Jelentés a COPA-COGECA 2018. február 5-6-i gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2018. február 5-6.-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet, a vetések alakulását és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

                      

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, vetésterület becslések

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak repcetermő területe érdemben nem változik, a tavalyival megegyező, 6,3 millió hektáros vetésterületet jelez előre a Copa-Cogeca. Elmondható, hogy az unió északi területein – Nagy Britannia egyes régiói, Svédország, Finnország, Lengyelország és Németország északi területein – jelentős esőzések voltak mind a vetési időszakban, mind később, így ott egyrészt csökkent a vetésterület, másrészt pedig az elvetett állomány egy részének kipusztulása is valószínűsíthető. A déli részeken  - Spanyolország, Portugália – aszály van, Portugália területének 90%-a aszálysújtott, a vízkészletek sok régióban kritikus szint alá csökkentek. Több tagállam (pl. Ausztria, Olaszország) a szója vetésterületének tervezett növeléséről számolt be. Lengyelországban egyre több tejtermelő GM mentes tejet akar előállítani, ehhez a szóját is maga kívánja megtermelni, így egyre többen vágnak bele a szójatermesztésbe.

A világpiaci helyzet kapcsán ismertetésre került, hogy jelentős szójakészletek állnak rendelkezésre, Kínában - a repce kárára - nőtt a szójatermesztés. Ukrajnában jelentősen nőtt a repce vetésterülete. Napraforgóból igen magas szinten állnak a készletek, az árak csökkennek. Pálmaolajból szintén magas a készletszint, az alapanyag előállítás területe az elmúlt 10 évben megduplázódott.

India import vámot vezetett be a borsóra, ami a francia exportra kedvezőtlen hatást gyakorol. Kanadában 300 millió eurós befektetéssel borsó fehérjét előállító cég létesítését jelentették be.

3. napirendi pont: neonikotinoidok

3 új neonikotinoid hatóanyagú szer betiltására kerülhet sor. Az EFSA február végén teszi közzé a hatástanulmányát, március végén már szavazásra is sor kerülhet. Több nagy tagállam a COPA – COGECA álláspontjával szemben foglal állást (Németország még hezitál), a jelenlegi információk alapján a blokkoló kisebbség rendelkezésre fog állni ahhoz, hogy a tilalom elfogadásra kerüljön.

4. napirendi pont: Méh hét

Az elmúlt 7 évben az Európai Parlament szervezésében 3 napos rendezvény keretében került megtartásra a „Méh hét”. Tájékoztatás hangzott el, miszerint idén francia EP képviselők szervezésében júniusban kerül megtartásra az esemény.

5. napirendi pont: RED II állása

Az EP képviselők január 17-én megszavazták az EP tárgyalási mandátumát:

-         2030-ra az energiahatékonyságot 35%-kal kell növelni, a megújulók arányát pedig 35%-ra kell emelni. (A Bizottság és Tanács 27%-os arányra tett javaslatot.)

-         a képviselők azt akarják, hogy 2030-ra az út és vasúti közlekedés energiafelhasználásának 12%-a megújuló energiából származzon. (A Bizottság nem határozna meg erre külön arányt, a Tanács 12%-ot írna elő.)

-         Javaslatuk szerint az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, az erdőirtást okozó bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani és arányuk maximum 7% lehet. (A Bizottság 7%-ról 2030-ra 3,8%-ra csökkentené. A Tanács 7%-os arányt írna elő, amit a tagállamok csökkenthetnének.)

-         2021-re az EP javaslata alapján ki kellene vezetni a pálmaolajat a piacról.

-         A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok aránya 2021-re  minimum 0,5%-ot, 2030-ra 3,6%-ot érje le.

6. napirendi pont: fehérje piac

A holnapi ülésen a DG Agri ad róla tájékoztatást.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

                      

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, vetésterületek

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak gabona vetésterülete kis mértékben csökken. Németországban eddig enyhe volt a tél, az őszi vetésekre jó körülmények között került sor. Lengyelországban csapadékos volt az ősz, ami nehezítette a vetéseket. A kukorica betakarítást csak idén januárban sikerült befejezniük. Franciaországban nincs érdemi változás a vetésterületekben, jók voltak az őszi körülmények, a tél enyhe és csapadékos. Jelentős export árualappal rendelkeznek még. Nagy Britanniában az őszi időszakban az ország nyugati része úszott a csapadékban, míg a keleti részen szárazság volt. Portugália területének jelentős részét aszály sújtja, egyes területeken veszélyes mértékű vízhiány alakult ki.

3. napirendi pont: KAP Omnibus rendelet (KAP egyszerűsítése)

Az Omnibus rendelet számos egyszerűsítést és változást hoz a KAP rendszerében. Így például a kockázatkezelés terén szektorspecifikus jövedelemstabilizálási eszköz bevezetését teszi lehetővé, csökkenti a biztosításhoz kapcsolódó határértékeket (30-ról 20%-ra), növeli a támogatási rátát (65-ről 70%-ra). Megváltozik az állandó legelők fogalma, az aktív gazdálkodók igazolására új szabályok vonatkoznak (a tagállam ki is vezetheti), változnak a zöldítési előírások, az önkéntes termeléshez kötött támogatások is (akár évente felülvizsgálható a termeléshez kötött támogatásokra vonatkozó döntés), de a közös piaci eszközök is módosulnak. (Pl. tovább erősítik a termelői szervezetek szerepét.)

4. napirendi pont: KAP

Rövid tájékoztató hangzott el a KAP 2020 utáni jövőjéről (a Bizottsági közlemény alapján), kiemelésre került, hogy marad a 2 pilléres szerkezet, új működési mechanizmus (tagállamok mozgástere tovább bővül), és teljesítményorientált kifizetési rendszer kerül bevezetésre. A bolgár elnökség kiemelt prioritása a KAP 2020. Az uniós költségvetés alakulása jelenleg bizonytalan (emelni akarják a tagállami hozzájárulást, de egyes országok elutasítóak), a KAP forrásai minden jel szerint csökkenni fognak. Nem biztos, hogy a jelenlegi intézményi felállás alatt elfogadásra kerül a KAP feltételrendszere.

Az Egyesült Királyságból érkezett delegált megjegyezte, hogy náluk az új agrárpolitikának 3 sarokköve lesz. Ezek: termelékenység, változékonyság (rugalmasság), környezetvédelem.

5. napirendi pont: műtrágyák

Műtrágyák kadmuim szintje:

  • Döntés még nincs, többféle álláspont, javaslat van
  • Európai Parlament: 60 mg/kg  a rendelet megjelenésekor, 6 év múlva 40 mg/kg, 16 év múlva 20 mg/kg
  • Copa-Cogeca: 60 mg/kg vagy több, 15 éves átmeneti időszak után
  • Európai Bizottság: max. 60 mg/kg, 8 éves átmeneti időszak után. 16 év múlva felülvizsgálat.

A műtrágyákra alkalmazott antidömping vámokkal kapcsolatban számos delegált arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek jelentős plusz költséget jelentenek a termelőknek, a valós verseny jelentős megtakarítást eredményezne (az ammóniára kiszabott vám eltörlése egyes számítások szerint akár 480 millió eurós termelői megtakarítással is járhatna). A gáz ára sokkal jobban csökkent, mint a műtrágyák ára, ideje lenne ebből valamit a termelőknek is juttatni.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet

Az Európai Bizottság a 2017. évi gabonatermés mennyiségét 305 millió tonnára pontosította. A nagy gabonatermesztő tagállamok közül Franciaországban, Romániában és Lengyelországban bővült a termés mennyisége, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon csökkent, míg Németországban stagnált.

A 2017/18-as gazdasági év első 5 hónapjában az unió búza exportja (9,4 millió tonna) 14%-al maradt el az elmúlt 5 évi átlagtól. Különösen a francia és német búzaexport esett vissza. A 2016/17-es gazdasági évben Franciaország exportja jelentősen visszaesett – az előző évi 21 millió tonnáról 11,5 millió tonnára -, ami a 2016. évi gyenge termésből fakadt, ugyanakkor hosszú idő óta először fordult elő, hogy a francia exporton belül az unió más tagállamaiba irányuló kivitel meghaladta a harmadik országokba történő kiszállítás nagyságrendjét. A 2017/18-as gazdasági évben a búzaexport legfőbb felvevőpiacai: Algéria, Szaúd Arábia és Egyiptom voltak.

2017/18 első 5 hónapjában az EU kukoricaimportja a 2012-16 azonos időszaki átlagához képest csaknem megduplázódott. A kukorica több mint fele Brazíliából érkezett az EU-ba. (Az elmúlt években Ukrajna volt a fő beszállító.) A fő felvevőpiacok továbbra is Spanyolország, Hollandia és Portugália.

Az EU legnagyobb kukoricatermelője 2017-ben - első alkalommal - Románia volt.

Az olajosnövények termelése 2017-ben 34,5 millió tonna volt az EU-ban  - 11%-al több, mint  a megelőző évben -, a repce termésmennyisége 8,5%-al, a napraforgóé 17,6%-al, a szójáé 12,9%-al volt magasabb.

3. napirendi pont: CereObs bemutatása

A CereObs egy Franciaországban működő gabona információs rendszer. 2009-ben indult, 8 régióra terjedt ki (ma már 19-re), a gabonatermesztők számára nyújt információt. Havonta gyűjtik online az adatokat – milyen állapotban van az állomány, milyen tényezők befolyásolják a fejlődést stb. – és ezeket publikálják. Ma már 8 évre kiterjedő adatbázisuk van. Előrejelzésre egyelőre kevésbé használják, bár a rendelkezésre álló adatok erre alkalmasak lennének. (Pl. adott időjárási viszonyok mellett mire lehet számítani.)

4. napirendi pont: tárolókapacitás és logisztikai infrastruktúra az unióban     

Ismertető hangzott el egy megjelenés előtt álló tanulmányból, amely az unió terménytároló kapacitását és a logisztikai infrastruktúráját méri fel.  A 2005-2015-ös időszakot vizsgálták, mind a 28 tagállamra kiterjedően. Az EU–ban elérhető tárolókapacitás nagysága 360 millió tonna, a kapacitások lefedik a szükségletet. A legnagyobb kapacitással Franciaország (90 millió tonna), Németország (48 millió tonna) és Spanyolország (30 millió tonna) rendelkezik. A vizsgált 10 évben a Kelet – Közép Európa-i országok kapacitása bővült a legjelentősebb mértékben.

A tárolókapacitás 40%-a a termelők, 11%-a a mezőgazdasági szövetkezetek, 9%-a a feldolgozók, 32%-a a kereskedők kezén van. 9%-a közlekedési, szállítási központokhoz (pl. kikötők) kapcsolódik.

A szállítás rövid távon jellemezően közúton bonyolódik, a hosszú távú szállításban a vízi szállítás (60-70%), és a vasút (30-40%) a meghatározó. Az EU-ban 4 fő közlekedési folyosó alakult ki, ezek mindegyikén találhatóak szűk keresztmetszetek, amelyek gátolják a rendelkezésre álló infrastruktúra teljes körű kihasználását.

A tanulmányt előreláthatólag februárban teszik közzé.

5. napirendi pont: Duna szója és Európai szója

A Duna Szója Szövetég képviselője mutatta be a szervezetet és céljaikat. 20 európai kormány támogatja, 22 országban vannak tagjai. A szója kiemelt szerepet tölt be az EU fehérjeforrásai között, 14 millió tonna szójababot és 20 millió tonna szójalisztet importálunk. Az uniós vetésterület az elmúlt 7 évben megduplázódott, véleményük szerint még jelentős tartalékok vannak mind a termőterület növelésében, mind új fajták termesztésbe állításában. 2025-re szeretnék elérni, hogy 15 millió tonna fölé emelkedjen az uniós szójatermés mennyisége, az import pedig teljes egészében GMO mentes legyen.

Az előrelépésnek véleményük szerint 3 fő eleme van: kutatás és innováció, a termelők képzése, jól működő termékpálya.