A „kimért” föld birtokba vételéről

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében a kimérést kérőket igen részletesen tájékoztatni kell jogaikról és kötelezettségeikről. Ennek során fel kell hívni a kérelmezők figyelmét arra, hogy a megosztási eljárás nem szünteti meg a fennálló földhasználati szerződést. A kérelmező arról is tájékoztatást kap, hogy az újonnan kialakítandó földrészlet új helyrajzi száma, területi változása miatt a földhasználati szerződés módosul, ezért javasolt gondoskodni a földhasználati szerződés módosításáról és járási hivatalhoz történő bejelentéséről. Felhívják a figyelmét arra is, hogy milyen esetben és módon [2013. évi CCXII. törvény 60. § (1) bekezdése] mondható fel a haszonbérleti szerződés.

 

A birtokba-vételi huzavonák nagy száma alapján okkal feltételezhetjük, hogy a tájékoztatások nem tekinthetők teljesen korrektnek. A MOSZ álláspontja szerint a kimérési eljárásokba a földhasználókat ügyfélként kellene bevonni, amivel megelőzhetők lennének a fölösleges perlekedések. Ezt az indítványt a jogalkotók mindig elutasították, ezért a MOSZ a földhasználó tagjait tájékoztatja jogaikról és lehetőségeikről.

A kimért földrészlet tulajdonosa nem akadályozhatja a bérlőt abban, hogy a földet továbbra is használja. A földhasználó – érvényes földhasználati szerződéssel a zsebében – ugyanúgy használhatja a kimért területet, mint korábban. Ha a földhasználatot a földtulajdonos (aki egyben bérbeadó is!) akadályozza, vele szemben birtokvédelmi és peres úton is felléphet a bérlő.

Ha a kimért föld tulajdonosa az érvényes szerződés ellenére is birtokba szeretne lépni, akkor kezdeményezheti a bérlőnél a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetetését, vagy – a Fétv. 60. § (1) bekezdése szerint – írásban fel is mondhatja a szerződést. A bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére nem kötelezhető. A felmondás pedig csak azzal válik hatályossá, ha azt a bérlő elfogadja! Ha a felmondást a bérlő 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorló bérbeadó további 8 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

Más esetekben is felmerül a kérdés, hogy mi a teendő, ha a bérbeadó felmondja a szerződést? Szükséges rögzíteni: a felmondás csak teljes bizonyító erejű magánokiratban tehető meg jogszerűen. Amennyiben a bérlő ilyen felmondást kap, de megítélése szerint a felmondás nem jogszerű, akkor célszerű a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban reagálni: „A köztünk fennálló haszonbérleti szerződés felmondását nem fogadom el.” Indokolást nem kell, de nem is célravezető hozzáfűzni e nyilatkozathoz. Ha a felmondást gyakorló bérbeadó további 8 napon belül nem fordul bírósághoz, a felmondás hatályát veszti.

Készítette: dr. Orosz Sándor