Vidékfejlesztési Program 2014-2020 – A jövő elkezdődött
A Vidékfejlesztési Program brüsszeli elfogadását követően Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt tájékoztató előadás megtartására kértük fel, hogy a tagjaink számára a várható jövőről tartson előadást.
Az előadásra több szakmai fórum nyitó előadásaként került sor, mintegy felvezetve azokat - inkább általános tájékoztató, mintsem minden szempontra kitérő részletes előadásként lehetne meghatározni a kapott információkat. Az előadást követően többekkel beszélgetve megállapítható, hogy elég szomorú jövő elé néz több ágazat is.
Államtitkár Úr az előadását rögtön magyarázkodással kezdte, mert szerinte a Vidékfejlesztési Program forráscsökkenését nem úgy kell látni, mint ahogyan az van, hanem úgy, hogy az igazából, összességében növekedés, hiszen a területalapú támogatással és a nemzeti támogatással együtt bizony az már több összességében, mint az előző 7 éves ciklusban. Másodsorban kifejtette, hogy bár az állattartás korszerűsítésének a forrásai negyedére csökkennek, de azt a termeléshez kötött támogatások és a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokkal együtt kell nézni és így a VP 75 MdFt-ja és az állattenyésztők által öt év alatt kapható 180 MdFt-val az már majdnem annyi, mint az ÚMVP-ben lekötött 270 MdFt forrás. Hozzátette, hogy ezek jelentős része betonban van – ezt az EU írta elő nekünk (a szerző) – és ezért az nem olyan hatékony, mint a 75 MdFt által technológia korszerűsítésre fordítható forrás.
Így kezdődött az előadás, mely szomorú jövőképet fest a hazai állattenyésztés zömét adó vállalkozások elé.
Államtitkár Úr legfontosabb kijelentései:
- A pályázatos rendszer kialakítása megkezdődött. A támogatott gazdálkodók szerződést kötnek az MVH-val és a szerződésben vállalt feltételek szerint igényelhetik a támogatást. A rendszer hasonló lesz, a korábban alkalmazott AVOP és SAPARD rendszerhez.
- Több típusú támogatásra is lesz lehetőség. Így lesz vissza nem térítendő támogatás 40-50-60 %-os támogatási mértékkel. Úgynevezett átalány támogatás igénybevételére is lesz lehetőség néhány intézkedésnél. Kamattámogatást és előleget is lehet igénybe venni a finanszírozáshoz. Bevezetésre kerül a kollektív beruházás fogalma, mely magasabb támogatási mértékkel és támogatási összeggel párosul.
- A vállalkozások méretének meghatározására bevezetik a STÉ fogalmát, mely hasonló lesz a korábban alkalmazott SFH-hoz. Véleménye szerint csak 500-1.000 db vállalkozást fog hátrányosan érinteni a támogatásoknál megadott STÉ felső korlátok alkalmazása.
- Állattenyésztés és a kertészet kerül kiemelten támogatásra. 75-75 MdFt forráskeretre lehet pályázatokat benyújtani. Ezek főként technológia korszerűsítést és energiahatékonyság növelő beruházásokat jelentenek.
- A mezőgazdasági termékek értéknövelésére 205 MdFt támogatás áll rendelkezésre, melyből főként kis és közepes vállalkozásokat akarnak támogatni. Inkább mikro- és kisvállalkozásokat, mintsem a hazai élelmiszeripari termelést meghatározó „nagy” vállalkozásokat. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a VP-ben megtalálható 5.000 feletti célszám nem azt jelenti, hogy falvanként két ilyen beruházást akarnak támogatni. A közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások a GINOP-ból kaphatnak visszatérítendő támogatást, míg a nagyok csak nemzeti költségvetésből – tervezett szinten kb. 7 MdFt-ot 5 év alatt.
- A kertészeti beruházások esetében egy pályázat több forrásból is kaphat támogatást – pl. kertészet + öntözés + éghajlati kockázatok megelőzése (jégháló) - és így akár 100 MdFt támogatást is kaphat az ágazat. Azt azért nem mondta, ha ez az ágazat kap, akkor valaki nem, de ez nem képezte az előadás tárgyát. A kertészet esetében jól működik a lobbi erő, mivel jelezte, hogy kertészeti gépbeszerzés - az biztosan lesz.
- Az állattenyésztés esetében 1.275.000 euro STÉ, míg a kertészet és az öntözés esetében 850.000 euro STÉ lesz az a méret korlát, amelynél nagyobb méretű vállalkozások csak a források 20 %-át kaphatják meg. Példaként jelezte, hogy egy 500 tehenes tejelő tehenészet 1.000 hektár földdel adja ezt az értékhatárt és szerinte ez már igazán „nagy” gazdaságnak tekinthető. Azt is elmondta, ha a teljes forrást lefedi az STÉ korlátnál kisebb vállalkozások igénye, akkor elképzelhető, hogy a „nagyok” semmilyen forráshoz sem juthatnak.
- A pályázatok általában 24 hónapig lesznek megnyitva, de forráskimerülés esetén az Irányító Hatóság a beadás lehetőségét ettől korábban is felfüggesztheti.
- Pályázatok meghirdetésére már októbertől sor kerül. Leghamarabb azt AKG és az ÖKO támogatást nyitják meg, melyekre november 1.-től lehet pályázni. A degresszivitás mellett (bizonyos területnagyság esetén csak a támogatási összeg 85, illetve 50 %-át kaphatják) preferálni kívánják a 300 hektár alatti gazdálkodókat. Az eddigi információk alapján ők plusz 10-12 pontot kapnak a pontozás során az ennél nagyobb területen gazdálkodókkal szemben.
- A nem termelő mezőgazdasági beruházások forrásösszege 35 MdFt lesz.
- A LEADER progreamra a források 5 %-át határozták meg.
- Pályázatok benyújtására november és december hónapban lesz először lehetőség. Az AKG és ÖKO mellett elsők között a még trágyatárolóval nem rendelkező állattartóknak írnak ki pályázatot. E mellett a szaktanácsadók képzésére lehet majd pályázni várhatóan még idén.
- A pályázatok benyújtásához nem kell jogerős építési engedély, de azt kell majd igazolni, hogy az engedélyeztetést megkezdte a gazdálkodó.
- Kollektív beruházásra minimum 5 gazdálkodó részvételével lesz lehetőség. Nagyon fontos szabály, hogy a gazdálkodóknak egymástól jogilag és gazdaságilag is függetlennek kell lenni. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy ahol STÉ korlát került meghatározásra ott a kollektív beruházásban résztvevő gazdálkodók STÉ értékeit kell összeadni és így nézik, hogy melyik kategóriába tartozik. Utasította az államtitkárság az MVH-t, hogy a 2015. évi egységes kérelem és az ENAR adatok alapján minden gazdálkodónak határozzák meg a STÉ értékét. Ezt az értéket a pályázat beadása előtti utolsó egységes kérelem és ENAR adatok alapján fogják a későbbiekben is meghatározni.
- A kis méretű (max. 5.000 tonna) tárolókapacitás és szárító létesítésnél az összes kapacitást nézik. Azaz a már tárolóval, szárítóval rendelkező vállalkozások nem pályázhatnak, ha ennél nagyobb a kapacitásuk. Több, kistermelő kollektív beruházásban mobil szárítót is vásárolhat ezzel a támogatással.
- Termelői Csoportoknál csak az újonnan létesítettek beruházásaihoz lehet támogatást igényelni. A már öt évnél régebben létező TCS-k nem kaphatnak a VP-ből támogatást.
- A fiatal gazdák támogatása jelentősen átalakul a korábbi rendszerhez képest. Mintegy 60 MdFt áll rendelkezésre az induló támogatáshoz, illetve minden támogatás esetében a források 10 %-át a fiatal gazdálkodóknak kívánják juttatni.
- Lehetőség lesz a Rövid Ellátási Láncban (REL) támogatást igényelni. Erre azonban csak akkreditációval rendelkező REL szervezőkön keresztül lesz lehetőség.
Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy kollektív beruházás esetén nem kell a tulajdonviszonyban is megjelennie a kollektív beruházásnak. Az öntözési beruházások alap feltételeként meghatározott engedélyokiratra vonatkozó feltétel, mely előírja, hogy a területnek 12 éven belül megszerzett engedéllyel kell rendelkezni nem tudott nyilatkozni az Államtitkár. Megjegyezte, hogy öntözőcsatorna építésre csak a KEOP keretein belül lesz lehetőség. Az öntözésfejlesztésnél az öntöző berendezések korszerűsítésére lesz lehetőség. Erre mintegy 54 MdFt került lehatárolásra.
Az ültetvény telepítések során saját kivitelezés is elszámolható lesz majd – bizonyos feltételek mellett – de csak a pályázat benyújtását követően megkezdett beruházási elemek számolhatóak el.
Záró mondatai között elhangzott, hogy nagyon sok pletyka kering a támogatásokkal kapcsolatban. Sajnos ezek számos esetben valótlanságokat tartalmaznak. Ne dőljenek be a mindenféle mendemondáknak, támaszkodjanak az érdekképviseletektől kapott információkra.
Budapest, 2015. szeptember 7. Vári Attila