Tovább csökkenő állatállomány, piaci problémák

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március elején tette közzé a legfrissebb állatállomány adatokat.

A szarvasmarha állomány 2010-től tartó folyamatos bővülése 2021-ben megtört, 2022-ben pedig - nem kis részben az aszály okozta takarmányozási problémák miatt - tovább folytatódott az állománycsökkenés. A tehénlétszámban nem következett be érdemi változás. A tejhasznú tehenet tartó telepek száma 2020. decembere és 2022. decembere között mintegy 7%-al csökkent, ugyanakkor az állomány koncentrációja miatt a tehénlétszámban arányaiban jóval kisebb csökkenés következett be. A felvásárolt tehéntej mennyisége csökkent, de a 2022. évi tejtermelésben nem következett be érdemi visszaesés.

A nyerstej 2022. évi átlagos AKI-s átalgára 169,01 Ft/kg volt (a 2022 januári 130 Ft/kg-os átlagár decemberre 223 Ft/kg-ra emelkedett), ugyanakkor a jelentős mértékű termelői áremelkedést az input oldali költségek legalább ilyen – de sok esetben ezt meghaladó mértékű – emelkedése kísérte.

Az EU tejtermelése 2022-ben stagnált, a nagyobb tejtermelő tagállamok közül Hollandiában és Lengyelországban bővült a termelés, Németországban stagnált, míg Franciaországban és Olaszországban valamelyest mérséklődött. A tej és tejtermék fogyasztás uniós szintű visszaesése - a termelés változatlansága mellett - a kereslet csökkenéséhez vezetett.  A nyerstej áremelkedése 2023. év elején megtorpant, a spot piaci árak március elejére Olaszországban 50 eurocent közelébe, míg Hollandiában 35 eurocent környékére estek vissza. Az EU-s tej átlagár a 2021. januárja óta tartó folyamatos emelkedést követően 2022. decemberében és 2023 januárjában is csökkent.

A hazai sertésállomány 80 éves mélypontra süllyedt, az állomány nagysága alig éri el a 2,5 millió darabot. A hazai élősertés felvásárlási árak a 2022. év eleji 380Ft/kg-os szintről 2023. március elejére 680 Ft/kg-ra emelkedtek, ugyanakkor a költségek – elsősorban a takarmányár és energia – emelkedése miatt az ágazat jövedelmezősége továbbra sem megfelelő. Uniós szinten is jelentős – mintegy 5%-os visszaesés következett be 2022-ben a sertésvágások számában. Spanyolországban közel 3%-os, míg Németországban több mint 9%-os csökkenés volt. Csökkent az EU exportja is – 2021-hez képest tavaly 15%-al kisebb mennyiséget sikerült értékesíteni a külpiacokon, a Kínába irányuló export 40%-al esett vissza.

Továbbra is Spanyolország és Németország az EU legnagyobb sertéstartói – 23, illetve 20%-os részesedéssel -, de Németországban jóval nagyobb arányú visszaesés következett be, mint Spanyolországban. 2023-ra az EU további - 1%-os - termelés csökkenést prognosztizál, miközben a kereslet 2%-os mérséklődését valószínűsíti.

Az elmúlt időszakban a fogyasztói árak emelkedésével párhuzamosan - az eddig tapasztalt átmeneti időszakokat valamelyest lerövidítve - a termelői árak is emelkedtek, ugyanakkor a fogyasztás visszaesése, valamint az import újbóli erősödése miatt (különösen a sertéshúsimport emelkedett) a következő időszakban a piaci bizonytalanságok növekedésével kell számolni. Ez először a tejpiacon okozhat problémákat.

Oláh Endre