Komoly bajban a sertéstartók

A takarmányárak emelkedése az összes abrakfogyasztó ágazat pozícióját jelentősen rontotta, de míg a baromfi ágazatban a megemelkedett költségeket legalább részben sikerült elismertetni a felvásárlási árakban, addig a sertéságazat kettős prés alá került. A rendkívül magas takarmányköltségek mellé rendkívül alacsony felvásárlási árak társulnak.

Ráadásul a takarmányárak mellett az egyéb input anyagok – villamosenergia, gázolaj, földgáz stb. – árai is drasztikusan megemelkedtek. A minimálbér tervezett mértékű emelése esetén várhatóan jövőre fellépő bérnyomás pedig még tovább rontja a sertéstartók helyzetét.

Sertés és kukorica árak alakulása

Forrás: AKI  * szeptember 1-12.

A 2020. évi sertés felvásárlási átlagár 438 Ft/élősúly kilogramm volt, amihez 50.000 Ft/tonnás kukoricaár társult. (2019-ben 43.000 Ft/tonnás kukoricaár mellett 445 Ft/élősúly kilogramm volt az éves felvásárlási átlagár.) A 2021. évi 392 Ft/élősúly kilogrammos sertés felvásárlási átlagárhoz már 74.000 Ft/tonnás kukorica átlagár párosul. A tavalyi évhez képest a sertés felvásárlási átlagára több mint 10%-ot esett, miközben a kukorica átlagára 48%-al (az árpáé pedig 32%-al) emelkedett. A fehérjehordozók árában szintén drasztikus áremelkedés következett be. A takarmányok árcentrumának eltolódása miatt rövid távon érdemi takarmányköltség csökkenés nem várható. Ilyen árszintek mellett ma szinte minden sertéstartó veszteséget termel.

A felvásárlási árak alakulását - ahogy ezt a havi árak hullámzása is mutatja – elsősorban a kínai export mozgatja, a tavaszi, nyár eleji fellendülés után a kínai import ismét visszaesett, ami túlkínálatot okozott az európai piacon és az árak zuhanását hozta.

Magyarországon a PRRS mentesítés miatt 2021-ben számos telep kiürítésre került – e miatt is emelkedett meg az anyakocák vágása mintegy 39%-al a 2021. január – júniusi időszakban az előző évhez képest. Ilyen takarmányárak mellett számos esetben – az egyéb következmények mérlegelésével – az újratelepítések is kérdésessé válnak.

A 2019. és 2020. évi eredmények alapján számos sertéstartó nyújtott be pályázott az állattartó telepének fejlesztésére. Az elnyert pályázatok végrehajtásával azonban sokan kényszerűségből kivárnak, illetve a támogatói okirat visszaadását fontolgatják. A jelenlegi gazdasági környezetben ez teljesen racionális magatartás.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a hatékonyabb, jobb technológiával, genetikával üzemelő telepek túlélési esélye lényegesen nagyobb, így azok számára, akik hosszú távon kívánnak sertéstartással foglalkozni (még ha most a túlélésért is küzdenek) gazdasági kényszert jelent a fejlesztések végrehajtása.

A MOSZ ezért (a fejlesztések végrehajthatóságának biztosítása érdekében) kezdeményezte - többek között az állattartó telepek fejlesztése pályázat kapcsán is - az építéshez kapcsolódó többletköltségek elszámolási lehetőségének a megteremtését. (Arra tettünk javaslatot, hogy a támogatói okiratban szereplő, ÉNGY alapú építési költségek megemelhetőek legyenek a kifizetési kérelem benyújtásakor aktuális ÉNGY-ben szereplő költségek szintjére. Vagyis a többletköltségekre is járjon támogatás.) Javaslatunkat az Agrárminisztérium támogatja, melyet előterjesztésként a Vidékfejlesztési Kormánybizottság ülésére is bevitt. A bevezetéséről tovább folynak a tárgyalások.

A MOSZ vezetése szeptember közepén folytatott egyeztető megbeszélést dr. Nagy István miniszter úrral, ahol a sertéságazat helyzete kiemelt téma volt. Az Agrárminisztérium tájékoztatás alapján a sertés állatjóléti támogatás keretösszege 2 milliárd forinttal megemelésre kerül, ezen kívül mind a sertés, mind a tenyészkoca állatjóléti támogatás esetén előrehozott kifizetésekre kerül sor. Egy új, kifejezetten a sertéságazat részére meghirdetendő hitelkonstrukció kidolgozása is folyamatban van, ami a tervek szerint 100%-os kamat-, kezességi díj-, és költségtámogatást tartalmazna. Jelen piaci körülmények között ezek az intézkedések számottevően nem javítanak a sertéstartók helyzetén. A MOSZ az év folyamán számos olyan javaslatot tett a termelői kiszolgáltatottság csökkentésére – szerződéses kapcsolatok szabályozása, bújtatott költségtételek tiltása stb. -, és a krízisbiztosítási rendszer hatékonyabb (termelőbarátabb) működésére, amelyek a hosszabb távú működési feltételek javításban segíthetnek.

Oláh Endre