Közgyűlés tartása veszélyhelyzet alatt

Egyre több tagszervezet érdeklődik a közgyűlések személyes részvétel mellett történő megtartásának lehetőségéről, illetve arról, hogy tervezi-e a kormány az erre vonatkozó rendelet (a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) módosítását, mivel közeledik a mérleg-elfogadó közgyűlések megtartásának határideje?

 Az érdekképviseletnek nincs információja arról, hogy a közeljövőben tervezi-e a kormány a közgyűlések személyes részvétel mellett történő megtartásának engedélyezését, illetve a mérleg benyújtási határidejének a tavalyi évnek megfelelően - a meghosszabbítását?

A Parlament napirendjén szerepel a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely szerint: „a Kormány javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbítására az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti.”

Ami a hatályos jogszabály szerint biztos: 2021. május 23-áig alkalmazni kell az 502/2020. (XI. 16.) kormányrendeletet. E szerint személyes részvétel mellett nem lehet közgyűlést tartani egy szűk kivételtől eltekintve (pl. ha a cég tagságát közeli hozzátartozók alkotják, stb.).

A közgyűlést vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (pl. videó-konferencia) lehet megtartani, vagy ahol erre nincs mód, vagy ezzel nem kívánnak élni, ott a tagok írásbeli szavazás útján dönthetnek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről. Ez utóbbira vonatkozó legfontosabb rendelkezések a következők:

Ha a létesítő okirat az írásbeli szavazás szabályairól nem, vagy a rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult.

• A napirendre vonatkozó részletes tájékoztatást és a határozat tervezetet a tagokkal közölni kell,
• a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
• a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat.

A természetes személy tag a szavazatát e-mailen is megküldheti a jogi személynek.

(A jogi személynek is lehetősége van arra, hogy az iratokat ne postai úton vagy szemé-lyesen adják át a tagnak, hanem e-mail-en küldjék meg. Ebben az esetben az e-mailen elküldött dokumentumokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott

biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni.)

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érke

zik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül

- az ügyvezetésnek meg kell állapítani a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közölni kell a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 

Ha az ügyvezetés szerint a döntés sem elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével, sem írásbeli szavazással nem lenne sikeres, úgy dönthet arról, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó, a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is, az ügyvezetés hozza meg a szükséges határozatokat az alábbiak figyelembe vételével:

Az ügyvezetés:

a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,

b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,

c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el, és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,

d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,

e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

A jogi személy ügyvezetése döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az ügyvezetés határoz.

Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a beszámolóról az ügyvezetés a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

Az ügyvezetés által meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli közgyűlés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Ha az ügyvezetés hozza meg a szükséges döntéseket, úgy ebben az esetben is köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak.

A kormányrendeletben foglalt határidők miatt a vezetésnek néhány napon belül dönteni kell arról, hogy a felsorolt lehetőségek közül melyiket választja.

A MOSZ haladéktalanul tájékoztatja a tagszervezeteket, ha a vonatkozó jogszabályokban változás következik be.

Készítette:Dr.Halmai Olga