Tesztüzemben a krízisbiztosítási rendszer

A krízisbiztosítási rendszert megalapozó törvényt – valójában a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítását - 2020. év júniusában fogadta el az Országgyűlés. Eszerint a rendszerben való minimum hároméves – önkéntes - részvétel mellett, ha a tárgyévi jövedelem üzemi szinten a megelőző három év átlagához képest 30 százalékkal csökken, akkor a résztvevő – a méretváltozásból, gondatlanságból, stb. fakadó csökkenést nem számítva – a kiesés 70 százalékát meg nem haladó kompenzációra lehet jogosult.


 

2020 decemberében jelent meg a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII. 2.) kormányrendelet, valamint a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet. Előbbi mezőgazdasági termék szerinti bontásban tartalmazza a tagok által fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulás évenkénti mértékét utóbbi pedig - kiegészülve a Kincstár 2020. január 29-én megjelent közleményeivel - tartalmazza a krízisbiztosítási rendszer részletszabályait, ezen belül a jövedelem, valamint a jövedelem visszaesése meghatározásának módját.

Az alábbiakban azokra a részletszabályokra hívjuk fel a figyelmet, melyeket csatlakozási szándék esetén mindenképp megfontolásra ajánlunk.

A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel nem mentesít a kárenyhítési rendszerben való kötelező részvétel alól. Emellett nem lehet eltekinteni a – mezőgazdasági kockázatkezelési mechanizmusban alapvető fontosságú – biztosítások megkötésétől sem.

A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel bürokratikus teherrel jár. Évente három alkalommal kell - összességében a gazdálkodás minden részletére kiterjedően – nyilatkozni, amelynek elmulasztása súlyos következményekkel jár. A szükséges adatok alapvetően rendelkezésre állnak, mivel a jövedelemadatok mellett az ENAR-ban, valamint az egységes kérelemben is szereplő adatokról van szó, ugyanakkor egy külön elektronikus felületen kell ezeket megadni.

A mezőgazdasági jövedelem – EU-s definíció szerint - a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni az inputköltségeket. Ezzel összhangban a végrehajtási rendelet és a kincstári közlemény részletesen meghatározza, hogy mely tételeket kell figyelembe venni. (A jogszabályi és kincstári rendelkezések disz pozitív, exemplifikatív jellege nyilvánvalóan hibás.)

A jövedelem kimutatása a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott adatokon alapuló - a krízisbiztosítási szerv honlapján közleményben közzétett módszertan szerinti – jövedelem-kimutatással történik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a szabályozás háttere a számviteli törvény, az értékcsökkenési leírás kapcsán azonban a társasági adóról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások nem minősülnek mezőgazdasági tevékenységnek, ezért nem lehet azokat sem költségként, sem bevételként elszámolni. (A mezőgazdasági tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások értéke ebből kifolyólag ráfordításként elszámolható.)

Abban az esetben, ha mezőgazdasági tevékenység és az attól eltérő tevékenység során felmerülő költségek nem különíthetőek el, akkor azokat a mezőgazdasági tevékenység és az egyéb tevékenység bevételének arányában meg kell osztani. Ez súlyos torzítást okozhat.

A támogatásokat a rendszerben – mivel a jövedelmet is befolyásolja – figyelembe kell venni. A támogatások számbavétele azonban összességében nehezíti a 30 százalékos küszöbérték elérését. A támogatási színvonal csökkenése ugyan megjelenik a rendszerben, ugyanakkor mivel annak hatása generális, az egyéni pozícióra csak tompítottan hat. Ha a támogatástól gondatlanság miatt esik el a termelő, az egyénnek való felróhatóság miatt nem lehet figyelembe venni (igaz, ennek módja egyelőre nem ismert). Felhívjuk a figyelmet, hogy a beruházási támogatások hatása - melyek számbavételét a végrehajtási rendelet előírja, a Kincstári közlemény azonban nem - rendkívüli lehet.

Figyelem: az értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés elszámolandó, azonban a visszaírt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés nem. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi műveletek a rendszeren kívül esnek, többek között a hitelek után fizetett kamatokat a sem lehet figyelembe venni.

A jogszabály szerint meghatározott jövedelem csak meghatározott intervallumban tartózkodhat. Ha a termelő a központilag – növényenként, illetve állatfajonként – mért és modellszámítások alapján vélelmezett jövedelemsávokba nem esik bele, akkor a legalacsonyabb, illetve legmagasabb számított értéken veszik figyelembe a jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy a kiugróan jó és a kiugróan rossz teljesítményt nem lehet elismertetni. Azaz tompítják a kilengések mértékét, ami nehezít a 30 százalékos küszöb elérését.

Annak érdekében, hogy a méretváltozásból fakadó jövedelemváltozásból fakadó torzítást eliminálják, a jövedelmet tesztüzemi rendszer módszertana alapján számolt, a termelő adott évre vonatkozó STÉ értékére vetítik. Az így számolt referenciamutató és tárgyévi mutató közötti eltérésnek kell elérnie a 30 százalékos küszöbértéket, hogy a termelő kompenzációra jogosultságot szerezzen. A STÉ értékének meghatározása az érintettek számára átláthatatlan és jelentős mértékben torzíthatja a jövedelmet, mivel a módszer modellszámításokra és kalkulált mutatókra épül.

A rendszer a gondatlanságból származó jövedelemcsökkenést nem téríti. A gondatlanság tényének megállapítása, nemhogy számszerűsítése is rendkívül nehéz, ahogy az ellenkezőjének bizonyítása is. A rendelet úgy fogalmaz, hogy ha a mezőgazdasági termelőtől származó, illetve egyéb dokumentumok alapján a gondatlanságból adódó jövedelemcsökkenés nagysága nem állapítható meg, akkor annak meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv becslést alkalmaz. A becslésnél a krízisbiztosítási szerv a rendelkezésére álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, illetve nyilatkozatokat veszi figyelembe. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a krízisbiztosítási szerv ilyen jellegű döntését milyen eljárási szabályok mentén hozhat. Így pl. nincs rendelkezés arról, hogy miként lehet egy határozatot kifogásolni, illetve megfellebbezni. 

Amennyiben a termelő kompenzációs kifizetésre válik jogosulttá, azt leghamarabb a tárgyévet követő novemberben kaphatja meg. Előleg fizetésére nincs lehetőség. (Ez azért is fontos, mert a krízisbiztosítási rendszer keretében kapott ellentételezést is el kell számolni a jövedelem meghatározásakor. Ez is torzító hatású)

Javasoljuk tagjainknak, hogy az esetleges részvételi szándékot alaposan, minden körülmény számbavételével mérlegeljék.   A MOSZ a jelenlegi szabályok módosítását szorgalmazza.

Készítette: Paragi Márton