Zajlanak a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos egyeztetések
2020 év végén számos új, az uniós költségvetés és a Közös Agrárpolitika végső feltételeire is jelentős hatással bíró javaslat, álláspont látott napvilágot. Október végén az Európai Tanács és az Európai Parlament is elfogadta a KAP-ra vonatkozó tárgyalási álláspontját, így elkezdődhettek a 3 oldalú egyeztetések a Bizottsággal a KAP új feltételrendszeréről.
Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben még nincsenek végleges döntések, több - számunkra kiemelten fontos pontban - jelentősen eltérő álláspontokat képviselnek az egyes szervezetek. A tárgyalások előreláthatólag 2021 első fél évében zárulnak.
November 10-én megszületett a politikai megállapodás az EP és a Tanács között az új 7 éves uniós költségvetéséről. A költségvetést azonban hivatalosan is el kell fogadnia mind az EP-nek, mind a Tanácsnak. Az, hogy erre mikor kerül sor - a jogállamisági kritériumok körüli vitahelyzet miatt - jelen pillanatban nehezen jósolható meg. Amíg nem kerül elfogadásra az uniós költségvetés, nem lesz elfogadott KAP sem. Amennyiben a költségvetés idén nem kerül elfogadásra, 2021-ben a 2020-as uniós költségvetés lenne felhasználható. (Pontosabban minden hónapban annak egy tizenketted része, amíg el nem fogadják költségvetést.)
Az átmenti év hosszáról - 1 vagy 2 év - még mindig nincs döntés és a feltételeket rögzítő uniós jogszabály sem került elfogadásra. A Tanács és a Parlament megállapodása alapján a Helyreállítási Alapból a vidékfejlesztés céljaira biztosított 7,5 milliárd eurós uniós forrást – amelyből Magyarország az előzetes kalkulációk alapján mintegy 90 milliárd forinttal részesedik – az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem 2023. év végéig, hanem már 2021-22-ben le kell kötni, vagyis hamarabb kerülhetnek a termelőkhöz.
A KAP-ot érintően a közvetlen támogatások legtöbb forrással bíró eleme – a szervezetek között e tekintetben konszenzus van - a fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás lesz. (Ennek igénybevételi feltétele az úgynevezett megerősített feltételrendszer (kondicionalitás) teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a mostani alaptámogatás igénybevételi feltételül szabott Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKA), és Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) betartása mellett, annak, aki igénybe akarja venni az alapszintű jövedelemtámogatást, a jövőben meg kell felelnie a jelenleg zöldítési előírásként meghatározott állandó gyepterületek megőrzésének és az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó előírásoknak is. (Vagyis a zöldítés jelenlegi előírásai beolvadnak az alapfeltételek közé.) E mellett azonban még más előírások is bevezetésre kerülhetnek (pl. foszfát diffúz szennyező források ellenőrzése, vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme).
A közvetlen támogatások másik központi eleme az úgynevezett agro ökológia alapprogram (ez lett az eddigi eco scheme hivatalos magyar neve lett). Az Európai Parlament a közvetlen támogatások legalább 30%-át különítené el erre a célra. Ez gyakorlatilag egy AKG típusú közvetlen támogatás, amelyet a tagállamnak kötelező bevezetnie, de a termelői részvétel önkéntes. A Tanács a közvetlen támogatások legalább 20%-át fordítaná erre, de meghatározott feltételek mentén lehetővé tenné, hogy a tagállam ezt 10%-ra csökkentse. Az agro ökológiai alapprogramra vonatkozó támogatás hektáronkénti (számosállatonkénti) és/vagy mezőgazdasági üzemenkénti éves kifizetés keretében, ösztönző kifizetés formájában lenne nyújtható. A tagállamoknak kell összeállítaniuk a (műtrágyahasználatra, növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimum-követelményeken túlmutató) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok azon jegyzékét, amit támogatni kívánnak. (Ez lehet például: üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentése, vízminőségének védelme vagy javítása, talajerózió csökkentése, biológiai sokféleség védelme.)
A termeléshez kötött támogatások fenntartását mind az EP, mind a Tanács támogatja. A Tanács a jelenlegi, 13+2%-os szinten, míg az EP 10+2%-os szinten engedélyezné.
Az Európai Parlament előírná, hogy a közvetlen támogatások legalább 6%-át átcsoportosítással nyújtható támogatásra kelljen elkülöníteni. Ez a támogatási forma a nagyobb méretű üzemektől vonna el támogatást és csoportosítaná át azt a kis és közepes méretű gazdaságokhoz. Az EP javaslata alapján az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatható hektárok száma nem haladhatná meg a mezőgazdasági üzemek méretének nemzeti átlagát. Ha a tagállam a közvetlen kifizetések legalább 12%-át átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra fordítja, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a cappinget. A Tanács nem tenné kötelezővé ezen támogatási jogcím alkalmazását.
A cappinget (támogatások korlátozását) érintően az Európai Parlament arra tett javaslatot, hogy a közvetlen támogatások 60.000 euró feletti összegét - a Bizottság többször bemutatott javaslatának megfelelően - fokozatos csökkentsék, 100.000 euró felett pedig teljesen vonják el. A munkabér kompenzáció lehetőségét tagállami hatáskörbe utalná. A tagállamok a bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből levonhatnák a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50%-át, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is. Az említett összegek kiszámításához a tagállamok a tényleges munkabérköltségeket, vagy a mezőgazdasági és azzal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használhatnák.
A Tanács javaslata alapján a capping alkalmazása tagállami hatáskörbe kerülne. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó közvetlen kifizetések összegének 60 000 EUR-t meghaladó részét a következők szerint csökkentik:
- legfeljebb 25 %-kal a 60 000 EUR és 75 000 EUR közötti sáv tekintetében;
- legfeljebb 50 %-kal a 75 000 EUR és 90 000 EUR közötti sáv tekintetében;
- legfeljebb 85 %-kal a 90 000 EUR feletti összegek tekintetében
A tagállamok a fenti korlátokon belül további sávokat is meghatározhatnak, és e további sávok tekintetében megállapíthatják a csökkentés százalékát. Azok a tagállamok, amelyek a felső határérték meghatározása mellett döntenek, a 100 000 EUR-t meghaladó összeget 100 %-kal csökkentik.
A munkabér kompenzációt a Tanács is tagállami hatáskörbe utalná, de 100%-os munkabér kompenzációt tenne lehetővé. A kompenzáció során kivonhatóak lennének a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is. Elszámolható lenne azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költsége is, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért az általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a gazdaság gazdasági eredményéből. Levonható lenne a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott szerződéses költségek munkaerőköltség része is.
Alapvető különbséget jelent, hogy míg a Tanács kizárólag az alapszintű jövedelemtámogatásra terjesztené ki a cappinget, addig az EP az összes közvetlen támogatásra. (Valószínűleg az EP is kivonja a hatálya alól az agro ökológia alapprogramot és a fiatal termelők kiegészítő támogatását.)
Az EP új javaslatként veti fel, hogy a Bizottság gyűjtsön információkat a KAP első és második pilléréből kapott valamennyi támogatásról, és összesítse azt a teljes összeget, amelyet egy természetes személy közvetlenül közvetlen kifizetések révén, vagy közvetve, olyan jogi személyek tényleges tulajdonosaként kap, amelyek a KAP-kifizetések (közvetlen kifizetések és vidékfejlesztésből származó kifizetések) kedvezményezettjei. A Bizottságnak le kellene állítania az 500 000 eurót meghaladó, összesített összegű közvetlen kifizetést és az 1 000 000 eurót meghaladó, második pilléres beruházásokra kifizettet összeget. AZ EP javaslata nem igazán kiforrott, az sem egyértelmű, hogy csak a természetes személyekre vonatkozik-e, vagy a gazdasági szervezetekre is. Ha része lesz a végső megállapodásnak, akkor valószínűleg nem ilyen formában kerül bele.
Mind az EP, mind a Tanács engedélyezné az Átmeneti Nemzeti Támogatások (ÁNT) jövőbeli folyósítását. Az EP javaslata alapján az ÁNT támogatás összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 2013-ban engedélyezett ágazatspecifikus keretösszegek 50%-át, (ez gyakorlatilag a mostani szint), míg a Tanács fokozatosan csökkentené ezt az összeget. (A 2023. évi 50% évi 5 százalékpontos csökkenés után 2027-re 30%-ra csökkenne.)
A vidékfejlesztési támogatások kapcsán mind az EP, mind a Tanács 15%-os nemzeti
társfinanszírozási minimumot írna el. Ez jelentős visszalépés a Bizottság eredeti (30%-os) elképzeléséhez képest. A tagállam természetesen vállalhat magasabb arányú társfinanszírozást – erre a MOSZ is javaslatot tett – a maximális mérték 80% lehet.
A három oldalú egyeztetések - mint ahogy már utaltam rá - jelenleg is zajlanak. Az, hogy az itt bemutatott javaslatok közül mi kerül elfogadásra, illetve milyen kompromisszumok születnek csak 2021 első fél évében derül ki. Ezt követően kerülhet sor az uniós alapjogszabályok elfogadására, majd az uniós végrehajtási rendeletek kidolgozására. A nemzeti, tagállami döntéseket tartalmazó jogszabályok csak ezt követően - várhatóan 2022-ben – jelenhetnek meg.
Oláh Endre