Veszélyhelyzet ideje alatt döntéshozatali szabályok
A vészhelyzet ideje alatt a vállalkozások döntéshozó szerveinek működése sem a szokott formában történik, figyelemmel a személyes jelenlét tilalmára. Bizonyos döntéseket a vészhelyzet ideje alatt is meg kellene hozniuk (pl. tisztségviselő választás), de arra csak a legfőbb szerv (pl. közgyűlés) jogosult. A legfőbb szerv ülésének megtartására vonatkozó szabályokat a vészhelyzet meghirdetésekor még nem rendezte a kormány. A MOSZ – mint a tavasszal - most is kezdeményezte az igazságügy miniszternél, hogy a kormány sürgősen hozza meg azt a rendeletet, amely szabályozza a legfőbb szerv - vészhelyzet idejére vonatkozó - jogszerű döntéshozatalának rendjét.
November 16-án jelent meg a kérdéskört rendező 502/2020. (XI. 16.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) „a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről” címmel.
A Rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi,- és nem jogi személy szervezetek (gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak, köztestületek) működési kereteit jelöli ki a veszélyhelyzet ideje alatt. A Rendelet a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályok alkalmazását írja elő - akárcsak a tavasszal hasonló tárgyban hozott 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelet.
Az alábbi összeállításban kizárólag a gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó szabályokat ismertetjük, (elnevezésük a továbbiakban: Társas vállalkozás).
A rendeletnek a MOSZ tagszervezeteit érintő főbb rendelkezései:
A döntéshozó szerv ülésezése
1.) Döntéshozatalban nem akadályozott Társas vállalkozások
Mindazon Társas vállalkozások esetében, ahol a döntéshozó szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban (pl. ha a döntéshozó szerv tagjai közös háztartásban élnek), ülést továbbra is lehet tartani, illetve döntést hozni, és esetükben a Rendelet szabályait nem kell alkalmazni.
A Rendelet a személyes részvétel keretében való döntés meghozatalában nem akadályozott Társas vállalkozásoknak is lehetővé teszi, hogy ülés tartása nélkül elektronikus hírközlő eszköz (pl. online konferencia) igénybevételével, vagy ülés tartása nélkül pl. levélváltás útján hozzák meg döntéseiket.
Döntéshozatalban akadályozott Társas vállalkozások
2.) Az 1.) pontban nem említett Társas vállalkozások esetében a döntéshozó szerv ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg a tag személyes részvételével még abban az esetben sem, ha az ülés a Rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Ebben az esetben a Társas vállalkozás döntéshozó szervének ülése:
a) a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
b) határozathozatalra - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül (pl. levélszavazás útján) is sor kerülhet akkor is, ha a Társas vállalkozás létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a Rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
A Rendelet külön szabályozza azt az esetet, ha a Társas vállalkozás tagjainak száma legfeljebb öt fő. Ha a döntéshozó szerv határozatképessége a 2.) a.)-b.) bekezdésben meghatározott módon (elektronikus hírközlőeszköz, levélszavazás) történő határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, a döntéshozó szerv határozathozatalára így kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni.
3.) Elektronikus hírközlőeszköz, illetve levélszavazás útján (ld. 2.) a.)-b.) pont) történő döntéshozatalra sor kerülhet:
az öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú Társas vállalkozás esetén, ha a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik;
a tíz főt meghaladó taglétszámú Társas vállalkozás esetén pedig, ha a Társas vállalkozás ügyvezetése ezt kezdeményezi.
4.) Ha a Társas vállalkozás létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a Rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, az eszközök használatának a megállapítására és a tagokkal való közlésére az ügyvezetése - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:
a.) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatást és a határozat tervezetet a taggal közölni kell,
b.) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan:
ba.) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat;
bb.) ha a Társas vállalkozás ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.
c.) Ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozó szabályok:
ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani a tagoknak;
cb) a határozat akkor érvényes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén;
cc) a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetésnek meg kell állapítania a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közölni kell a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazásra biztosított határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja;
cd) a tag nem kezdeményezheti a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását;
ce) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat;
cf) a tag a szavazatát e-mailen is megküldheti a Társas vállalkozásnak.
5.) Ha a 3. pontban foglaltak (elektronikus hírközlőeszköz, illetve levélszavazás) valamelyikének igénybevételével sem lehet a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó döntéseket (így pl. a Társas vállalkozás törvényes működésének fenntartásához, az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is) meghozni, úgy ezekben a kérdésekben a Társas vállalkozás ügyvezetése hozza meg a szükséges döntéseket az alábbi korlátozással:
Az ügyvezetés:
a) a Társas vállalkozás létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
b) a Társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
c) a Társas vállalkozás átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el, és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
- pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok Társas vállalkozásban fennálló részesedése mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.
A Társas vállalkozás ügyvezetése a Rendelet szerint hatáskörébe utalt döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak. Ha a Társas vállalkozásnak a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor az ügyvezetés csak akkor hozhat döntést, ha e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
Az ügyvezetés által meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
Az ügyvezetés a döntésekről köteles a tagokat tájékoztatni.
6.) Az ügyvezetés ülése
Személyes részvétel mellett a vezető testület sem tarthat ülést, kivéve az 1.) pontban felsorolt esetet. A Társas vállalkozás vezető tisztségviselőiből álló testülete (igazgatóság, elnökség, stb.), felügyelőbizottsága üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a Társas vállalkozás irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha ennek nincs eljárásrendje, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
7.) Tisztségviselők megbízatásának megszűnése a vészhelyzet ideje alatt
a.) Ha a Társas vállalkozás vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg, a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Ha az állandó könyvvizsgáló megbízatása szűnik meg, úgy a szükséges intézkedések meghozatalára a Társas vállalkozás ügyvezetése is jogosult.
b.) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésben résztvevő tagok száma alapján kell meghatározni és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a
többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy tag is jogosult.
A Rendelet előírásait azon személyek esetében is alkalmazni kell, akiknek a megbízatása, tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését (november 4.) követően, de a Rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és e Rendelet hatálybalépéséig (november 17.) e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, illetve nem választottak meg.
8.) Az írásbeli nyilatkozatokra vonatkozó szabályok
A Társas vállalkozás szervei az írásbeli jognyilatkozatokat a tag e-mail címére is megküldhetik. Az erre vonatkozó előírásokat (pl. mikor kell minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás, stb.) a Rendelet 7. §-a tartalmazza.
9.)A Zrt.-k és Kft-k kötelező alaptőke (törzstőke leszállítása)
Ha egy Zrt. illetve Kft. esetében rendkívüli közgyűlést (taggyűlést) kellene összehívni (pl. a törzstőke kötelező leszállítása, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kezelése miatt) és a döntéshozó szerv nem tud döntést hozni, a Rendelet moratóriumot biztosít ezeknek a Társas vállalkozásoknak e döntések meghozatalára. E Társas vállalkozásoknak a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belülre összehívott rendkívüli tag-gyűlésen, illetve közgyűlésen kell meghozni a szükséges határozatokat.
Készítette: Halmai Olga