Bevezetõ


A MOSZ 2007. áprilisi közgyûlésének elõterjesztéséhez, az állásfoglalás elkészítéséhez összegyûjtöttük mindazokat az információkat, amelyek véleményünket és javaslatunkat megalapozta. Ezeket ebben a háttéranyagban tesszük közzé, az elõterjesztés logikai sorrendjét követve.
Egyes, a jelen idõszakban fontosabbnak tartott témáknál nemcsak a puszta statisztikai adatokat mutatjuk be, hanem részletesebb szöveges elemzést is adunk.

A szükséges szám- és szövegszerû információkat az FVM, az MVH, a KSH forrásai mellett a MOSZ Információs Rendszere biztosította.

-  .  -

A magyar agrárágazatok (a mezõgazdaság, a halászat, az erdõ-, hal és vadgazdálkodás, továbbiakban: ágazataink) az EU 15 átlagánál kétszer nagyobb súlyt képviselnek a nemzetgazdaság tevékenységében.

Az ágazatainkban megtermelt termékek a lakossági fogyasztás egynegyed részét jelentik, azaz minden negyedik forintunkat az agrárágazatban termelt termékek megvásárlására fordítjuk.

Az agrárgazdaság ágazataiban elõállított termékek a magyar nemzetgazdaság exportjának 6 %-át adják, míg az agrárimport mértéke a nemzetgazdasági behozatal mindössze 4 %-át teszi ki. Ez egy évtizedek óta tartó tendencia, melynek köszönhetõen az ágazatainkban elõállított külkereskedelmi többlet 2006-ban is mintegy 1 milliárd euró, amely javítja - országunk egyébként kedvezõtlen - külkereskedelmi mérlegét.

A mezõgazdaság aránya a nemzetgazdaságban

százalék

ÉV

GDP termelésben

fogyasztásban

exportban

beruházásban

foglalkoztatásban

1998

4,9

33,1

10,5

5,5

7,5

1999

4,2

32,5

8,0

5,2

7,1

2000

3,7

28,6

6,9

5,0

6,5

2001

3,8

29,6

7,5

6,2

6,2

2002

3,3

27,5

6,8

6,3

6,2

2003

3,3

27,0

6,5

6,2

5,5

2004

3,2

25,8

6,0

4,3

5,2

2005

3,0

25,0

6,1

4,6

5,0

2006+

3,0

24,5

6,0

4,3

4,8

+ Elõzetes adat, MOSZ Információs rendszer

 

 

Forrás: KSH

A mezõgazdaság gazdasági súlya a rendszerváltástól napjainkig fokozatosan csökkent. Ennek elsõdleges oka 1990 és 1994 között külsõ (KGST felbomlása) és belsõ piacaink (életszínvonal nagymértékû csökkenése) drasztikus elvesztése, illetve az ezt követõ idõszakban az ipar és fõleg a szolgáltatási szektor elõretörése volt. Amennyiben figyelembe vesszük a mezõgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat részesedése a GDP-bõl még napjainkban meghaladja a 10 %-ot.

A mezõgazdasági ágazattal kapcsolatos jellemzõ mutatók alakulása 2005-ben egyes uniós tagországokban

százalék; t/ha

Ország

Mezõgazdasági foglalkoztatottak részaránya

Mg-i ágazatok GDP termelési aránya

Gabonafélék termésátlaga

Százalék

százalék

t/ha

Dánia

3,1

1,9

6,2

Franciaország

3,7

2,5

7,0

Németország

2,3

1,1

6,7

Portugália

11,5

3,3

2,5

Spanyolország

4,9

3,5

2,5

Magyarország

5,0

3,9

5,5

Lengyelország

17,0

5,1

3,2

Szlovákia

4,9

4,0

4,5

Forrás: ILO, FAO, KSH

A mezõgazdaság gazdasági súlya az EU fejlettebb tagországaiban már csak marginális, sõt a KAP reform következtében a GDP-bõl és a foglalkoztatottságból való részesedés az elkövetkezendõ években tovább fog csökkeni.

Az agrárgazdaság külkereskedelmi forgalmának alakulása

Millió USD; százalék

Megnevezés

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006+

Export

2 254

2 293

2 668

3 224

3 777

4 367

4 900

Import

1 013

978

1 306

1 685

2 326

2 976

3 400

Egyenleg

1 241

1 315

1 362

1 539

1 451

1 391

1 500

Export / Import arány (%)

2,23

2,34

2,04

1,91

1,62

1,47

1,44

+ Elõzetes adat; MOSZ Információs rendszer

Forrás: KSH, FVM

Az agrárgazdaság külkereskedelme évtizedek óta pozitív egyenleggel zárt, jelentõs mértékben járult hozzá a folyó külkereskedelmi mérleg hiányának mérsékléséhez. A rendszerváltáskor hozzávetõlegesen 2 milliárd USA dolláros pozitív egyenleg az ezredfordulóra 1,2 milliárdra csökkent, amely a következõ években lassú emelkedést mutatott. A 2006. évi elõzetes becslések alapján a pozitív egyenleg elérheti a másfél milliárd dollárt.