Tájékoztató a Konvergencia Programról

Az EU-ban 2011-től kezdődően a tagállamoknak a következő évekre szóló stabilitási és konvergencia programokat kell benyújtani a Bizottsághoz. A magyar kormány 2011. április 13-án elfogadta a 2011. évi konvergencia programot, melynek alapját a Széll Kálmán Terv jelenti.

Bevezetés

Az EU-ban 2011-től kezdődően a tagállamoknak a következő évekre szóló stabilitási és konvergencia programokat kell benyújtani a Bizottsághoz. A magyar kormány 2011. április 13-án elfogadta a 2011. évi konvergencia programot, melynek alapját a Széll Kálmán Terv jelenti.

A Széll Kálmán Terv egy strukturális reformprogramot fémjelez, melynek célja az államadósság csökkentése a gazdaság növekedése illetve a foglalkoztatás növelésén keresztül, az alábbi területekre összpontosítva: munkaerőpiac, nyugdíjrendszer, közösségi közlekedés, felsőoktatás, gyógyszerár-támogatási rendszer, önkormányzatok, és a vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek.

Az alábbiakban összefoglaljuk a konvergencia program legfontosabb üzeneteit és intézkedéseit, azok mezőgazdaságra gyakorolt hatásait.

Makrogazdasági körkép

Foglalkoztatás

A munkanélküliségi ráta növekedésének kockázata rendkívül magas. 2011-ben a vállalatok jövedelmezősége javulni fog, ezt azonban némileg tompítják az egyes szektorokat érintő különadók. A közszféra létszámának racionalizálása ugyanakkor csökkenti a foglalkoztatottságot. A foglalkoztatottak számában összességében ezért csak mérsékelt ütemű növekedés várható 2013-ig. Nagyobb mértékű, 1,5%-ot meghaladó foglalkoztatottság-bővülésre 2014-től lehet számítani.

Jövedelempolitika, fogyasztás

Az szja átrendezések hatására 2011-ben a bértömeg várhatóan 5% feletti növekedése prognosztizálható. A lakosság rendelkezésre álló jövedelmét emellett a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése tovább növeli.  Figyelembe véve ugyanakkor ezen jövedelem differenciált szóródását és a vásárlóerőt csökkentő tényezőket (rokkantnyugdíjak tervezett szigorítása, nyersanyagok további áremelkedése), összességében az előző évek jelentős csökkenése után 2011-ben a fogyasztási kiadások volumene már 3,1%-al növekedhet.

Beruházások

A 2005-2010. közötti időszakban jelentősen csökkent a lakosság, a kormányzat és a magánszektor bruttó állóeszköz-felhalmozása. A pozitív export-kilátások, a versenyképességet növelő intézkedések, az elkövetkezendő években megvalósuló jelentős nagyberuházások  ( Audi, General Motors, Mercedes, Hankook),  a 2011-2012-ben várhatóan kedvezően alakuló uniós forrásfelhasználás, valamint az ország kockázati megítélésének javulásával párhuzamosan olcsóbbá váló finanszírozási források a beruházások növekedésének irányába hatnak. Az állami beruházások szintje 2011-ben - a strukturális átalakítások következtében - várhatóan csökken, majd az elkövetkezendő években szinten marad.

Összességében a bruttó állóeszköz-felhalmozás szintje 2011-től éves viszonylatban tartósan 6% körüli ütemben bővülhet.

Külgazdaság - Külső egyensúly

Magyarország külkereskedelmi aktivitása az elkövetkező években várhatóan tovább nő. Az exportorientált vállalati szférának – ezen belül az új autóipari beruházásoknak köszönhetően 2011-ben 9,7%, majd az autóipari termelés felfutásával párhuzamosan 2013-ban 12% körüli, 2014-2015-ben valamivel ez alatti exportnövekedés valószínű.

A folyó EU-transzferek növekedésének köszönhetően a folyó fizetési mérleg többlete 2012-2013 folyamán a GDP 2,7-2,8 %-a, 2014-ben 1,9%-a körül alakulhat GDP arányosan.

A belső kereslet várható bővülésével párhuzamosan az export és az import növekedése közötti olló záródik, 2013-tól pedig az import növekedése meghaladja az exportét.

A késedelmes és nem teljesítő hitelek részaránya mind a vállalatok, mind a háztartások körében továbbra is rendkívül magas. Ez azonban érdemben nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

A Konvergencia Program nem konkretizálja az euró bevezetésének dátumát.

Inflációs folyamatok

2011-ben főként a nyersanyagárak, ezen belül az olaj, illetve az élelmiszer árának drágulása lesz jelentős hatással a fogyasztói árindex alakulására. Az inflációs kockázatokat ugyanakkor nagyban mérsékli a továbbra is visszafogott belső kereslet.  

Összességében az idei évre 4,0%-os infláció várható, amely 2012-ben 3,4%-ra süllyedhet. Hosszabb távon az inflációs célnak megfelelő 3%-os árszintnövekedés várható.

 

GDP növekedése (e. év =100%)

Munkanél- küliség (e. év =100%)

Háztartások fogyasztási kiadása   (e. év= 100%)

Bruttó állóeszköz felhalmozás (e. év= 100%)

Export (e. év= 100%)

Import (e. év= 100%)

Fogyasztói árak (e. év= 100%)

Folyó fizetési mérleg egyenlege (%)

2010

1,2

11,2

-2,1

-5,6

14,1

12

4,9

2,1

2011

3,1

10,9

3,1

5,7

9,7

9,7

4

1,6

2012

3

10,5

2,2

5,3

10,5

10,4

3,4

2,8

2013

3,2

9,9

2,4

6

12,1

12,2

3

2,7

2014

3,3

9,3

2,5

5,7

11,6

11,8

3

1,9

2015

3,5

8,7

2,7

5,8

11,7

11,8

3

2

 Költségvetés és államadósság

A 2011. év költségvetési szempontból érdekes évnek tekinthető. A nyugdíjrendszer átalakításának hatására jelentős vagyon áramlik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba, mely a kormány intézkedésein keresztül az államadósságot csökkenti és a 2011. év költségvetési egyenlegét javítja.   

A magán-nyugdíjpénztári portfolió egyenlegjavító hatása a GDP 9%-ára becsülhető:

o 1,8%-ának megfelelő összeg a 2011-es nyugdíj- és nyugdíjjellegű kiadások finanszírozását szolgálja,

o mintegy 4,7%-át teszi ki a magyar állampapír-állomány, amely azonnali semlegesítése az adósságrátát ezen mértékben csökkenti,

o kb. 2,4%-ának megfelelő értékpapírokat adósságcsökkentés céljából a piaci feltételek függvényében értékesít, 2012-2013-ban.

A középtávú költségvetési pályában előirányzott egyenlegjavulással együtt az adósságráta a 2010. évi 80,2%-os csúcsról 2015-ig a GDP 65%-a alá csökken.

Az egyszeri vagyonhatás következtében az államháztartás egyenlege 4%-os többletet mutatna. A MÁV és a BKV adósságának jelentős részét ugyanakkor - egyes PPP projektek kiváltása mellett - a költségvetés átvállalja. Ezek az egyszeri tételek összességében a GDP 2%-ával csökkentik az idei várható többlet mértékét, így az államháztartás 2011. évi egyenlege a GDP +2%-ának felelhet meg.

Ugyanakkor a költségvetés strukturális hiányát a nyugdíjvagyonból származó egyszeri források nem csökkentik. A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága és a strukturális hiány csökkentése érdekében már idén intézkedéseket kellett hozni, melynek keretében 250 milliárd forintot zároltak. Ez azonban nem elégséges, a 2012-2015 időszakban további intézkedések szükségesek:

  1. A költségvetési takarékossághoz jegyében a közszférában nem emelkednek az illetmények, valamint a központi költségvetési fejezeteknél a dologi kiadások nem (illetve 2013-tól a GDP-től elmaradva) növekednek, míg a helyi önkormányzatoknál a várható infláció mértékével emelkedhetnek. Emellett a stabilizációs tartalék feloldására nem kerül sor és a jövőben a költségvetési fejezetek a 2011. évi stabilizációs tartalék döntő részével csökkentett bázisra tervezhetik a kiadási előirányzataikat.
  2. A megkezdett átalakítások folytatásaként a szuperbruttósítás intézménye és az adójóváírás jelenlegi rendszere fokozatosan megszűntetésre kerül 2013-ig.
  3. A társasági adó kulcsának általános csökkentése elhalasztásra kerül.
  4. A foglalkoztatás és munkaerő-piaci szabályozás átalakítása keretében a társadalombiztosítási és szociális juttatásokat csökkentik, a jogosultsági kört szűkítik, valamint munkajogi oldalról is változásokat eszközölnek. Emellett könnyítik az egyszerűsített foglalkoztatást, s elindítják közmunka új rendszerét.
  5. Átalakítják a nyugdíjrendszert: felülvizsgálják a rokkantsághoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátórendszert és átalakítják a nyugdíjemelés rendszerét.
  6. A felsőoktatás rendszerét finanszírozási és igénybevételi oldalról is megváltoztatják.
  7. A közösségi közlekedést illetően megalakítják Nemzeti Közlekedési Társaságot, majd új díj- és kedvezményrendszert léptetnek életbe.
  8. Gyógyszerkassza támogatási rendjét megváltoztatják.

A Széll Kálmán Terv és az agrárium

A Stabilizációs Alap 250 milliárd forintos zárolásból a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (korábbi FVM és KVVM) 18,7 milliárd forintot kellett zárolnia úgy, hogy az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokat, valamint az „Állat- és növénykártalanítás” jogcímet a zárolással érintett körbe nem vonhatták be.  (1025/2011. (II.11.) Korm. hat.)  A VM-re jutó 18,7 milliárd forintból 14 milliárd Ft az intézményrendszert, 1,9 milliárd Ft a fejezeti kezelésű előirányzatokat, 2,8 milliárd Ft pedig a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatot érinti.

A kormány – a korábbi évek joggyakorlatával összhangban, kormányhatározat formájában  – a top up kifizetésekre 38 milliárd forint összeghatárig kötelezettséget vállalt a 2012. évi költségvetés terhére. (1084/2011. (IV. 12.) Korm. határozat)) A tárca jövő évi finanszírozása mellett eredménynek kell tekinteni az idei támogatások szinten maradását is.    

Az idei évet érintő tartalékolás súlyos feszültségeket okoz, ugyanakkor a minisztériumi fejezet zárolása a konvergencia program alapján nem egyedi eset, a zárolással egyenértékű tartós forrásmegvonással tartósan kell számolni. Egyelőre nem tudni, hogy az intézmények finanszírozásának ilyen mértékű csökkentése milyen hatásokkal jár. Félő, hogy az MVH teljesítménye tovább csökken, még inkább lelassul a munkavégzés.   

Az intézményrendszer fenntartásának és működtetésének kényszere plusz források bevonását teszi szükségessé, ami az egyes intézményeket a bírságok adók módjára történő alkalmazásában teheti érdekelté, illetve az egyes díjtételek emelésének veszélyét hordozza magában.

A mezőgazdaság jellemzően alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató, így következésképpen alacsony bérszínvonalon foglalkoztató ágazat. A mezőgazdaságban ezért az egykulcsos szja rendszer bevezetésével a konvergencia programban megfogalmazottakkal ellentétben nem csökkennek a régiós viszonylatban magasnak számító munkát terhelő adók. Az adójóváírás kivezetése okán keletkező kompenzációs igényt a szuperbruttó megszűntetése nem fedezi, így azt a munkáltatóknak kell a minimálbér, a garantált bérminimum emelés törvényi kötelezettsége okán ellentételezni.

A megnövekedett többletterhet az ágazat alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tudja elviselni, azokat – részben - kénytelen továbbhárítani. Ez az inflációs nyomást tovább növelheti.  Az ágazat terheinek növekedése ugyanakkor a beruházások elhalasztásával, s így következésképpen a versenyképesség romlásával jár együtt. A versenyképesség csökkenése és a foglalkoztatás költségeinek emelkedése együttesen a foglalkoztatás növelésének, illetve szinten tartásának gátját jelenti, holott a kormányprogram az egymillió új munkahely létrehozása kapcsán, a vidéki foglalkoztatás növelését illetően a mezőgazdaságot kiemelt szereplőként említi.

Készítette: Paragi Márton