Jelentős változások a szakképzésben
A kormány ez év tavaszán határozatot hozott a Szakképzés 4.0 - A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira című stratégia elfogadásáról és a végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről. Már ekkor tudható volt, hogy a szakképzés szabályozása komoly átalakítás előtt áll, azonban a konkrét jogszabály módosításokra egészen októberig kellett várni.
Első körben módosításra került az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) számú kormányrendelet. A módosítás keretében a több mint 700 szakképesítés 174-re csökkent, illetve a maradók is csupán iskolarendszerben lesznek oktathatók 2020 szeptemberétől. Olyan szakok kerültek ki, mint a mezőgazdasági gépjavító, a növényvédelmi szak technikus vagy a tejipari szakmunkás. Jogalkotói információ szerint ugyanakkor ezek nem tűntek el. Kidolgozásra kerül egy úgynevezett szakmajegyzék, amelyben ezek megfelelő tartalommal visszakerülhetnek.
Október 30-án benyújtásra került a szakképzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A tervezet valójában nem módosítást, hanem egy teljesen törvény szövegét tartalmazza.
A legfontosabb tudni valók az új törvényről.
Új fogalom a szakmajegyzék. A kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható szakmákat a kormányrendeletben fogja megállapítani. A szakmajegyzékben szakmánként fogják meghatározni a szakma azonosító számát, ennek keretében tanulmányi területét, ágazati besorolását, szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, a szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó szakmairányt, a szakmai oktatás időtartamát illetve a szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó súlyszorzót. Az indoklás szerint a szakképzés tartalmi dokumentumai között a törvény az Országos Képzési Jegyzék helyébe a szakmajegyzéket, mint a szakmák hivatalos állami regiszterét állítja. Magyarul megszűnik az OKJ és a helyébe lép, a szakmajegyzék. Az ok, amiért megelőzően mégis módosításra került az OKJ az volt, hogy a jövő évi képzések még időben meghirdetésre kerüljenek.
A törvény 16. §-a szerint szakképző intézmény a technikum és a szakképző iskola. Ha a szakképző intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény köznevelési alapfeladatait ellátja, többcélú szakképző intézményként működik. Sem a törvénytervezet szövegében, sem az indoklásban nincs nevesítve, de úgy tűnik, hogy a technikum a szakközépiskolát, a szakképző iskola pedig a volt szakmunkás iskolát jelenti.
A javaslat leírja az intézmény típusok feladatát. A szakképző intézmény szakképzési alapfeladatot lát el. A szakképzési alapfeladat-ellátás körében a szakmajegyzékben meghatározott szakma megszerzésére irányuló szakképzés folyik. A szakmai oktatás közismereti oktatásból, ágazati alapoktatásból és szakirányú oktatásból áll. A tanuló, illetve szakképző iskolában kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésben részt vevő közismereti kerettanterv szerinti oktatásban vesz részt. A szakmai oktatás a szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyamon történik. A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés mindkét szakképző intézményben két évfolyamon történik. Két évfolyamon történik továbbá a technikumban az érettségi vizsgára történő felkészítés.
A technikum, ahogyan arra a törvény is utal, többféle funkciót tölt be. Elsődleges szerepének – a szakképző iskola mellett – a szakirányú oktatás és az annak megfelelő továbbtanulásra való felkészítést tekintik, míg másodlagosan az érettségi vizsgára a szakmai vizsgával párhuzamosan történő felkészítést. Ezzel szemben a szakképző iskola főszabály szerint kizárólag a szakma megszerzését biztosítja. A technikusképzés a szakirányú továbbtanulás előszobája, amely a középfokú és a felsőfokú oktatás tananyagát egymással összehangoltan és egymásra épülően biztosítja, a szakirányú oktatás tekintetében pedig annak közös megszervezését is lehetővé teszi.
A szakképzési jogviszonyban – a tanulói jogviszonytól eltérően – a szakképző intézmény (szakmai oktatásra), illetve a felnőtt képző (szakmai képzésre vagy a nem szakképző intézmény által részszakma és ahhoz kapcsolódó szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai oktatásra) és a képzésben részt vevő személy szakképzési szerződést köt. A törvény a szakképzési jogviszonyt a tanulói jogviszonyhoz képest lényegesen rugalmasabb, a felek mellérendeltségén alapuló és ebből következőn a szakképzési jogviszony kereteit és tartalmát is sokkal szabadabban alakítható kapcsolatként határozza meg. A szakképzési jogviszony ilyen kialakításának indoka a szakképzési jogviszony keretében folyó szakképzés jellege. A törvény ugyanis itt abból indul ki, hogy a képzésben részt vevő személyek sajátos elfoglaltsága és egyedi életkörülményei a kötött tanulói jogviszonyhoz képest lazább, szabadabban alakítható viszonyt igényelnek. Ennek megfelelően a szakképzési jogviszony keretében folyó szakképzés is a képzésben részt vevő személyek sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési formában, a tanév, illetve a tanítási év rendjéhez igazodóan vagy attól függetlenül valósul meg, amelyhez kapcsolódóan további kedvezmények biztosíthatók (pl. a képzési idő vagy az óraszám csökkentése, az értékelés, illetve a minősítés egyedi szabályozása vagy a képzési hitel igénybevétele).
A szakmai oktatás magában foglalja az ágazati alapoktatást és a szakirányú oktatást, a törvényben meghatározott esetben pedig ezzel párhuzamosan vagy attól elkülönülten a közismereti oktatást. A közismereti oktatást a közismereti kerettanterv szerint kell folytatni akként, hogy az a szakirányú oktatáshoz igazított váltakozással legyen teljesíthető.
Az ágazati alapoktatás a törvény új intézménye. Ennek keretében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzés első részében az adott ágazat közös szakmai tartalmait tanulja. Az ágazati alapoktatásra kizárólag a szakképző intézményben kerülhet sor és annak végén ágazati alapvizsgát kell tenni. Az ágazati alapoktatással megvalósul az azonos ágazatba tartozó szakmák megszerzésére irányuló szakmai oktatások közötti rugalmas átjárhatóság.
A szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakma keretében ellátható munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, azok gyakorlatban történő alkalmazását tanulja meg. A szakirányú oktatás emellett felkészít továbbá a szakmai vizsgára is. A szakirányú oktatásban való részvétel kötelező. A törvény szakít a korábbi elméleti és gyakorlati megosztással, a szakirányú oktatásban az elméleti és a gyakorlati oktatás egymással párhuzamos történik.
A szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelyen vehet részt. A képzésben való részvétel annak formájára tekintet nélkül egyenértékű. Az utóbbi esetben az eredeti jogviszonya mellett szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között. A törvény megszünteti az együttműködési megállapodást.
A törvény létrehozza a képzőközponti minőséget, aminek három típusa lehet: az ágazati képzőközpont, a tudásközpont és a vállalati képzőközpont. A képzőközpontok létrehozása a tanműhelyfejlesztés egyik eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a képzéseket olyan környezetben lehessen végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.
Az ágazati képzőközpont olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve a szakképzési centrum tulajdonában álló gazdasági társaság, ami a duális képzőhelyi követelményeknek való megfelelés együttes megvalósítását célozza.
A tudásközpont a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum tulajdonában álló gazdasági társaság, ami a szakirányú oktatás és nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés egy képzőközpontban történő megvalósítását célozza.
A vállalati képzőközpont az olyan nagyvállalkozás szervezeti egysége, aki a szakirányú oktatás folytatása céljából saját tanműhellyel rendelkezik.
Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont csak nonprofit gazdasági társaság lehet. A vállalati képzőközpont profitorientált, a minősítés feltétele, hogy az utolsó éves nettó árbevétel legalább kilencven százaléka vállalkozási tevékenységből származzon. A képzőközponti minőséget a társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg.
A törvény meghatározza, hogy mi lehet duális képzőhely. Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba, amely a törvényben foglalt feltételeknek megfelel. A feltételeknek az felel meg, akinél a szakirányú oktatás folytatásának a kormány rendeletében előírt feltételei biztosítottak, aki foglalkoztat a kormány rendeletében előírt végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt, aki rendelkezik a duális képzőhely által vállalt szakma oktatásához szükséges eszközzel és felszereléssel, és aki minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.
A törvény újra szabályozza az Ágazati Készségtanácsokat (ÁKT-k) is. Az ÁKT-k a 2011. évi CLXXXVII törvény alapján 2018. július 1-től kezdték meg működésüket, emiatt még kevés információval rendelkeztünk a működésüket illetően. Az ÁKT-k feladata, hogy elősegítsék a munkaerő piaci igények és a képzési rendszer összhangjának megteremtését, valamint véleményezés, illetve javaslattételi munkával hozzájáruljanak a szakképzés- és felnőttképzési rendszer működtetéséhez, szükséges átalakításának folyamatához. Az ÁKT-k állandó tagsága 7-19 fő között változik, mely függ az érintett ágazat nagyságától, szerkezetétől, struktúrájától. Az Ágazati Készségtanácsok állandó tagjai azon vállalatok köréből kerültek ki, akik vállalták az ágazatokon belüli összefogó, közvetítő szerepet, mindemellett elegendő információval rendelkeznek a munkaerő piaci igényekről és képesek az ágazat képzési (szak- és felnőttképzés) helyzetének előmozdítása érdekében a szakmai igényeket megfogalmazni. Az ÁKT tagjai külön nincsenek nevesítve a hatályos jogszabályban, kivéve a munkavállalói érdekképviseleteket, amelyek egy főt delegálnak a tanácsba. Az új törvényben ez már nem így lesz, de a részlet szabályok későbbi rendeletben lesznek megállapítva. Tekintve, hogy az Ágazati Készségtanácsokra komoly feladatok hárulnak a képzési struktúra meghatározásában és működtetésében, a MOSZ kezdeményezte a felvételét, hogy aktuális információval és autentikus tapasztalatokkal tudja segíteni a munkát, mind a konzultáció, mind a továbbképzés területén.
Bekerült a törvénybe a szakképzési hozzájárulás szabályozása is. Eddig ezt a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény rendezte. Az indoklás szerint a törvény a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – kötelezett. legyen a szakképzési hozzájárulásra A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének mértékét csökkentheti a szakirányú oktatásban, illetve a duális kép-zésben való részvételéhez kapcsolódóan a törvényben meghatározott formában és mértékben. A szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség ezt meghaladó részét az állami adóhatóság számára kell megfizetni, illetve a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget meghaladó csökkentés összegét az állami adóhatóságtól visszaigényelni.
A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulás alapjával, mértéke a hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év február huszonötödikéig maga állapítja meg és vallja be a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettségét, a figyelembe vehető csökkentő tétel összegét, valamint a nettó kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
A törvény 2020. január 1-én lép hatályba. Hogy az új rendszer milyen irányba mozdítja el szakképzést ma még nehezen megítélhető. Amint a vonatkozó jogszabályok, nyilvánosak lesznek, illetve elfogadásra kerülnek, tájékoztatni fogjuk tagjainkat.
Készítette: Csizmadia Máté