Az adótörvények várható legfontosabb változásai
2018. június 19-én a kormány benyújtotta a T/625 számú törvényjavaslatot az adózási és ehhez kapcsolódó egyéb szabályok módosítására. A törvényjavaslat alapján az alábbiakban bemutatjuk a várható – elsősorban a mezőgazdaságot érintő - fontosabb változásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy ezek még változhatnak a parlamenti vita során.
ÁFA:
Az általános forgalmi adó tekintetében a javaslat az ESL és UHT tejeket a kedvezményes 5%-os áfa kulcs alá sorolja. A gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2018. december 31-ét követően is alkalmazni kell. A hatályos szabályok értelmében a fordított adózással érintett gabona termékértékesítésről tételes jelentést kell beadni az érintett adóalanyoknak. A fordított adózás kivezetésére várhatóan 2022.07.01-el kerül sor, de erről az EU még nem döntött. 2021. január 1-jétől az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek szolgáltatásnyújtására nem alkalmazható a fordított adózás.
SZJA:
A személyi jövedelemadózásban 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre. A családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik.
A béren kívüli juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alzsebe marad kedvezményes közteher mellett. A zsebeknek az összegei nem változnak a tervezet szerint, melyek a következőek:
- Széchenyi Pihenő Kártya
szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225.000 forint,
- Széchenyi Pihenő Kártya
vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150.000 forint,
- Széchenyi Pihenő Kártya
szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75.000 forint.
A SZÉP Kártya közterhe 14 %-ról 19,5%-ra emelkedne. A közterhek alapjának meghatározásához a SZÉP Kártya esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót. Felhívjuk a figyelmet, hogy minden egyéb juttatás esetében viszont alkalmazni kell.
Az adómentesen adható juttatások 2019.01.01-el megszűnnek (pl. kulturális és sportrendezvényekre biztosított belépő, a diákhitel támogatása, lakáscélú hitelek törlesztéséhez nyújtott juttatás, mobilitási célú lakhatási támogatás, albérletidíj-hozzájárulás és a munkába járás költségtérítése).
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az igazolt költségein felül a bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhatja el. A felmerült költség igazolására alkalmas bizonylatként nevesíti a törvénytervezet a számla mellett az egyéb bizonylatot is. Ez utóbbinak minősül a kistermelő által foglalkoztatott munkavállaló részére kifizetett bérről szóló bizonylat.
A hatályos szabályok szerinti 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök értékhatárát 200 ezer forintra tervezik emelni.
SZOCHO:
Jelentősen változik a szociális hozzájárulási adó. 2019. január 1-től összevonásra kerül az egészségügyi hozzájárulás a szociális hozzájárulási adóval. Egy mérték lesz, ami 19,5 %. A szocho alapja a személyi jövedelemadó szerinti összevont jövedelem.
A foglalkoztatást érintő közterhek csökkentésének további lépése, hogy 2019-től – négy éven keresztül – a szociális hozzájárulási adó mértéke évente újabb két százalékponttal csökken, amennyiben a reálbérek emelkedése eléri az évi 6%-ot. A reálkereset alakulásának függvényében 2019 folyamán (várhatóan július 1-től) további 2 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa. (17,5)
A szocho kedvezmények tekintetében a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. A kedvezmények a mindenkori minimálbér összegének 19,5 %-a 50 %-áig érvényesíthetők. Jelentősen leszűkül az adható kedvezmények köre. Megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása. Az előterjesztő szerint ezt a kedvezményt váltja fel a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho kedvezmény, illetve a saját jogú nyugdíjas után járó kedvezmény. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nyugdíjas foglalkoztatott után nem kell fizetni szochot és nem terheli járulékfizetési kötelezettség sem. Az agráriumot érintő kedvezmény továbbra is megmarad.
Szocho határ és számítása:
Szochot kell fizetni a következő jövedelmek után:
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- osztalék, vállalkozói osztalékalap,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- továbbá az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
A fenti jövedelmek alapján a szocho fizetésére lenne egy felső határ, ami szerint az adót a különböző munkajövedelmek, továbbá a fentebb felsorolt (jelenleg ehoval terhelt) jövedelmek után addig a jövedelemalapig kellene megfizetni, amíg a természetes személy adott jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Ez az összeg a mai minimálbérrel számolva 3 312 000 ft, aminek az adója 645 840 ft.
Őstermelő szocho fizetése:
A nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek a bevétele 4 százaléka után kell fizetnie szochot. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő, ezen tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka után lenne köteles szochot fizetni.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére köthető megállapodásoknál a jelenleg fizetendő 34 százalékos mértékű járulék 24 százalékra csökkenne. Ez a módosítás a T/625. számú törvényjavaslat alapján elfogadott törvény kihirdetését követően lépne hatályba, azaz már idén alkalmazható lenne!
TAO:
A társasági adóban a beruházások ösztönzését szolgálja, hogy 2019-től jelentősen megnövekszik a fejlesztési tartalék értékhatára, az energiahatékonysági kedvezmény pedig már a felújításokra is kiterjed.
ART:
Az adózás rendjét módosító javaslat szerint, az alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd részét kellene napi késedelmi kamatként megfizetni. Vagyis 2019-től az éves mérték 5,9 százalék lenne a jelenlegi 0,9 %-os jegybanki alapkamatot feltételezve. A kockázatos adózóknak az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd részét kellene leróni. Így az éves mérték 8,85 százalék lenne.
Számviteli törvény:
A beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.
Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik üzleti évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Egyértelművé teszi a tervezet, hogy az összemérés elvének érvényesülése érdekében a várható támogatás összege elhatárolható.
Készítette: Szanics Tünde