó rendszerének módosítását is elengedhetetlennek tartja. A Szükségesnek tartja a mezõgazdasági tevékenységre legalább 50%-os mértéku adókedvezmény meghirdetését, az elmaradott térségekben pedig a beruházásokhoz, illetve felújításokhoz kapcsolódóan teljes, minimum 5 évre szóló adómentességet.

3. A mezõgazdasági kompenzációs felár rendszerét alapvetõen újra kell gondolni, s úgy átalakítani, hogy a felárat közvetlenül a jogosult árutermelõk igényeljék. A MOSZ indokoltnak tartja továbbá a mezõgazdasági árutermelõk által vásárolt és felhasznált gázolaj utáni adó-visszatérítés mértékének növelését. A gázolaj jövedéki adójának visszatérítését 100%-os mértékûre kell emelni és más ágazatokra is (pl: sertés, brojlercsirke) ki kell terjeszteni.

A MOSZ szükségesnek tartja a bor jövedéki törvény szabályozásának egyszerusítését. Ennek keretén belül a szolotermelot, mint jogalanyt ki kell venni a törvény hatálya alól, illetve a felesleges adminisztratív kötelmek alól a bortermeloket mentesíteni kell.

4. A mezõgazdaság rendkívül gyenge jövedelemtermelõ és teherviselõ képessége miatt, a helyi adók között mentesíteni kell a mezõgazdaság tevékenységet az iparuzési adó alól, és az építményadónál bôvíteni kell a mezõgazdasági építmények (pl: üvegházak, gombapincék, stb.) adómentes körét.

5. A társadalombiztosítási elvonásoknál a százalékos arányú elvonás számszeru értéke ugyan csökkent, ám a "helyébe lépõ" fix összegû egészségügyi hozzájárulás összességében nagyobb terhet jelent a legrosszabb jövedelmezõségi helyzetu, a legnagyobb arányban a minimálbérhez közeli bérszinten foglalkoztató vállalkozásoknál. A MOSZ szerint ez olyan diszkriminatív többletteher az érintett munkaadók számára, amelyet a rendkívül rossz jövedelemtermelõ képesség mellett képtelenek kigazdálkodni. Ezért a MOSZ javasolja az egészségügyi hozzájárulás eltörlését.

Kistermelés

A magyar agrárgazdaságban az árutermelõ mezõgazdaság mellett széles köru kistermelõi, az esetek nagy részében a szociális hálót helyettesítõ rendszer muködik.
A jelenlegi õstermelõi rendszer sokszor az egyedüli önfenntartási lehetõség, ugyanakkor egyre nagyobb mértékben piaczavaró, a szürke-fekete foglalkoztatást elõsegítõ, az adózást elkerülõ eszköz. E kör - a társas vállalkozásokkal szemben - adót, járulékot nem fizet, ugyanakkor a termelése kiszámíthatatlan, áttekinthetetlen, s ez sok esetben piaci zavarokat okoz. A rendszer átalakítása tehát elengedhetetlen, úgy, hogy a támogatások elsõsorban a nyilvánosságot vállaló, árutermelõ, adót, járulékot fizetõ körhöz kerüljenek.

Azokat a kényszervállalkozókat, akik valójában sem ma, sem a jövõben nem válnak, válhatnak az agrártermelés szereplõivé, megfelelõ helyzetbe kell hozni úgy, hogy tisztességes megélhetéssel és a minden magyar állampolgárt megilletõ szociális biztonsággal rendelkezzenek. Az árutermelõ õstermelõi tevékenységet nyilvánossá, átláthatóvá kell tenni. E kört - az Unióban is alkalmazott módon - egyösszegu, egyszerusített támogatási rendszerrel kell az agrárgazdaság egészéhez csatlakoztatni.

A MOSZ egyetért a családi gazdasági támogatásokhoz kapcsolódó felesleges adminisztrációs eloírások oldásával. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ugyanez jelenjen meg a kis- és középvállalkozások finanszírozása vonatkozásában is. Ezért kezdeményezzük, hogy - az egyéb feltételek változatlan hagyása mellett - mind a családi gazdaságoknál, mid a kis- és középvállalkozásoknál az indokolatlan és a versenyképesség gátjául szolgáló 300 hektárban maximált földhasználat eltörlésre kerüljön.

Elemi károk rendezése

A MOSZ javasolja, hogy az állam és a termelõk aktív közremuködésével jöjjön létre a nem biztosítható károk rendezésére szolgáló olyan (külön) intézményrendszer, mely rögzíti a kárfajtákat, mértékeket és az állami segítség módját. A térítés mértéke legalább a kár 70%-a legyen.

Környezetvédelmi adottságaink

-Hazánk kedvezõ helyzetben van az uniós átlagtól messze elmaradó vegyszerfelhasználás, állatállományunk ellenõrzötten egészséges volta, különösen a professzionális üzemek folyamatosan ellenõrzött tartási körülményei miatt. Adottságainkra alapozva meg kell teremteni minél szélesebb körben a növény- és állati alapanyag elõállítás minden mozzanatra kiterjedô ellenõrzését és annak dokumentálását. Ehhez kell egy magas szintu termelôi növény- és állatorvoslási gyakorlat, egy akkreditált ellenõrzési, igazoló rendszer és egy hiteles nyilvántartás. E feladatok alapvetõen államiak, de ki kell alakítani ennek termelõi oldalról a civil kontrollját is, melyben az érdekképviseletnek kiemelt szerepet kell játszania.

Várható a biotermékek iránti igények növekedése, ami új piaci lehetõséget is teremt. Erényt kell kovácsolni a hátrányainkból, hogy kevés mesterséges anyaggal, alacsony környezetterheléssel dolgozik a magyar mezõgazdaság. Különösen az elmaradott térségekben és a gyengébb minõségu területeken e tevékenységek alternatív földhasználati módként is megjelenhetnek. Ehhez meg kell teremteni egy jól végiggondolt, szervezett, összehangolt termelés, feldolgozás feltételeit és rendszerét. Figyelemmel a Nemzeti Környezetvédelmi programra, az Európai Unió által biztosított forrásokra, a fogyasztói igények változására, a hazai mezõgazdaság alacsony színtû kemizáltságára, egy önálló, a mezõgazdaság nagy részét lefedõ speciális program indítását kezdeményezi a MOSZ, amelyben "bio-közeli" technológia, ellenõrzési, termelési rendszer, s mindezek reklámja is szerepel. Ehhez az érdekképviseletnek megvan a megfelelõ szakember háttere, az állammal együttmuködve a tárgyi háttér is megteremthetõ.

Vidékfejlesztés és agrárgazdaság

A vidék népességmegtartó képessége, az életminoség alakulása - beleértve az agrár-önfoglalkoztatást - nagymértékben az agrárgazdaság helyzetétõl, az agrárfoglalkoztatás, önfoglalkoztatás alakulásától függ- A mezõgazdasági foglalkoztatás 12 hónapra - különösen a növénytermesztésben - nem biztosítható. Az embereknek viszont jogos igénye a foglalkoztatás biztonsága, a szociális ellátás folyamatossága. A mezõgazdaságban erõsíteni kell a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika együtthatását. Ennek érdekében a MOSZ javasolja, hogy azokban az ágazatokban, ahol az év bizonyos szakában (télen) nincs folyamatosan munka, emiatt kereset sem, ott a foglalkoztatottak a kiesõ idôre - munkajogi folytonosságuk megtartásával - járadékot kapjanak. Ennek költsége azonban ne a vállalkozásokat, a vállalkozókat terhelje, azt vállalja át az állam. Azoknak a mezõgazdaságban foglalkoztatottaknak pedig, akiknek koruk és egészségi állapotuk miatt nincs már esélyük a munkaerõpiacon, a nyugdíjkorhatár eléréséig olyan támogatást kell adni, amely biztosítja kivonulásukat a mezõgazdaságból, önbecsülésük feladása nélkül, s akik ebbõl a támogatásból emberhez méltóan meg tudnak élni.

A MOSZ kezdeményezi a vidéki foglalkoztatás bõvítését, egyrészt az agrártermelés integrációjának - különösen a nagy élõmunka igényu ágazatokban - támogatásával, másrészt a vidéki munkaerõnek a mezõgazdasági szezonon kívüli foglalkoztatása feltételeinek megteremtésével.

A nem mezõgazdasági fejlesztések között, a 3000 lélekszám alatti településeken, munkahelyet teremtõ vállalkozások támogatására egy kifejezetten a falvak foglalkoztatási gondjait oldó programot kell kidolgozni. E célra a támogatást munkaerõ-piaci forrásokból szükséges kiegészíteni, annak egy új munkahelyre jutó mértéke legalább másfélszeresen haladja meg a "máshol" ilyen céllal adott támogatás mértékét.