Mit hoz a két éves átmenti időszak?

Tavaly év végén - hosszas bizonytalanság után - eldőlt, hogy 2 éves átmeneti időszak bevezetésére kerül sor és az új KAP csak 2023-ban indul el. December végén megjelent az ezt rögzítő uniós jogszabály is, a pontos feltételekkel és az átmenti években rendelkezésre álló forrásösszegekkel.

Az, hogy átmeneti időszakkal indul az új 7 éves ciklus egyáltalán nem rendkívüli, igaz, ennek hossza jellemzően egy évig szokott tartani. Az uniós költségvetés elfogadásának elhúzódása és a KAP részletszabályairól jelenleg is zajló egyeztetések (ennek részleteit a MOSZ Hírlevél legutóbbi számában mutattuk be) időigénye miatt indokolt a két éves átmenti időszak biztosítása. Mi több, a nemzeti döntések meghozatalának és uniós elfogadásának időpontjától függően az is előfordulhat, hogy a megfelelő termelői felkészülésre így sem marad elégséges idő.

Közvetlen támogatások

A közvetlen támogatásokat érintően az átmenti években érdemi változás nem következik be a támogatási rendszerben. Az elfogadott uniós rendelet meghosszabbítja az egyébként 2020. év végéig élő egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazhatóságát és maradhatunk 2021-ben és 2022-ben is ezen rendszer kereti között. Ez azt jelenti, hogy idén és jövőre a kifizetések a 2014-2020-as ciklus szabályai szerint történnek majd, így többek között 2021-ben nem kerülnek bevezetésre sem a környezetvédelmi szabályok szigorítására, sem a cappingre vonatkozó új javaslatok. (A cappinget érintő 1003/2021. Korm. határozat a 2015-2020 közötti szabályokat erősíti meg. Részletek a „Nemzeti döntések a 2021 - 27-es időszakra” cikkben.)

A közvetlen támogatásokra rendelkezésre álló keretösszeg folyó áron 3-4%-al csökken, így nagyságrendileg az euróban meghatározott alap és zöldítési támogatás összege is ennyivel csökkenhet. (A tényleges forintösszeg az euró árfolyamának alakulásától függ.)

Az átmeneti időszakban is lesz lehetőség a pillérek közti forrásátcsoportosításra. Ez azért lényeges, mert a területalapú támogatás jelenlegi összege a vidékfejlesztési források 15%-ának átcsoportosításával került kialakításra, így annak szintje csak úgy tartható fenn, ha erre az átcsoportosításra 2021-ben és 2022-ben is sor kerül. Ez minden valószínűség szerint be fog következni.

A termeléshez kötött támogatások folyósítása minden eddig érintett ágazat vonatkozásában az átmeneti években is lehetséges, de ezek keretösszegét is érinteni fogja a forráscsökkenés, aminek következtében a fajlagos, euróban kifejezett támogatási összegek valamelyest csökkenhetnek.

2021-ben és 2022-ben is fizethető átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT), mindkét évben a 2020. évi támogatási szint vehető tovább. Ez mintegy 21 milliárd forint nemzeti forrásból finanszírozott támogatást jelenhet a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tej és dohány ágazatnak.

Vidékfejlesztés

A 2014-2020-as vidékfejlesztési ciklus meghosszabbításra került 2022. december 31-ig. A programok meghosszabbítása mellett - Magyarország az AKG és az ökológiai gazdálkodási jogcímeket egy évvel már meghosszabbította, de meghosszabbításra került a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás is, február 22-ig kezdeményezhetik a termelők a kötelezettségvállalási időszak kitolását -, lehetőség van új kötelezettségvállalásokat is hirdetni, amik egy és három év közötti időszakot ölelhetnek fel. (A tagállamok három évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak a kötelezettségvállalások és a kitűzött környezet- és éghajlatvédelmi célok jellege alapján.)

Vidékfejlesztési célokra az uniós költségvetésből 2021-ben 509 millió euró, 2022-ben pedig 417 millió euró áll rendelkezésre. Ezt egészíti ki a Helyreállítási Alapból Magyarország számára elérhető közel 300 millió euró. Így összességében, a nemzeti társfinanszírozással együtt akár 1.500 milliárd forintot meghaladó támogatás is elérhetővé válhat az elkövetkezendő két évben. (Ehhez az kell, hogy a 80%-os társfinanszírozási mérték már 2021 és 22-ben is alkalmazásra kerüljön. A vonatkozó kormányhatározat erre lehetőséget ad.)

A Helyreállítási Alapból elérhető mintegy 107 milliárd forintnyi forrás 30%-a 2021-ben, 70%-a pedig 2022-ben áll rendelkezésre. A Helyreállítási Alap forrásait a VP program szerinti intézkedések finanszírozására kell fordítani. Az összeg legalább 37%-át a környezet, klímavédelmi és állatjóléti intézkedésékre kell elkülöníteni. (Ökológiai gazdálkodás támogatása, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, talajvédelem, a vízhasználat és vízgazdálkodás javítása, a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása, a növényvédő szerek és az antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos kockázatok és hatások csökkentése; állatjólét intézkedések stb.) Legalább 55%-át olyan célra kell felhasználni, amelyek előmozdítják a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlődését és hozzájárul a fenntartható és digitális gazdasági helyreállításhoz. (Rövid ellátási láncok, erőforrás-hatékonyság, beleértve a precíziós gazdálkodást, az innovációt, valamint a termelőeszközök és berendezések digitalizációját és korszerűsítését stb.)

Az újonnan meghirdetett VP felhívások kapcsán már 2020-ban sikerült elérni, hogy a 80-20%-os szabály – ami a tagjainkat gyakorlatilag kizárta a beruházási támogatásokból – ne kerüljön bele az új felhívásokba (a szeptember elején meghirdetett állattartó telepek fejlesztése és a kertészeti üzemek korszerűsítése jogcímek már nem tartalmazták ezt a diszkriminatív elemet). Ez valószínűsíthetően a 2021-22-ben meghirdetendő VP felhívások esetében sem fog változni. A foglalkoztatási kötelezettség alóli felmentés kapcsán egyelőre nincs elmozdulás.

Oláh Endre